Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

10 bűnügy, amiről a legtöbbet beszéltünk 2018-ban

10 bűnügy, amiről a legtöbbet beszéltünk 2018-ban

Gyárfás Tamást őrizetbe vették; gyanúsított lett egy menesztett főügyész; eurómilliárdos örökségével szédítette Kósa Lajost a csengeri örökösnő; kiderült, ki ölte meg a soroksári futónőt; azt azonban még ma sem tudjuk, mi történt VV Fannival. És ez még csak a tíz bűnügy fele.

Ki gyilkoltatta meg Fenyő Jánost?

Gyárfás Tamás meggyanúsítása volt minden bizonnyal az év hazai bűnügyi szenzációja. A Nap TV egykori tulajdonosát, a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) végrehajtó bizottságának tagját

április 17-én a nyílt utcán fogták el a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei.

Rövid időre őrizetbe vették, majd egy ideig nem hagyhatta el a fővárost. Ma már óvadék ellenében szabadon utazhat.

Gyárfást azzal gyanúsítják, hogy 1997 vége és 1998 eleje táján megkérte Portik Tamást, a ’90-es évek illegális olajügyeinek egyik kulcsfiguráját, hogy ölesse meg Fenyő János médiavállalkozót, aki Gyárfás talán legkeményebb üzleti riválisa volt, és akivel legendásan rossz viszonyban voltak. 1998. február 11-én Fenyőt a nyílt utcán agyonlőtte egy bérgyilkos, akinek a kilétére csaknem húsz évet kellett várni. Állítólag nem véletlenül.

Fenyő a ’90-es évek második felében számos lap mellett a Népszava kiadója és tulajdonosa volt. Folyamatosan „nyomoztatott” riválisa, Gyárfás ellen. Egyszer kétmillió forintot ajánlott fel az újságíróinak, ha Gyárfást kompromittáló információkat szereznek az ellene áfa-csalás miatt folyó perben. (Abban az ügyben végül Gyárfást felmentették.)

Fenyőnek egy időre sikerült megszereznie Gyárfástól a Nap TV-t, ami már addig is tetemes hirdetési bevételei mellett komoly politikai befolyást is hozott korábbi tulajdonosának. Akkoriban a hazai politikai és kulturális élet szinte valamennyi prominense megfordult az Angol utcában, sok titkos találkozó és nagy politikai paktum szemtanúja volt a stúdió előszobája. Gyárfásnak végül sikerült visszaszereznie a tévéjét.

A televíziós producert az első között hozták összefüggésbe a Fenyő-gyilkossággal

mint lehetséges felbujtót, egyértelműen a Fenyővel vívott magánháborúja miatt. [Erről beszélt korábban a Zoom.hu-nak Kovács Lajos ezredes, a rendőrség úgynevezett döglött ügyek osztályának egykori vezetője.] Ő azonban a kezdetektől dokumentumokat lobogtatva hangoztatta, hogy néhány hónappal Fenyő halála előtt egy választott bíróságon rendezték korábbi üzleti vitáikat, s ha barátok nem is lettek, megszűnt köztük az ellenségeskedés.

Fotó: Halász Nóra

Azonban az ügyről eddig kiszivárgott hírek szerint a rendőrség ma már inkább azoknak hisz, akik mindig is őt tartották a Fenyő-gyilkosság megrendelőjének.

Sándor István, alias Papa, a szervezett bűnözés elleni szolgálat egykori lapunknak korábban azt mondta már napokkal Fenyő János halála után több rendőrségi besúgó jelentette neki, hogy Gyárfás többeket is megkeresett, szabadítsák meg őt Fenyőtől. Ő erről írásban tájékoztatta a feletteseit, de aztán nem történt semmi.

Tasnádi Péter volt az egyik, akitől Gyárfás segítséget kért Fenyő kiiktatására. Ezt maga Tasnádi mondta el a bíróságon, amikor a néhány éve Fenyő János meggyilkolásával megvádolt, Jozef Rohác perében tanúskodott, de a bíró nem foglalkozott Tasnádival. Annak ellenére sem, hogy Tasnádi elmondta: ő ugyan senkit nem bízott meg a gyilkossággal, azonban miután megtörtént,

úgy tett, mintha az ő emberei végeztek volna Fenyővel, és jelentkezett Gyárfásnál a pénzért. Gyárfás pedig fizetett.

