Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Rabszolgatörvény: van, ahol egy hét alatt 68 órát kell dolgozni

Rabszolgatörvény: van, ahol egy hét alatt 68 órát kell dolgozni

Dávid Ferenc közgazdász, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) egykori főtitkára az ATV Startban mutatott be egy aláírt szerződést, mely azt tartalmazza, hogy a munkavállalót az 5×12 órás munka után hatodik nap még 8 óra túlórára is behívják.

Túlóratörvény: van, ahol egy hét alatt 68 órát kell dolgozni

Dávid Ferenc az ATV Startban mutatott be egy aláírt szerződést, mely azt tartalmazza, hogy a munkavállalót az 5×12 órás munka után hatodik nap még 8 óra túlórára is behívják. Megjelentek az első 400 órás túlórát tartalmazó munkaszerződések Máris megjelentek a 400 túlórát tartalmazó szerződések, pedig még nem is lépett hatályba a törvény.

A közgazdász elmondta az ATV Start műsorában, hogy olvasott egy olyan szerződést, ami még nem volt aláírva, és tele volt szakmai hibákkal. Például olyan hibák voltak benne, hogy a túlórát 5 százalékos pótlékkal díjazták, miközben annak 50 százalékosnak kell lennie. Ez vélhetően csak elírás, bár több helyen is így szerepel, tette hozzá. A törvénnyel kapcsolatban azt tartja súlyosnak, hogy leginkább

kisebb településeken fogják alkalmazni, ahol a munkavállalónak nincs lehetősége máshova menni, így kénytelen elfogadni a feltételeket.

Nem tud elmenni a gyerekéért a szülő?

A törvénymódosításban a túlóráztatás a komolyabb dolog, mert nagyon túlterheltté válhatnak a dolgozók- magyarázta Dávid. A 36 hónap utáni kifizetés csak kollektív szerződéssel működhet, folytatta, és az a szakszervezetek által meggátolható, és ahol nincs szakszervezet, ott meg sem köthető. A 400 óra szakszervezet nélkül a munkáltató utasítására is kiterjeszthető- közölte. Nagy gondot jelenthet az is – mivel a túlóráztatás váratlanul is elrendelhető -, hogy olyan is előfordulhat, hogy a dolgozó nem mehet el a gyerekért az iskolába, vagy nem maradhat otthon vele, ha beteg, jegyezte meg.

“Ahol van szakszervezet, ott védettebbek a kollegák, ahol nincs, ott nehéz a helyzet”

– jelentette ki Dávid Ferenc.

A kisebb magáncégeknél nincs szakszervezet, ott a munkáltató gyakorlatilag azt csinál, amit akar. De ha van egy 100-150 fős cég, ott javasolta, hogy feltétlenül alakítsanak szakszervezetet.

68 óra munka egy héten

A közgazdász bemutatott egy másik, már aláírt szerződést, mely azt tartalmazza, hogy 68 órát kell dolgoznia egy hét alatt a munkavállalónak, olyan formában, hogy 5×12 órát dolgozik, és a hatodik napon még 8 órára behívható túlórázni. Ez egy Békés megyei kisváros üzeménél található, amely a kormánnyal ilyen stratégiai megállapodást köthetett, tudtuk meg. Ez a kisváros egyébként 4500 fős, maga a cég telephelye többszáz fős, így a munkavállalónak nincs is lehetősége máshova menni dolgozni.

Sztrájk

A tervezett sztrájkkal kapcsolatban Dávid Ferenc elmondta, hogy az okozott kár felmérhetetlen egyelőre. A lényege, hogy minél kevesebben vegyenek részt, minél nagyobb kárt okozva. Említett egy példát is, miszerint a MÁV-nál például 38 ezer ember dolgozik, és ha a 3 ezer mozdonyvezető sztrájkol csak, ők így is meggátolják a 38 ezer ember munkavégzését, akik akarnának dolgozni, de nem tudnak, mert a mozdonyok állnak. Ezzel jóval kisebb kárt okoz magának a MÁV, mert nem kell a sztrájkalapból fizetni a munkát, magyarázta a közgazdász. Egyébként úgy lehet hatásos a sztrájk, ha van egy belső támogatottsága, legalább 50-70 százalékos, hogy megindíthassák, azonkívül nagyon fontos a társadalom szimpátiája is, jelentette ki Dávid Ferenc. (via ATV)

Borítókép: Dávid Ferenc MTI Fotó: Máthé Zoltán