Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Trump szerint legyőzték az ISIS-t, a valóságban inkább lábon lőtte magát

Trump szerint legyőzték az ISIS-t, a valóságban inkább lábon lőtte magát

Donald Trump mindenkit meglepett, amikor december 19-én Twitteren üzente meg a nagyvilágnak, hogy legyőzték az ISIS-t, ezért kivonja a Szíriában állomásozó amerikai katonákat. A döntést értetlenkedés és komoly felháborodás fogadta még a republikánusok irányából is. A csapatkivonással nagyjából mindenki nyer, aki az Egyesült Államok riválisának számít a térségben, ráadásul az ISIS is újra megerősödhet. A legnagyobb vesztesek a kurdok, akik a legtöbbet tették az iszlamisták visszaszorítása érekében.

Donald Trump egy huszárvágással kivonja a maradék kétezer, Szíriában szolgáló amerikai katonát, mivel állítása szerint „legyőzték az Iszlám Államot”. A döntés értelmében a csapatkivonást 30 nap alatt hajtják végre, az elnök videóüzenetében még azt az érvet is bedobta, hogy ez a hősi halált halt amerikai katonák akarata is. Csakhogy Trumpon kívül nagyjából senki sincs, aki észrevette volna a nagy győzelmet; és nagyon úgy tűnik, hogy az elnök még a hozzá legközelebb állókkal sem egyeztetett a csapatkivonásról.

Ezt jelzi, hogy nemcsak a demokraták, hanem Trump republikánus szövetségesei is keményen fogalmaztak. Lindsey Graham republikánus szenátor a FOX tévécsatornának kijelentette: nem érti az elnök „Obama-szerű” döntését – utalt ezzel a volt demokrata elnök ugyancsak gyorsan végrehajtott iraki csapatkivonására, amit rengetegen kritizáltak annak idején.

„Megértem, hogy a déli határon épülő fal megállítja az illegális bevándorlást és a drogok behozatalát, de nem építhetsz falat a Közel-Kelet és Amerika közé. Ebben az esetben a kint küldetést teljesítő amerikai katonák jelentik a falat köztünk és a radikális iszlám között” – tette hozzá feldúltan Graham, sőt azt is hozzátette:

„Ha ezt Obama csinálta volna, már mind őrjöngenénk”

A republikánus Adam Kinzinger is katasztrofálisnak értékelte a döntést. Kinzinger emlékeztetett, Obama elnöksége idején az iraki háborúban hirdettek győzelmet, hogy aztán az amerikai katonák kivonulását követő káoszban létrejött ISIS ellen ismét csapatokat kelljen a régióba küldeni. Apró adalék, hogy korábban maga Trump is kritizálta ezért elődjét, sőt egyenesen azt állította, hogy Obama felelős az ISIS létrejöttéért.

„Arról nem dönthetünk, hogy harcolunk-e a terrorizmus ellen. Azt viszont eldönthetjük, hogy hol vesszük fel a kesztyűt: Szíriában és Irakban harcolunk, vagy itthon az amerikai utcákon?”

– mondta el Kinzinger a Fox tévécsatornának.

Graham és öt szenátortársa, demokraták és republikánusok vegyesen, levelet is írtak Trumpnak, amelyben próbálják jobb belátásra bírni az elnököt.

Kinek jó az amerikai csapatkivonás?

A gyors csapatkivonás azért is ért mindenkit váratlanul, mert a döntéssel egyértelműen az amerikaiak és szövetségeseik járnak rosszul. Robert Palladino külügyi szóvivőhelyettes szerint tény, hogy komoly előrelépéseket értek el Szíriában az elmúlt időszakban, ám még korántsem végeztek a munkával.

Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, egy néhány nappal ezelőtt készült interjúban pedig rámutatott, hogy az ISIS ellen harcoló helyi szíriai erők kiképzése jelenleg csupán 20 százalékos szinten lehet, így időre van még szükség.

Tomahawk cirkálórakétát indítanak szíriai célpontok felé az amerikai Monterey repülőgép-hordozó fedélzetéről a Vörös-tengeren. MTI/AP/Amerikai haditengerészet/Trey Fowler

Bár az ISIS egykor elfoglalt területeinek döntő többségét elvesztette, a Pentagon szerint továbbra is 15 ezer harcosa van Szíria keleti, Irakkal határos részén – ott, ahol a terrorszervezet egykor megszületett. A legnagyobb félelem, hogy a csapatkivonás miatt a megmaradt iszlamista erők felbátorodnak és olyan területeken jelennek meg ismét, amelyeket csak komoly áldozatok árán tudtak felszabadítani az amerikai és szövetséges csapatok.