Erről a rendőrség is tudott. (Gyárfás szerint a Tasnádi által említett pénz csak egy kölcsön volt. Tasnádi akkoriban szabadult a börtönből, és vállalkozásba akart kezdeni.)

MTI Fotó: Kovács Tamás

Azonban csaknem 20 évvel Fenyő halála után előkerült egy hangfelvétel, amit Portik Tamás készíthetett titokban egy Gyárfással folytatott beszélgetése során. Az eddig nyilvánosságra hozott információk szerint a felvételen Portik arról kérdezgette Gyárfást, hogy ugye

„jó volt, hogy annak idején megszabadult Fenyőtől”,

mire Gyárfás – aki szerint ő akkor nem is sejtette, mire megy ki a játék – kitérő válaszokat adott.

Azonban a rendőrség sejtetni engedte, hogy több hangfelvétel is létezik, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy Gyárfás Tamás volt a Fenyő-gyilkosság felbujtója. A gyanúsítás szerint Gyárfás kérésére Portik bízta meg Jozef Rohácot Fenyő kivégzésével. [Minden, amit a Gyárfás-ügyről írtunk, itt megtalálható.]

Bűnpártolás gyanúsítottja lett a volt főügyész

A bejelentés, miszerint „A legfőbb ügyész indoklás nélkül visszavonta Ihász Sándor fővárosi fellebbviteli főügyész vezetői megbízását”, amelyről az Ügyészségi Közlöny alapján elsőként a Zoom.hu számolt be tavaly decemberben, visszhangtalan maradt. 2018. április 20-ig csak páran ismerték Ihász menesztésének valódi okát. Ezen a napon a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből kiderült, hogy

titokban már hónapok óta vizsgálódnak Ihász Sándor ellen, valamint, hogy Ihász ügye összefügg a Gyárfás Tamás ellen, három nappal korábban indított nyomozással.

Vezetői megbízatásának visszavonása előtt házkutatást is tartottak a főügyész irodájában, majd később a lakásán. A közlemény szerint olyan iratokat találtak a nyomozóügyészek, amelyek alapján Ihász bűnpártolással gyanúsítható.

Ihász bukását egy dosszié okozta, amit tavaly ősszel kapott Gyárfástól, s amelyben – a nyomozó ügyészek szerint – új bizonyítékok voltak a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban. Ihásznak szerintük tudnia kellett volna, hogy új és fontos bizonyítékokról van szó, és fővárosi fellebbviteli főügyészként haladéktalanul továbbítania kellett volna azokat a Fenyő-ügyben nyomozó rendőröknek.

Fotó: Halász Nóra

Ihász Sándor kevéssel meggyanúsítása után interjút adott a Zoom.hu-nak. „Gyárfás, akihez sok éves barátság fűz, nem mint főügyészt, hanem mint a jogban jártas barátját keresett meg, tanácsot kért tőlem, miután szlováknak vélt bűnözők fenyegették és megpróbálták megzsarolni” – mondta.

Abszurdnak nevezte a gyanúsítást Ihász védője, Papp Gábor ügyvéd is.

Hozzátette, Gyárfás a kiszivárogtatástól tartva eleinte nem akart feljelentést tenni, de sikerült meggyőznie arról, hogy a dossziéját adja át a rendőrségnek. Miután Gyárfás és ügyvédje, Bánáti János bejelentkeztek a Nemzeti Nyomozó Irodánál,

már nem látta indokoltnak, hogy ő bármit is tegyen a papírokkal.

Csakhogy Gyárfás Tamás bő két héttel az után tette meg a feljelentését a rendőrségen, hogy azt a bizonyos dossziét átadta Ihásznak. Emiatt indult eljárás bűnpártolás gyanújával a főügyész ellen. A gyanúsításból az olvasható ki, hogy Ihásznak a nyomozóügyészek szerint, akik között volt beosztottjai azonnal át kellett volna adni az aktát a rendőrségnek.

