Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Csúcsra jár a titkos állami megfigyelés: havi százról döntöttek idén

Csúcsra jár a titkos állami megfigyelés: havi százról döntöttek idén

Sokak félelme, hogy követik, megfigyelik, lehallgatják, és ez a viszolygás nem is alaptalan. Magyarországon a titkosszolgálatok (a polgári, a belbiztonsági, a katonai és a hírszerzői), valamint a terrorelhárításért felelős TEK jogosultak nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre, az igazságügyi miniszter külön engedélye alapján. Ilyen kérelmekből idén december elejéig havi átlag százra adta jóváhagyását Trócsányi László – derült ki a tárcának a Zoom.hu közérdekű adatigénylésére adott válaszából.

Naponta 3,5 titkos megfigyelés

December 4-ig összesen 1182, vagyis naponta több mint három titkosszolgálati eszközökkel végrehajtott lehallgatást, adatgyűjtést engedélyezett idén eddig az igazságügyi miniszter nemzetbiztonsági célból. Ez azt jelenti, hogy ha ez a trend az év utolsó hónapjában is folytatódik, akkor

az év végére a kormányzatilag jóváhagyott titkos adatgyűjtések száma megközelítheti az 1300-at, ami ötéves rekord lenne.

Az elmúlt öt év adatai ugyanis azt mutatják, egyre nő az ilyen akciók száma – vélhetően a növekedés összefügg a terrorfenyegetettség jelentette veszélyhelyzettel, az abból fakadó fokozott óvatossággal. Az idei havi majdnem 110-es átlag ugyanis 2014-ben még alig 90 volt, vagyis 5 év alatt 20 százalékos a növekedés:

Vajon mit jelenthet ez az évi ezernél is több titkos megfigyelés a gyakorlatban? A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés sajátossága, hogy vannak a magánszférát csekélyebb mértékben sértő mozzanatai – híváslista lekérése, az illető lakáson kívüli beszélgetésének lehallgatása -, és vannak az illető magánlakásába is behatoló, alábbi titkos információszerzési módszerek:

  • lakás átkutatása,
  • lakás lehallgatása, rejtett kamerás megfigyelése,
  • levelek, csomagok felbontása,
  • a telefon lehallgatása,
  • a számítógépen, laptopon tárolt adatok megszerzése, e-mailek elolvasása.

Ez eddig csak a jéghegy csúcsa

Fontos tudni, hogy a fent részletezettek alatt kizárólag a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés értendő, ám e mellett létezik egy másik kategória, a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés. Ebből sokkal több lehet évente, és ezt nem az igazságügyi miniszter engedélyezi, hanem bírói jóváhagyás szükséges hozzá. A konkrét cselekményeket ez esetben végezheti a rendőrség vagy éppen a NAV bűnügyi nyomozói is.

Mint az a fenti ábrán is látszik, fontos különbség, hogy míg a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésnél a jogszabály tételesen felsorolja, mely esetekben lehet ilyet indítani, a nemzetbiztonsági célúaknál példálózó felsorolás nincs, csak annyi tudható, hogy

terrorcselekmények megakadályozása, illetve Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése áll a háttérben.

Azonban mindkét “műfajban” jobbára közösek az eszközök és a módszerek: a rejtett kommunikációs eszközök, a miniatürizált kamerák, az adatgyűjtéseket biztosító optikai, elektronikai, akusztikus vagy térinformatikai érzékelők, továbbá a számítógépek, hálózatok, szoftverek, amelyek részint szolgáltatják, részint gyűjtik, tárolják és elemzik a megszerzett információt.

A titkos információgyűjtést az idén júliustól hatályos új büntetőeljárási törvény úgy határozza meg, hogy “a leplezett eszközök alkalmazása olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő, alapvető jogok korlátozásával járó, a büntetőeljárásban végzett különleges tevékenység, amelyet az érintett tudta nélkül végeznek”.

Minden és mindenki gyanús

A civil és a szakmai szféra, valamint a politikai ellenzék részéről is komoly kritikák érték a 2018. július elsejével életbe lépett új büntetőeljárási kódex bizonyos, a bűnüldözési célú titkos információgyűjtést is érintő részeit, és bár emiatt módosítottak végül rajtuk, nem sikerült teljes mértékben eloszlatni azt az alapvető aggályt, miszerint szinte bárkit megfigyelhetnek meglehetősen homályos “gyanú” alapján, titkos eszközökkel.

Ugyanis bizonyos kiemelt súlyú bűncselekmények gyanújának tisztázására már a nyomozás elrendelése előtt alkalmazható az “előzetes felderítés”. Ez az előkészítő eljárás szinte kizárólag leplezett eszközökkel operál, és gyakorlatilag bárki ellen bevethető, aki “szóba jöhet bűncselekmény elkövetőjeként”, hiszen az eljárás célja éppen a gyanú gyanújának megállapítása, vagy kizárása.

Nem véletlenül merült fel korábban, hogy a gumiszabály alapján akár közéleti aktivisták, civil szervezetek ellen is titkos eszközökkel léphetne fel a hatalom. Előfordult például, hogy Németh Szilárd Fidesz-alelnök „nemzetbiztonsági fenyegetésként” azonosított embereket, sőt ugyanő azzal is fenyegetőzött már, hogy a titkosszolgálatokkal megfigyelteti az általa a „Soros-hálózat” tagjaiként azonosított civil szervezeteket.

Borítókép: Illusztráció / Forrás: giphy.com