Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A klónozott majomtól az űrbe lőtt Tesláig

A klónozott majomtól az űrbe lőtt Tesláig

Bár az efféle, az év történéseit összegző cikkekben rendszerint különlegesnek próbálják láttatni az adott esztendőt, talán a 2018-as tudományos felfedezések – vagy még inkább a korábban szinte lehetetlennek vagy megengedhetetlennek tartott tudományos teljesítmények – tekintetében valóban rendhagyó volt az év. Nézzük, mik voltak a tudomány és a technika legnagyobb dobásai!

Egy lépésre az emberklónozástól

Az év egyértelműen a kínai tudósok számára volt a legtermékenyebb. Az ország – miután gazdasági és katonai hatalmát tekintve egyre inkább megközelíti az Egyesült Államokat – igyekszik a tudományos színtéren is minél nagyobb hírt és megbecsülést kivívni magának. Ezt részben látványos, ugyanakkor gyakran ellentmondásos megítélésű molekuláris biológiai vívmányok segítségével éri el.

Ebbe a sorba illeszkedik az első főemlősök (majmok) klónozása, amelyet idén hoztak nyilvánosságra a Kínai Tudományos Akadémia sanghaji idegtudományi kutatóintézetében. Zhong Zhong és Hua Hua, az egypetéjű makákóikerpár még tavaly decemberben született, de csak hónapokkal később jelentették be létüket, megvárták, hogy nem derül-e ki valamilyen betegségük idejekorán. Úgy tűnik, hogy a kis makákók egészségesek. Ugyanazzal a technológiával alkották őket, mint annak idején Dollyt, a bárányt, a világ első klónozott emlősét: egy donor majom testi sejtjének magját ültették a “kihordó anyjuk” petesejtjébe, így mímelték a megtermékenyítést.

A kísérlet sikere újra feltüzelte az emberklónozástól való félelmeket, hiszen egy főemlős sikeres klónozása után már tényleg nincs számottevő technikai akadálya annak, hogy ugyanezt egy másik főemlősön (az emberen) is megtegyék. Persze a kínai kutatók fogadkoznak, hogy eszük ágában sincs ilyesmi, de – amint azt az utolsó történetből látni fogjuk – erre azért nem sokan tennék föl a családi ezüstöt.

Víz a Marson

Az élet (legalábbis az általunk ismert formája) elengedhetetlen feltétele a folyékony víz. Ezért keresik az űrkutatók minden égitesten a folyékony víz nyomait, hiszen, ha rábukkannak, akkor az esetleges földön kívüli élet legfontosabb kritériumát kipipálhatják. A Naprendszer hozzánk legközelebbi, így a jövőben akár emberes küldetések által is megközelíthető bolygója a Mars, és évtizedek óta itt kutatják legintenzívebben az életet.

Nem, idén sem találták meg, de legalább folyékony vizet felfedeztek. No nem a felszínen, hiszen a Marson kemény mínuszok uralkodnak, így csak jég létezhet ott, hanem a jég alatt, a kőzetek mélyén. Az Európai Űrügynökség Mars Express nevű szondájának radarjával olasz űrkutatók tapogatták le a bolygót, és a jégen áthatoló radarhullámok segítségével találtak rá a másfél kilométer mélyen fekvő, 20 kilométer széles folyékony vízzel telt üregre. A feltételezések szerint azért maradhatott folyékony, mert a környező kőzetekből sók oldódtak bele, ezáltal lecsökkent az olvadáspontja (ahogy a lefagyott járda is felolvad, ha sózzák). A sótartalom továbbfűti a benne élő esetleges életformák iránti reményeket, hiszen az ásványi anyagok tápanyagként szolgálhatnak a mikrobák számára.

2018. november 27.
Az amerikai Országos Repülésügyi és Ûrkutatási Hivatal, a NASA által közreadott kép az InSight nevû Mars-szondáról, miután sikeresen landolt a vörös bolygón 2018. november 26-án. A Mars belsejének kutatása céljából május 5-én útjára indított InSight robotgeológus ûrszonda mintegy 485 ezer kilométernyi utat tett meg.
MTI/AP/NASA/JPL-Caltech

2018 másik, Marshoz kapcsolódó tudományos szenzációja, hogy nemrégiben sikeresen landolt a Mars Insight szonda a vörös bolygón, amelynek az elkövetkező években főként a bolygó mélységi geológiai szerkezetének vizsgálata lesz a feladata. Ebből a kutatók az égitestek formálódásnak mikéntjére próbálnak következtetni.

Azonos nemű szülők gyermeke

No, nem embereké, hanem egereké, de akkor is. Újra Kína és újra molekuláris biológia. A klónozáskor is használt módszerekhez hasonló technológia segítségével sikerült két hím egér genetikai állományát egyesíteni, az így létrejött embriók (egy része) a világon elsőként láthatta meg a napvilágot – bár az egerek vakon születnek, és persze soha nem vitték ki őket a szabadba.