A csengeri örökösnő sosem látott milliárdjai

Eséllyel pályázhat az év, sőt talán az évtized legszánalmasabb csalása címre Sz. Gáborné, aki csengeri örökösnőként” szerzett kétes hírnevet magának az idén. Több száz embert vert át – sajtóértesülések szerint – mintegy másfél milliárd forinttal, a rendőrség azonban csak 368 milliós csalással gyanúsítja. Ebből több, mint százmilliót egyetlen hitelező adott neki, közel tíz év leforgása alatt.

Sz. Gáborné azzal hitegette az embereket, köztük tehetősnek mondható helyi vállalkozókat, ügyvédeket, befektetésekkel foglalkozó közgazdászokat és cégeket, hogy

1300-2600 milliárd forintos örökség vár rá, csak még ilyen-olyan okból nem férhet hozzá.

(Az összeg nagysága aszerint változott, hogy kivel és mikor beszélt.)

Forrás: Police.hu

Sz. Gáborné nemcsak azt ígérte, hogy kamatostól visszafizeti a kölcsönöket, hanem azokért cserébe nagy összegű befektetéseket is kilátásba helyezett hitelezői érdekeltségeiben.

A csengeri nő hírhedtségét tovább növelte, mikor kiderült, áldozatai között van a Fidesz prominense, Kósa Lajos is, aki a botrány kirobbanásakor a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter volt, és aki még 2013-ban közjegyzői okiratba foglalt megállapodást kötött Sz. Gábornéval.

Az örökösnő a közjegyzői okiratban 4.353 millió euró befektetésével bízta meg Kósa Lajost.

A sztorit kevéssel a tavaszi országgyűlési választások előtt szellőztette meg az akkor még létező és Simicska Lajos tulajdonában lévő Magyar Nemzet, és ellenzéki körökben sokan remélték, hogy az ügybe majd belebukik Kósa, sőt magával rántja Orbán Viktort és kormányát is. Csakhogy a történet annyira abszurd volt, hogy a választók csak nevettek rajta, főképp Kósán – hiába tette közzé a lap a Kósa és az Sz. Gáborné közti megállapodást rögzítő közjegyzői okiratot is.

Fotó: Veres Viktor

Kósa azzal védekezett, hogy Sz.-né őt is átverte. Annak idején azzal kereste meg az asszony, aki egyébként óvónő volt, de érdekeltsége van egy Csengeren kocsmát üzemeltető betétit társaságban, valamint egy pénzügyi befektetésekkel foglalkozó kft.-ben is, hogy segítsen neki öröksége kezelésében. Kósa állítása szerint azt javasolta a nőnek, vegyen állampapírokat. A Magyar Nemzet által megszellőztetett dokumentumok azonban ennél komolyabbnak mutatják be kettőjük kapcsolatát.

Sz. Gáborné végül kevéssel az előtt menekült Svájcba, hogy a rendőrség csalás gyanúsítottjaként kihallgatta volna. Hónapokig tartott, mire hazahozták. Kiadatása után állította,

ő nem vert át senkit.

Azonban arról még ma sem tudni, hogy hol van az örökség, amiből – egy, szintén a Magyar Nemzet által megszellőztetett dokumentum szerint – 800 millió forint Kósa Lajos édesanyjának is jutott volna. [A Zoom.hu cikkei a csengeri örökösnőről, itt találhatók.]

VV Fanniról pont annyit tudunk, mint egy éve

VV Fanni (azaz Novozánszki Fanni), egykori Való Világ résztvevő még tavaly novemberben tűnt el, ekkor készítette róla az utolsó felvételt egy térfigyelő kamera a budapesti bérelt lakása közelében, a Marinaparton. A képeken azt látszik, hogy egy férfi cipeli Fanni magatehetetlen testét. A felvétel alapján állítólag azt nem sikerült megállapítani, hogy eszméletlen volt, vagy már halott. A férfit, aki a karjaiban tartotta, később B. Lászlóként azonosították, és letartóztatták.

Ő volt az utolsó, aki még élve látta Fannit.

