Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A háború elől elmenekülhetsz, de magad elől soha

A háború elől elmenekülhetsz, de magad elől soha

Az Örkény Színház utolsó 2018-as premierje Jászberényi Sándor novellafüzérét, A lélek legszebb éjszakáját dolgozta fel, amelyben drogok, álmatlanság és háború kerül egymás mellé.

Robert Capa talán a leghíresebb haditudósító, aki élete során öt csatatéren is fotózott (a spanyol polgárháborúban, az első kínai–japán háborúban, a második világháború európai hadszínterein, az első arab–izraeli háborúban és az indokínai háborúban), emlékezete pedig úgy él mint egy mindig empatikus, joviális férfi, akiben buzgott a megérteni akarás. A valóság viszont az – és ezt kortársai elmondása alapján tudjuk -, hogy valójában nagy

életművész volt, aki nemcsak, hogy vágyta a kalandot, de hajszolta a szexet, imádta a szerencsejátékot, és a háborús fotózáson kívül nem igazán érdekelte semmi.

Napjaink haditudósítója, Jászberényi Sándor, aki dolgozott Irakban, Csádban, Jemenben, Líbiában, Nigériában, a Gázai övezetben és évekig élt Egyiptomban (jelenleg is ott tartózkodik), jobban felvállalja gonzó természetét. Nincsen póz, nincs manír, csak a kőkemény valóság. Bár a 2016-ban megjelent A lélek legszebb éjszakája című novelláskötete egy fiktív haditudósító-fotóriporter, Maros Dániel történeteit meséli el, aki olvasta Jászberényi nagyon sajátos, rendkívül személyes írásait a háború sújtotta területekről, nem tud nem ráismerni a hasonlóságokra.

Fotó: Horváth Judit

Pont ezzel a személyességével nyerhette el 2017-ben a Libri Irodalmi Díjat, és ezért kerülhetett az Örkény Színház repertoárjába is A lélek legszebb éjszakája Polgár Csaba rendezésében, valamint Nagy Zsolt és Ficza István főszereplésével.

Jászberényi szövegei ugyanis realisták, amelyekből hiányzik a koloniális nosztalgia, a hemingway-i pátosz. Nincs barokkos romantika, a Kelet egyáltalán nem egy fűszerszagú, mágikus hely, ahová vágyódni lehet. A környezet mindenféle mocsokban, szarban, húgyban, vérben, ondóban tocsog, hogy hatást érjen el, szereplői pedig korántsem egydimenziósak. A Szabó-Székely Ármin által átdolgozott szöveget megtámogatják a darabban Jászberényi saját képei és videói, amelyek miatt nem ajánlott 18 éven aluliaknak.

Maros Dánielt elhagyta a felesége gyermekükkel, ő viszont a Közel-Keleten maradt, gyakran ópiumozik, iszik, keresi az olcsó kurvákat, mindeközben szemlélődik, obszervál és rögzíti a körülötte történő eseményeket. Mellette feltűnik még

  • egy angolul kifogástalanul beszélő tinédzser, aki fegyverrel szökik be egy kurd városba és ezért elkapják, az életéért könyörög, hogy ne végezzék ki;
  • egy túlsúlyos fekete madam, aki megmenti egy fehér férfi életét;
  • egy szomáliai prosti, akit félredobnak, mert hiányzik a csiklója;
  • egy angol haditudósító, aki ostoba halált hal, mert túl közel merészkedik valamihez, amihez nem kéne.

Emberek, tettek, következmények, amiket egyetlen dolog határoz meg: az érthetetlen háború.

Fotó: Horváth Judit

Ezeket a kusza történeteket kiválóan sikerült színpadra adaptálni, a játék egyszerre könnyed, drámai, bizarr módon vicces, megható és felháborító. Ehhez Polgár Csaba remek formavilágot talált ki, a színpadon tévék segítenek bejátszókkal megtámogatni a látottakat. A képernyőkön maguk a színészek is megjelennek egy kamera segítségével, az eszköz pedig egyszerre lesz a néző szeme, egy másik szereplő arca vagy éppen rendeltetésének megfelelően maga a médium, amely eljuttatja a híradást a hírfogyasztók elé.

A drámai monológokat és dialógokat olykor zenei betétek oldják, amelyek még abszurdabb színben mutatják be a háború nyomorúságait.

Mindeközben minden a szereplők fejében, ha úgy tetszik, a lelkében zajlik, az események fő katalizátora az álmatlanság és az imádott gyermek elvesztésének traumája. Marosi Dániel hiába egy cinikus macsó, aki hajszolja az életet, valójában egy sérült ember (pontosabban kettő, mert egyszerre személyesíti meg Nagy Zsolt és Ficza István), aki kényszeríti magát, hogy az embertelen környezetben maga is embertelen maradjon. Ennek a tetőpontja az, amikor feloldást kap a novelláskötet és egyúttal a darab címének értelme.

Fotó: Horváth Judit

A darab igazán színes, a vetített képektől és videóktól, valamint a zenétől olyan, mint egy pszichedelikus trip, amit olykor a megjelenő transzcendentális jelenségek szabdalnak és szakítanak ki a valóságból. Ennek ellenére a háború fojtogató jelenléte jottányit sem veszít jelentőségéből, és a szellemek, szellemlovasok vagy a beduin átokmondók remekül megférnek az Iszlám Állam terroristái, illetve a megvásárolható nők mellett.

A lélek legszebb éjszakája

Szövegkönyv: Szabó-Székely Ármin
Szereplők: Ficza István, Nagy Zsolt
Rendező: Polgár Csaba

Részletes színlap emitt.

Bemutató: december 14., Örkény Stúdió