A kínai kutatóknak sikerült a világon először két hím emlős genetikai utódát a világra segíteni. Korábban ugyanezt japán és koreai tudósok már megtették nőstény egerekkel. Ez laikus gondolkodással is egyszerűbbnek tűnik, hiszen az embrió létrejöttéhez, majd kihordásához petesejtre és anyaméhre van szükség – olyasmikre, amelyek a nőstényeknek vannak, de a hímeknek nincsenek.

A nyilvánvaló technikai nehézségeken túl, az azonos nemű szülőktől származó kromoszómákat molekuláris biológiai módszerekkel is kezelni kell, mivel a természetes módon létrejött embriókban bizonyos gének csak az anyától, más gének pedig csak az apától származó kromoszómákon működnek (így ezek hiányoznának). A kétapás egereket természetesen egy “béranya” hozta világra, amelynek méhébe a két apa kromoszómáit tartalmazó petesejtet ültettek.

Persze e hír hallatán azonnal minden azonos nemű párban felvetődhet, hogy így már biológiai értelemben is közös gyermekük foganhat. Ez azonban még olyan messze van, hogy a manapság gyermekvállalási korban lévő emberek jó eséllyel már nyugdíjba is mennek addigra – ha egyáltalán bekövetkezik valamikor. Tudni kell ugyanis, hogy a beavatkozás sikeressége még rettentően alacsony. Noha a két nősténytől született egerek többsége egészségesnek tűnt, és volt, amelyik felnőve maga is kisegereknek adott életet, a két hím genetikai anyagából sikeresen megszületett 12 egérkölyök közül mindössze kettő élt még 48 órával a születés után is. Szóval technikai értelemben ugyan sikeres volt a kísérlet, mindez jelenleg elképzelhetetlen az emberi orvosi gyakorlatban.

A legnagyobb rakéta

Elon Muskról mindenki tudja, hogy ért a média lenyűgözéséhez – de ez semmit nem von le cégei, legfőképpen a privát űrhajózási businessben meghatározó SpaceX teljesítményéből. Minden évre jut tőlük egy űrhajózás-történeti szenzáció. Idén szolgálatba állították a jelenleg aktív űreszközök legnagyobb teherbírású képviselőjét, a Falcon Heavyt.

A 70 méter magas és 12 méter széles rakéta teherbírása majdnem 64 tonna, amellyel a negyedik legtöbb terhet űrbe juttatni képes, ember alkotta űrhajó az amerikai Saturn-5, illetve a szovjet Energija és N1 rakéták mögött (amelyeket már régen leszerelték). A SpaceX bejelentése szerint a Falcon Heavyt a föld körüli orbitális pályán túli emberes űrutazásokra tervezték, egyelőre azonban nem engedélyeztették a NASA-nál, hogy embereket is szállíthasson az űrbe.

Az első útján Musk saját Tesla Roadsterét vitte az űrbe, ezzel a milliárdos a két cégét egyszerre reklámozta. A Tesla elindult a Mars felé. A tervek szerint egy-két éven belül fogja a gyakorlatban is leváltani a SpaceX jelenleg rendszeresen hasznos terhet szállító legnagyobb rakétáját. Eközben a SpaceX lassan rutinszerűen kezdi újrahasznosítani a fellőtt rakétái vezérelt landolással földre ereszkedő elemeit. Erre a teljesítményre előttük soha egyik állami űrügynökség sem volt képes.

Génmódosított gyerekek

Az év végén robbant az év kétségtelenül legnagyobb, egyúttal legnegatívabb megítélésű tudományos szenzációja. Ahogy arról a Zoom.hu is beszámolt, egy Kínában is alig ismert kutató – állítása szerint – egy emberi ikerpár génjeit módosította még embrió korukban, génszerkesztés segítségével, majd meg is születtek a csecsemők. A világméretű felháborodást az okozta, hogy a kísérlet során az összes létező tudományetikai normát megsértették. Az eredményt nem szabályos szakcikk formájában, hanem egy YouTube-videóban jelentették be, és senki sem ismeri (legalábbis publikusan) a művelet részleteit.

Leginkább a kínai tudományos közösség háborog, hiába dolgoznak ugyanis saját reputációjuk emelésén, most ez az emberkísérlet (amelyben nem gyógyítani akartak valamilyen betegséget, hanem “feljavították” a babákat, HIV-rezisztencia géneket ültettek beléjük) mindent lerombolt. Pedig 2018 kétségtelenül a kínai biotechnológia éve volt, és könnyen elképzelhető, hogy a következő évek az ázsiai ország tudományos hegemóniájáról fognak szólni.