Azt állítja, a lány rosszul lett, elvesztette az eszméletét. Orvoshoz akarta vinni, azért cipelte a kocsijához, azonban Fanni út közben magához tért, és követelte, hogy álljon meg, ki akar szállni. Amikor ezt megtette, a lány a saját lábán elsétált, azóta nem látta.

A rendőrség nem hisz B. Lászlónak. Gyilkossággal gyanúsítják, mivel sajtóértesülések szerint a kocsijában annyi vért találtak – Fanni vérét –, amennyinek az elvesztése valószínűtlenné teszi, hogy a lány még élne. Állítólag ezen felül más bizonyítékai is vannak a rendőrségnek arra, hogy a VV-szereplő gyilkosság áldozata lett. Ezekről azonban, amíg a nyomozás tart, nem beszélnek.

RTL Klub

Mint azt a Zoom.hu megírta, a nyomozók szerint

a már meglévő bizonyítékok is bőven elegendőek ahhoz, hogy B. László ellen akkor is vádat emelhessenek, ha nem sikerül Fanni holttestét megtalálni.

Egyesek tudni vélték, hogy a luxusprostiként dolgozó lány jelentős összeget vett fel a számlájáról nem sokkal az eltűnése előtt, aminek aztán nyoma veszett. Egy másik verzió szerint az egyik kuncsaftjánál láthatott vagy hallhatott valamit, amit nem kellett volna. A Zoom.hu információi szerint a rendőrség azt a verziót is vizsgálta, miszerint B. László féltékenységből ölte volna meg Fannit: beleszeretett és nem tudta elfogadni a lány döntését, hogy külföldre megy dolgozni. [A VV Fanniról szóló írásaink innen elérhetőek.]

Öt év után elfogták a soroksári futónő gyilkosát

Néhány héttel az évtized talán legbrutálisabb gyilkosságának ötödik évfordulója előtt sikerült azonosítania a rendőrségnek azt a férfit, aki 2013. szeptember 25-én megölte a szokásos esti futását teljesítő Kardosné Gyurik Krisztinát.

Elfogni nem kellett, mert börtönben ült.

R. Szilveszter, akit a szexuális indíttatású gyilkosság elkövetésével gyanúsítanak, egy hónappal az után került börtönbe, hogy megölte Krisztinát. A rendőrök azonban nem ezért vitték be, hanem mert nem volt hajlandó önként megkezdeni, a korábbi betöréseiért és lopásaiért kiszabott börtönbüntetését.

Az akkor hatályos jogszabályok szerint még nem kellett DNS-mintát venni a börtönökbe befogadott elítéltektől, ezért nem derült ki hamarabb, hogy tőle származó genetikai mintákat rögzítettek a soroksári gyilkosság helyszínén. R. Szilvesztertől csak az után vettek mintát a börtönben, amikor már több száz, a környéken élő férfit ellenőriztek, és múltjuk miatt vagy más okból potenciális elkövetők lehettek. Arra azonban máig nem adtak magyarázatot, miként történhetett meg, hogy amikor a rendőrök elfogták R. Szilvesztert,

nem ellenőrizték a nála talált négy mobiltelefont.

Ha a férfi börtönbe vonulásakor utánanéztek volna a letétbe helyezett telefonoknak, azonnal kiderült volna, hogy az egyik a Soroksáron meggyilkolt futónőé. Az ügyben belső vizsgálatot rendelt el a rendőrség, annak eredményét azonban nem hozták nyilvánosságra.

R. Szilveszter eddig – a hivatalos tájékoztatás szerint – nem tett vallomást. Még első kihallgatása előtt, a kirendelt védőjére várva, a nyomozókkal beszélgetve elismerte, hogy a gyilkosság idején járt a környéken. Sőt, Krisztinát is látta. Éppen meg akarta erőszakolni egy ismeretlen, de ő összeverekedett a férfival és elkergette. Aztán ő is tovább állt. Azt azonban nem tudja, mi történt ezt követően a nővel.