A kivonulás az Egyesült Államok összes régiós szövetségesét, Izraelt, a briteket és a kurdokat is érzékenyen érinti.

  • Izraelt azért, mert a döntés komoly csapást jelent a zsidó állam azon törekvése ellen, hogy a szomszédos Szíriából kiszorítsák az iráni befolyást. Szíriában iráni milíciák is harcolnak, mivel Bassár el-Aszad a perzsa ország fontos szövetségesének számít. Innen nézve egyébként még az Iránnal proxyháborút vívó Szaúd-Arábia számára is kényelmetlen lehet Szíria feladása.
  • A brit kormány hivatalos közleménye szerint az ISIS továbbra is fenyegetést jelent. Az amerikai kivonással azonban igen egyedül maradhatnak Szíriában.
  • Ám a legrosszabbul valószínűleg azok a kurdok járnak, akik a legnagyobb áldozatokat tették az Iszlám Állam elleni harcban. Jelenleg az amerikai támogatást élvező kurd erők tartják irányítás alatt Szíria északi részét, a csapatkivonással azonban Törökország előtt szabaddá válhat az út, hogy leszámoljon a kurdokkal. Logikusan a kurdok egyetlen esélye ezután az, hogy Aszad oldalára állnak, amennyiben a szír elnök hajlandó valamiféle autonómiát adni Szíria északi részén.

Az is látszik, hogy a csapatkivonás nagyjából Amerika összes régiós riválisának kedvez.

Az egész kicsit olyan, mintha egy sakkjátszmában egyszer csak levennénk a királynőt, ami addig elrettentett az ellenfél játékosát egy csomó lépéstől.

Az előbb említett Törökország például leszámolhat végre a kurdokkal, letörve ezzel az ország délkeleti részén élő, mintegy 20 milliós népcsoport függetlenedési szándékát. Trump döntését követően Recep Tayyip Erdogan szinte azonnal bejelentette, hogy néhány napon belül hadjáratot indít a „szeparatista terroristákkal” szemben.

De nem csak Erdogan, Vlagyimir Putyin is előnyt kovácsolhat az amerikai csapatok távozásából. Ahogyan Jim Mattis védelmi miniszter megfogalmazta, a kivonulással a nyugat gyakorlatilag ezüsttálcán kínálja fel a régiót Oroszországnak és Iránnak, akik hosszú évek óta pénzügyi és katonai támogatást nyújtanak az Aszad-rezsimnek.

Haszan Róháni iráni államfő (k), Recep Tayyip Erdogan török (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök nyerik a legtöbbet a csapatkivonással. Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev

Ennek fényében nem meglepő, hogy az orosz külügyminisztérium üdvözölte a döntést és „fényes jövőképet” jósol Szíriának.

Trump a népszerűsége miatt áldozhatta be Szíriát

Több forgatókönyv is létezik arra, hogy tulajdonképpen mit nyer Donald Trump a csapatkivonással. Az egyik verzió szerint a jelenleg is komoly politikai és jogi ostrom alatt álló elnök egy nagy év végi győzelemmel szerette volna egy kicsit felturbózni a népszerűségét, és egyben elterelni a figyelmet az olyan ügyekről, mint a Mueller-nyomozás, vagy a mexikói határfal finanszírozása miatt a kongresszussal kialakult csetepaté.

Mások arra mutattak rá, hogy az amerikaiak épp a napokban hoztak tető alá egy 3,5 milliárd dolláros üzletet, amely keretében Patriot rakétaelhárító-rendszert adnak el Törökországnak – emlékezhetünk, hogy a brutálisan meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi esetében is azzal hárította el Trump a szaúdiak elleni szankciókat szorgalmazó hangokat, hogy az ártana a két ország üzleti kapcsolatának.

Az összeesküvés-elméletekkel összekacsintók pedig azt suttogják, hogy az orosz érdekeknek kedvező csapatkivonás újabb bizonyíték Trump Oroszországhoz fűződő, eddig is sokat vitatott kapcsolataihoz.

Aszad győzött, de egy utolsó vérontás még benne van a szíriai polgárháborúban

Aszad győzött, de egy utolsó vérontás még benne van a szíriai polgárháborúban Ezrével gyülekeznek a szír hadsereg fegyveresei Idlíb tartomány déli részén. Ezzel utolsó felvonásához érkezett a 2011-ben kirobbant szíriai polgárháború, amely minden valószínűség szerint Bassár el-Aszad elnök győzelmével fog végződni. Az oroszok és irániak támogatását élvező Aszad mindenáron visszafoglalná az északnyugat-szíriai tartomány, Törökország azonban elkerülné a vérontást.

Borítókép: MTI/EPA/Pool/Oliver Contreras