Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Lindholm: a sziget, ahol fertőző állatok helyett hamarosan bevándorlók lakhatnak

Lindholm: a sziget, ahol fertőző állatok helyett hamarosan bevándorlók lakhatnak

Több mint három kilométerre van a szárazföldtől, hét hektár a területe és mindössze néhány épület található rajta, amelyekben jelenleg fertőző állatbetegségeket tanulmányoznak a kutatók – eddig erről volt híres a Lindholm nevű lakatlan dán sziget, amelyet az elmúlt héten az egész világ megismert. A dán kormány tervei szerint 2021-től erre az aprócska földdarabra száz olyan bevándorlót telepítenek, akik nem kapták meg a menekültstátuszt, viszont különböző okok miatt nem lehet őket visszatoloncolni saját hazájukba.

„Ezek az emberek nemkívánatosak Dániában, amit a saját bőrükön éreznek majd” – fogalmazott saját Facebook-oldalán Inger Stojberg bevándorlásügyi miniszter.

Lindholm komppal húsz percre van a szárazföldtől. Forrás: Google Maps

A dán kormány sosem volt menekültbarát, az elmúlt években számos olyan intézkedést hozott, amellyel kiverték a biztosítékot a nemzetközi közösségnél. A dán parlament 2016-ban fogadta el a menekültügyi törvény módosítását, amely kimondja: a hatóságok elkobozhatják a menekültektől a 10 ezer koronát (430 ezer forintot) meghaladó készpénzt, hogy így járuljanak hozzá ellátásuk költségeihez. Ennél is lényegesebb változás, hogy az eddigi egy év helyett csak három év után lehet családegyesítést kérni – azaz a hátrahagyott családtagoknak bizonyos esetekben akár 4-5 évet is várniuk kell, mire szeretteik után mehetnek. A kabinet a menekülteknek járó támogatást is majdnem a felére csökkentette, így próbálva elérni, hogy minél kevesebben válasszák őket célországként.

A dán kormány idén augusztusban az arcot elfedő kendők (nikáb és burka) viselését is megtiltotta, a szabálysértőket ezer koronára (43 ezer forintra) büntethetik, de ha többször is megsértik a törvényt, akár a tízszeresét kell fizetniük.

Csak a bűnözőket viszik

A kormány menekültellenes hozzáállása máig nem változott, amit a menekültek szigetre költöztetéséről hozott döntés is bizonyít, bár a javaslatot még a koppenhágai parlamentnek is el kell fogadnia. Erre viszont minden esély megvan, hiszen az ötlettel éppen a kormányt támogató Dán Néppárt (DPP) hozakodott elő a költségvetés elfogadásáért cserébe.

A célra kiszemelt balti-tengeri sziget sosem a barátságos környezetről volt híres. Bár épületek és közműszolgáltatások is vannak rajta, valamint rendszeres kompjárat köti össze Kalvehare kikötőjével, az apró földdarab sosem volt lakott. Jelenleg a dán állam tulajdona és az állategészségügyi intézet kutatólaborjai vannak rajta, ahol fertőző állatbetegségeket vizsgálnak. A telepet 2019-ban számolnák fel, és a tervek szerint kisebb-nagyobb átalakítások után 2021-ben érkeznének meg az első lakók.

Inger Stojberg, bevándorlásügyi miniszter. Fotó: MTI/EPA/Florian Wieser

A tervezet ellen már a bejelentés után több ezren tüntettek Koppenhágában, jogvédő szervezetek pedig azzal vádolják a kormányt, hogy lehetetlen helyzetbe hozza a bevándorlókat.

„A kabinet szándékosan megpróbálja őket ugyanazokba a konfliktusokba visszazavarni, ahonnan elmenekültek” – nyilatkozta Tim Whyte, az ActionAid dániai szervezetének igazgatója.

A dán kormány azzal védekezik, hogy a szigetre csak olyan külföldieket telepítenek majd, akiket erőszakos bűncselekmények miatt elítéltek, vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, de a hazájukban dúló konfliktusok miatt nem lehet őket visszatoloncolni. Ide kerülnének azok is, akik nem kaptak menekültstátuszt, viszont nem fogadják őket vissza saját hatóságaik, valamint azok a menedékkérők, akiknek még nem bírálták el a kérvényét, viszont bűncselekményt követtek el.

Kompjárat van, de minek

A döntés első körben száz embert érintene, az ő életük viszont jelentősen megváltozna. Bár a kormány állítása szerint ugyanolyan szabályok vonatkoznak majd rájuk is, mint a nyitott menekültközpontokban élő társaikra – azaz nem lesznek őrizetben – nehéz elképzelni, hogyan mozoghatnak majd szabadon. Már csak azért is, mert a komp ugyan továbbra is közlekedni fog a sziget és a szárazföld között (a menetideje húsz perc), de a Lindholmon élőknek naponta jelentkezniük kell a sziget hatóságainál.

A burkatörvény ellen tüntetnek Dániában. Fotó: MTI/EPA/Mads Claus Rasmussen

A Dán Néppárt mindenesetre nem titkolja, hogy az intézkedéssel az a céljuk, hogy minél kevesebb menekült érkezzen, és külföldön is megértsék: az ország nem szívesen látja a bevándorlókat.

„Reméljük, a Dánián kívül élők megértik, hogy Dánia nem vonzó ország azon menekültek számára, akik bűncselekményeket akarnak elkövetni” – mondta Martin Henriksen szóvivő. A politikus szerint, ha rajtuk múlik, akkor a bevándorlók nem is hagyják majd el a szigetet, és azt is elárulta, hogy az ausztrál modellt vették példának.

„Rendőrök, börtönőrök és biztonsági szolgálat is lesz a területen, sőt cellák is, ha esetleg lázadás miatt szükség lenne rájuk” – mondta.

A DPP még egy animációs videót is posztolt saját Twitter-oldalán, amelyen egy muszlimnak tűnő férfit hajóval visznek a szigetre. Az érintettek szerint a párt ezzel elismerte, hogy rasszista nézeteket vall.

„Azért jöttem Dániába, mert úgy hittem, hogy a gyermekeimnek jobb élete lesz. Szeretném, ha megismernék a dán hagyományokat és befogadná őket a társadalom. Fájdalmas látni, hogy ez nem így lesz” – mondta a CNN hírtelevíziónak Mohamad Hamid, egy Palesztinában született szír férfi.

Borítókép: Németországból érkezett illegális bevándorlók mennek egy autópályán, a dániai Kliplev közelében. Fotó: MTI/EPA/Benjamin Nolte