A helyszínen rögzített nyomok viszont másról árulkodnak. R. Szilveszter volt az, állítják a nyomozók, aki megölte a soroksári futónőt és szexuális erőszakot követett el rajta. R. Szilveszter védője,

Lichy József azonban vitatja, hogy védence megerőszakolta volna a nőt.

MTI/Mihádák Zoltán

R. Szilveszter a közelmúltban szabadult volna a betörésekért kapott büntetéséből, azonban csak annyi időt tölthetett szabad levegőn, amíg átkísérték a rendőrök a bíróságra, ahol letartóztatták.

Pedofilvád: a rendőrségnek nincs mondanivalója

„Szörnyű történeteket mesélt el a kislány. A legbrutálisabb felnőttfilmeket idézte a mondandója, hallgatni is borzalmas volt” – mondta a Blikknek Gerencsér András, annak a 13 éves kislánynak és családjának jogi képviselője, akit állítása szerint még 11 éves korában megerőszakolt két olimpiai bajnok vízilabdázó. Az ügyvéd hozzátette, tapasztalatai alapján,

amit az áldozat elmondott, nem lehet kitalált történet,

ezért a szülőkkel közösen úgy döntöttek, feljelentést tesznek a rendőrségen. A hatóság ezt követően ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást még szeptemberben. A hírbe hozott sportolók pedig ügyvédeket fogadtak.

Azóta a szörnyű történet a feledés homályába veszett. Bár tapasztalt kriminálpszichológusok szerint már néhány órás beszélgetés alapján is nagy biztonsággal el lehet dönteni, hogy egy gyermek igazat mond-e az őt ért szexuális abúzusról,

még ma sem tudni, hogy mi történt a kislánnyal.

Kósz és Petőváry nyilvánosan tagadta az erőszak vádat.

Fotó: Halász Nóra

Bár nem példa nélküli, hogy akár hat-nyolc hónapig, olykor egy évig is eltart, mire a rendőrség gyanúsítottként kihallgat valakit egy ilyen ügyben, vagy bűncselekmény hiányában megszünteti az eljárást, az ügy elhúzódása mégis igen kínos a két sportolónak. Türelmük éppen ezért mostanra elfogyott, mint a Zoom.hu-nak ügyvédeik elmondták,

januárban megindítják a személyiségi jogi és kártérítési pereket

azokkal szemben, akik megrágalmazták és lejáratták védenceiket. Emellett feljelentést tettek, hogy kiderüljön, ki szivárogtatta ki a pedofilvádakat a sajtónak.

Hajtóvadászat a kebabos szatír után

Sarhadi Bilal Ahmad szeptember első vasárnapjának hajnalán egy belvárosi kebabos személyzeti mosdójában megerőszakolt egy fiatal nőt.

A magát 18 évesnek mondó afgán fiatalember oltalmazottként élt 2017 óta Magyarországon.

A rendőrség – szexuális erőszakkal gyanúsítottak ügyében – ritkán látott erőket mozgósított Ahmad elfogására. A budapesti rendőrfőkapitány bruttó egymillió forint jutalmat ajánlott fel annak, aki rendőrkézre keríti a kebabos szatírt, akiről később kiderült, hogy még legalább két nőt inzultált az utcán.

Forrás: Police

Sarhadi Bilal Ahmad még időben elmenekült Budapestről, sőt, az országból is. Az ellene soron kívül kiadott elfogató parancs alapján az osztrák rendőrök Linz környékén fogták el egy vonaton. Épp Frankfurtba tartott.

Halálra verték a borosgazdát

Halállal végződött a vita egy badacsonyi parkolóban szeptemberben. A hivatalos tájékoztatás szerint a rendőrség halált okozó testi sértés miatt indított eljárást egy 29 és egy 34 éves férfi ellen, akik

szóváltás után halálra vertek egy fiatal borászt.

A konfliktus nem volt előzmény nélküli, de szemtanúk csak annyit láttak, hogy a verőlegények a tiltó tábla ellenére hajtottak be a területre, majd oda akartak leparkolni, ahol a később halálra vert borász és barátai beszélgettek. A nehézfiúk rövid, de annál trágárabb vita után kiszálltak az autójukból, és ütni-verni kezdték a borászt.

