Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Jövőre eldől: az ellenzék együtt megerősödik, vagy végleg elbukik

Jövőre eldől: az ellenzék együtt megerősödik, vagy végleg elbukik

Izgalmas évnek nézünk elébe, az ellenzék összefogott és a Parlamenten kívül kezdett politizálni, tömegek tüntettek az utcán, miután a Fidesz nem engedett a rabszolgatörvényből. Így megyünk neki 2019-nek, amikor lesz egy európai parlamenti és egy önkormányzati választás. A várható eseményekről és azok lehetséges következményeiről Horváth Csaba politológussal, Tóth Erikkel, a Nézőpont Intézet elemzőjével beszélgettünk.

„A nemzetközi helyzet fokozódik, éleződik az osztályharc”

– röviden így jellemezte az év végi politikai helyzetet a Zoom.hu-nak Horváth Csaba politológus, a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának docense.

Persze A tanúból származó idézetek nem fedik le teljes egészében a történteket: Horváth szerint leginkább

az ellenzékről fog szólni a 2019-es év.

Azzal, hogy idén összefogtak és az obstrukcióval jogellenes szavazásokra kényszerítették a Fideszt, megteremtették az alapját egy markánsabb szembenállásnak. Valószínűleg azzal is tisztában vannak, hogy hiába mennek el Brüsszelig, illetve az Európai Bíróságig a jogsértésekkel, addig is, amíg annak eredménye lesz (már, ha lesz), tenniük kell valamit – mondta Horváth.

„Az ellenzék most jött rá, hogy nincs értelme a Parlamentben maradni, ha ott dolgoznak, azzal csak legitimálják a Fidesz hatalmát.

Számukra csak az utca maradt, és jó érzékkel csatlakoztak a kormányellenes megmozdulásokhoz” – tette hozzá.

Megbéníthatják az országot

Horváth szerint elképzelhető, hogy eljön egy pont, amikor erőszakos jelleget öltenek a demonstrációk, a kérdés csak az, hogy ez spontán történik-e meg, vagy provokátorokkal.

A politológus a keményebb lépéseket jövő januárra várja, például az útlezárásokat vagy a szakszervezeti sztrájkokat, amikkel meg lehet bénítani az országot, akár általános formában is. A kulcs ebben az esetben még a Liga lehet, mert egy vasutassztrájk az útlezárásokkal kombinálva hatalmas csapást jelenthet.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Horváth szerint az ellenzéknek most leginkább jobb időjárás és még több akció kell. „Önmagában a korábban megszokott tüntetgetés nem elég, bátrabb akciók kellenek.

Ha kihúzzák tavaszig, akkor az a Fidesznek fájni fog, mert jön az EP-választás, ahol kevesebb szavazóra számíthatnak.”

De ennél is nagyobb csapás lehet a kormánypárt számára, ha az összefogás kitart egészen az önkormányzati választásokig. Mindenesetre az ellenzéki pártoknak most áldozatot kell hozniuk: ha nem ülnek be a Parlamentbe, akkor további büntetések várhatóak Kövér László részéről és elapadhatnak az állami forrásaik, viszont fennmaradhat a támogatottságuk. Ha azonban továbbra is asszisztálnak a Fidesz-kormányhoz, vagyis kollaborálnak, akkor végük van.

Közös jelölt kell Tarlós ellen

A politológus emlékeztetett: az EP-választásokon nem lehetséges az a fajta összefogás, mint amit az országgyűlési választáson vártak a szavazók, hiszen pártlistákra lehet voksolni. Sokkal komolyabb téttel bír az önkormányzati választás, ahol meg lehet találni a közös jelölteket. A legfontosabb a főpolgármester-választás lesz, mert Budapesten egy közös jelöltet kell állítaniuk, Tarlóst csak így lehet megverni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyar nagyvárosok ne lennének nagyon fontosak az ellenzék számára. Horváth szerint félelmetes jövőkép lehet a Fidesz számára egy olyan év, amely során vidéki ellenzéki fellegvárak nőnek ki és az összefogás még mindig tart.

„Nagyon izgalmas lesz a jövő év: el fog dőlni, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok megerősödnek együtt, vagy végleg elbuknak. Más opció nincs”

– mondta.

További eróziót vár a Nézőpont

Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője szerint az összefogásmítosz építésének egy újabb állomása és felvonása kezdődött el az év végi tüntetéseket követően, az ellenzéki nemzeti egységfront kialakítása azonban még várat magára,

nehéz lesz ugyanis azt a pillanatot megmagyarázniuk az érintett pártok képviselőinek, amikor Gyurcsány Ferenc DK-elnök Sneider Tamás jobbikos politikussal egyeztet a közös listaállítás feltételeiről.

A tüntetésekkel kapcsolatban is szkeptikus Tóth, mint kifejtette, “a Nézőpont Intézet reprezentatív felmérése szerint a magyar emberek 66 százaléka nem tartja elfogadhatónak annak a botránypolitizálási eszköztárnak a használatát, amelyet az ellenzéki országgyűlési képviselők a törvényhozás munkájának ellehetetlenítése céljából alkalmaztak. Innen nézve az erőszakos, kevésbé kontrollálható és eszkalálódó szűk radikális tüntető csapatok okozta látvány még nagyobb elutasítottságot eredményezhetnek, még inkább hiteltelenítve a nem kormánypártiak munkáját.”

Az elemző a választási eredményekben sem lát túl sok változást a korábbiakhoz képest, szerinte ellenzéki pártok indulási stratégiájának függvényében a 2014-es eredmények megismétlődése várható: a kormánypártok 12-14 helyet is szerezhetnek, az ellenzékiek között pedig jottányi különbségek lehetnek csupán.

Fotó: Karancsi Rudolf/Képszerkesztőség

Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban viszont azt emelte ki a Nézőpont e1emzője, hogy 1990 óta most fordul elő először, hogy nem egy azon évben rendezik meg az országgyűlési és önkormányzati választásokat. Emiatt nehezebb a jövő látni, de

a pillanatnyi erőviszonyok ismeretében, valamint az ellenzéki pártok vidéki szavazóbázisának és szervezetrendszerének erózióját figyelembe véve elmondható, hogy komoly esély van a 2014-es kiütéses helyhatósági kormánypárti győzelemre is.

A korábbi ellenzéki fellegvárak esetében továbbra is Pécsen, Szombathelyen és Szegeden érhet el 1-1 jobb eredményt az ellenzék, de egy megyei közgyűlésben már a többség megszerzése örömre adhatna okot a számukra – tette hozzá.

Borítókép: Csóti Rebeka