Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Újabb fordulat a kormányzat munkaerőpiaci csodafegyverében

Újabb fordulat a kormányzat munkaerőpiaci csodafegyverében

Hosszú idő után októberben újra emelkedett a közmunkában foglalkoztatottak száma – derül ki a közmunkák szervezésért felelős Belügyminisztérium napokban nyilvánosságra hozott jelentéséből. Eszerint októberben 122 845 fő dolgozott valamelyik közfoglalkoztatónál, ami 0,7 százalékos emelkedés az előző hónaphoz mérten, ám 27,1 százalékkal alacsonyabb a 2017 októberi adatokhoz képest.

A gazdasági növekedés idén akár 4,7 százalék is lehet – ami történelmi rekord a rendszerváltás óta, ezzel párhuzamosan nőtt a foglalkoztatás és lett egyre nagyobb a munkaerőhiány. Míg a közfoglalkoztatás csúcsán, 2016 nyarán majdnem 250 ezer embert foglalkoztatott az állam ebben a formában, mára ez a szám 122 ezer főre esett. 2017 végén még 164 ezer embert tartottak nyilván a rendszerben, vagyis az első 10 hónapban 41 ezer fővel csökkent a közmunkások száma.

Épp ezért meglepetés, hogy már októberben megállt a csökkenő folyamat, ugyanis a tizedik hónapban 8357 belépőt regisztrált a BM, míg 7444 ember távozott a közfoglalkoztatásból. Mint a mellékelt ábrából is látható, utoljára 2013 tavaszán végeztek ilyen kevesen közmunkát, a program felfutó szakaszában. Akkor a létszám dinamikusan nőtt egészen a 2014-es tavaszi választásokig, azt követően drasztikusan – csaknem százezer fővel – csökkentették a részvevők számát, amit 2016 közepéig újabb felívelő szakasz követett.

Csak duma volt a munka világába való visszaterelés

A közmunkát a kormány átmeneti megoldásnak tekintette azok számára, akik évtizedek óta nem dolgoztak, így egyfajta zsilipként működhetett volna a rendszer, ám nem ez történt. Ugyanis hiába a hangzatos szólamok, a kormány valójában soha nem tekintett rájuk valódi munkaerő-tartalékként az alacsony vagy teljesen hiányos képzettségük miatt. Az elmúlt, lassan öt évben nem valósultak meg azok a képzési/felzárkóztatási programok, amelyek valódi képességekkel vagy képzettségekkel vértezték volna fel a közmunkában résztvevőket.

A kormányzati érdektelenséget/sikertelenséget épp a Belügyminisztérium egyik korábban kiszivárgott jelentése leplezte le.

Jelenleg a közmunkások fele nyolc általános vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor 1752 diplomást is regisztráltak a közmunkások között,

ami viszont újabb kérdéseket vett fel.

A szeptemberben készült jelentések szerint tavaly a közmunkából kilépők alig 18,1 százaléka tudott a versenypiacon elhelyezkedni, idén nyáron pedig a kiközvetített közmunkásokból mindössze 3,3 százalék kapott állást, ami megkérdőjelezi az egész közmunka “hídszerepét”. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetett volna jól csinálni, de valójában nem volt meg erre a kormányzati akarat, annak ellenére sem, hogy az évek alatt több száz milliárd forintot költöttek el közmunkaprogramokra – ezen belül értelmetlen képzésekre több tízmilliárdot fizettek ki nem egyszer haveri cégeknek.

Mint azt a Zoom.hu megírta, a járási és a kerületi hivatalok cseppet sem törik magukat, hogy a (szakképzett) közmunkásokat kiközvetítsék az elsődleges munkaerő-piacra. Konkrétan: azoknak a szakképzett közmunkásoknak a 90 százalékát, akik 2018. január-februárban kiléptek a közmunkából, majd újra beléptek, egyszer sem próbálták meg az elsődleges munkaerő-piacra kiközvetíteni. Annak ellenére ilyen alacsony az intenzitás, hogy kormányzati/fideszes politikusok a közmunkaprogram indulása óta hangoztatják, a projekt egyik elsődleges célja a közmunkások átvezetése az elsődleges munkaerő-piacra.

Az önkormányzatok is foggal-körömmel ragaszkodnak a közmunkásokhoz

A legnagyobb foglalkoztatók korábban az önkormányzatok voltak, a szegényebb települések a mai napig foggal-körömmel ragaszkodnak az olcsó munkaerőhöz és a vele járó támogatásokhoz, ugyanis érdemi adóbevételek híján ez az egyetlen forrásuk. Az Abcug.hu írása szerint a vidéki, jellemzően északkelet-magyarországi települések működésének kulcskérdése a közfoglalkoztatás. Amikor ugyanis elindult a közmunkaprogram, az önkormányzatok működési, finanszírozási feltételei is átalakultak: a településgondnoki feladatokra ma már egyáltalán nem kapnak normatív támogatást. Ezekre csak a közfoglalkoztatásból jut pénz. Ha azonban azt elveszik, a kisebb településeknek nem lesz miből járdaépítésre, padkák kialakítására, csapadékvíz-elvezető kiépítésére költeniük nyilatkozta a lapnak Máté Antal, Nyírbátor polgármestere.

A Belügyminisztérium adatai szerint az állami cégek is előszeretettel alkalmaznak közmunkásokat: 2018 októberében a közmunkások létszáma Borsod-Abaúj-Zemplén (23 256 fő) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (22 844 fő) megyékben volt a legmagasabb, a harmadik helyen, tőlük már jóval lemaradva Hajdú-Bihar végzett (11 612 fő). A legnagyobb közfoglalkoztató a Magyar Református Szeretetszolgálat (1428 fő), a második helyen a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság áll, amely 1153 fő közfoglalkoztatottat alkalmazott.

A Belügyminisztérium adatai szerint jelentős közfoglalkoztatónak számítottak továbbá az alábbi szervezetek: Magyar Közút Nonprofit Zrt. (955 fő), Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (936 fő), Segítő Kezek az Aktív Évekért Közhasznú Nonprofit Kft. (840 fő), Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. (803 fő), Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (799 fő), Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (646), Országos Széchenyi Könyvtár (623), Ózdi Városüzemeltető Intézmény (618 fő).

Nyitókép: MTI Fotó/Kovács Tamás