MTI Fotó: Mónus Márton

Laposa Bencze borász, helyi önkormányzati képviselő szerint már régóta benne volt a levegőben, hogy az alsó büfésoron a mind gyakoribb és durvább balhék előbb-utóbb tragédiával végződnek. Laposa a tragédia után nyilatkozott a Zoom.hu-nak. Elmondta, hogy számos kezdeményezésük volt a terület biztonságosabbá tételére, de korábban sem a rendőrség, sem az önkormányzat nem támogatta az elképzeléseiket. A két verőlegényt

az egyik közeli szórakozóhely biztonsági emberei fogták el.

Épp akkor értek oda, amikor menekülni próbáltak. Egyikük paprikaspray-t fújt a kocsiba, amitől a sofőr elvesztette tájékozódó képességét, és egy oszlopnak hajtott, majd az árokban állt meg. Még akkor is megpróbáltak kereket oldani, de a biztonságiaknak sikerült feltartaniuk őket a rendőrség kiérkezéséig. [Korábbi cikkeink innen elérhetők.]

Ki ölte meg Prisztás Józsefet?

Prisztás Józsefet 1996 novemberében ölték meg, de csak húsz évvel később, és akkor is csak második nekifutásra (megismételt eljárásban) sikerült elítélni gyilkosát (H. Istvánt) és a felbujtót, Portik Tamást. Ezzel azonban még nem került pont az ügy végére.

A Fenyő-gyilkosságért és a négy emberéletet követelő Aranykéz utcai robbanásért jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítélt

Jozef Rohác a közelmúltban jelentette be: ő ölte meg 22 éve Prisztás Józsefet

az orosz alvilág megbízásából, egy dunaszerdahelyi bűnszervezet közvetítésével, amiért 15 ezer márkát fizettek neki.

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Sem az ügyészség, sem a rendőrség nem hitt neki. A hatóságok nem hivatalos, de széles körben hangoztatott véleménye szerint Rohác Portikot akarja menteni, akit idén gyanúsítottak meg azzal, hogy Gyárfás Tamás kérésére megbízta őt (mármint Jozef Rohácot – a szerk.) Fenyő János megölésével. Csakhogy a Fővárisi Ítélőtábla úgy ítélte meg, Rohác túl sok konkrétumot tud a Prisztás-gyilkosságról,

olyan részleteket, amiket csak a gyilkos ismerhet,

ezért perújítást rendelt el. Ebből ugyan még nem következik, hogy ő a gyilkos és, hogy H. István ártatlan, de ahhoz, hogy ez kiderüljön, az ügyet újra kell tárgyalni. [Cikkeink a Prisztás-gyilkosságról és a ’90-es évek részben még felderítetlen gyilkosságairól, ide kattintva olvashatók.]

Nem mindenki ússza meg a lenyúlást

Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen októberben indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség

bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények, köztük hivatali vesztegetés

bűntettének gyanújával. Előzőleg elsöprő többséggel függesztette fel a törvényhozás Simonka képviselői mentelmi jogát.

A Simonka-ügy valójában már évekkel ezelőtt kirobbant, de csak most ősszel látták elérkezettnek az időt a hatóságok, hogy meggyanúsítsák a képviselőt. A legfőbb ügyész parlamentnek írt indítványa szerint miután Simonka megtudta, hogy jelentős összegű pályázatokon lehet vissza nem térítendő uniós és magyar költségvetési támogatásokhoz jutni, ismerősei és azok cégeinek felhasználásával létrehozott egy olyan hálózatot, amelynek legfőbb célja a döntéshozók megtévesztése és a pályázati források törvénytelen megszerzése volt.

MTI Fotó: Rosta Tibor

Az ügyészség adatai szerint Simonka köre egyebek között

jelentősen túlárazta a támogatott eszközbeszerzéseket, valamint hamis értékbecslésekkel fiktív beruházásokat, fejlesztéseket számoltak el,

amelyek alig vagy egyáltalán nem feleltek meg a pályázati kiírásoknak. Az ügyészség megközelítőleg másfél milliárdos csalással gyanúsítja jelenleg a Simonka-hálózat tagjait.