Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Több százmilliárdot költ átláthatatlanul a kormány új fegyverekre

Több százmilliárdot költ átláthatatlanul a kormány új fegyverekre

Az elmúlt napokban a magyar kormány, illetve a Honvédelmi Minisztérium csaknem 300 milliárd forint értékű fegyverbeszerzést jelentett be. Közös a három csomagban, hogy a végső döntést néhány ember hozta meg, a beszerzés nem ellenőrizhető és rendre alulmaradtak az amerikai cégek.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) az elmúlt hetekben három olyan nagy összegű fegyverbeszerzésről is szándéknyilatkozatot, illetve szerződést írt alá, amely évtizedekre meghatározza a Magyar Honvédség képességeit. A mostani beszerzések együttes értéke eléri a 300 milliárd forintot, ami a jéghegy csúcsa, hisz idén a kormány csaknem 2000 milliárd forintnyi védelmi célú közbeszerzés alól kért mentesítést – amit a fideszes többségű honvédelmi bizottság szó nélkül megszavazott.

A Zoom.hu-nak nyilatkozó ellenzéki honvédelmi bizottsági tagok megerősítették, hogy ezen közbeszerzések alóli mentesítések csak keretszámokat tartalmaztak, azok nem konkrét beszerzésekről szóltak, így a decemberben bejelentett megrendelések számukra is új információt jelentettek.

A mostani harckocsi- és helikoptertenderek teljes kerete 400 milliárd forint – a 300 milliárd forinthoz hozzáadódik a júliusban egyszer már elköltött 100 milliárdos könnyű helikopter-beszerzés (lásd lejjebb – szerk.) –, arról viszont a HM hallgat, hogy ezek a beszerzések milyen további járulékos költségekkel járnak, a kifizetések mely éveket terhelik, illetve milyen ellentételezést adnak a megrendelők. Egyelőre csupán azt az egyet tudni, hogy az Airbus Helicopters egy magyarországi gyártóbázis létesítésével hálálja meg a vaskos megrendelést. Közös a három nagy beszerzésben az átláthatatlanság, illetve az, hogy az amerikai gyártókkal szemben kivétel nélkül európai cégek nyertek.

Ezer milliárdok folynak el egy láthatatlan tervre

A kormány 2017-ben indította el a Zrínyi 2026-ra keresztelt haderőfejlesztési programját, amelynek az a sajátossága, hogy a kiválasztottakon kívül senki nem tudja, milyen célokat és feladatokat fogalmazott meg. Az ügy előzménye, hogy – a Magyar Honvédség 1990 óta tartó folyamatos leépülésének következtében – a magyar katonák meghatározó technikai és harci képességeket veszítettek el. Az elmúlt nyolc évben előbb a honvédség harci helikopterei kényszerültek a földre, majd 2017-ben már a légi kutató-mentéshez szükséges két Mi-17-es helikopter kiállítására sem volt képes a Magyar Honvédség, így mindössze

egyetlen helikopter állt bevetésre készen az egész ország területén.

Ezzel párhuzamosan leépült a páncélos képesség is, míg a gyalogos egységek a Magyar Néphadsereg készleteiből megspórolt és a külföldi hadseregek segélyadományaiból összekukázott kézifegyvereket használták – még a külföldi missziók során is.

Az ideit megelőzően utoljára 2001-ben döntött – hatalmas meglepetést keltve –nagy beszerzésről az Orbán-kormány: 2004-ben 14 Gripen érkezett az országba. Akkor a honvédelmi tárca és a magyar légierő az amerikai típusú beszerzést favorizálta, ennek ellenére a kormány a svéd típus mellett döntött, akkori áron 108 milliárd forintért. Mivel az első Orbán-kormány által megrendelt Gripen-változat nem felelt meg a NATO követelményeinek, a beszerzés értéke – már a Medgyessy-kormány alatt – 208 milliárd forintra nőtt. A Gripenek végül tökéletesen megfeleltek a magyar légierőnek, utólag jó döntésnek is bizonyultak, annak ellenére, hogy a brit, a svéd és az osztrák hatóságok is vizsgálódtak annak idején a magyar beszerzések körül.

A zavaros repülőgéptenderek a Gripenekkel kezdődtek

A 2001-eshez hasonlóan az idei döntések is átláthatatlanul születtek, a közvéleményt a Honvédelmi Minisztérium már csak a szerződések aláírásakor tájékoztatta, de ami még durvább, hogy a Honvédelmi Bizottság tagjai is csak az állami televízióban tett bejelentésekből értesültek a száz milliárdos üzletekről. Hasonló a helyzet a Zrínyi 2026 kódnévre keresztelt haderőfejlesztési programmal is, aminek létezéséről a kormány és a minisztérium vezetése folyamatosan beszél, ám még soha senki nem látta. Így mind a mai napig nem lehet tudni, hogy 2026-ra vagy akár a későbbi évekre milyen képességekkel bíró Magyar Honvédséget szeretne építeni a kormány, és ehhez milyen humán-, valamint fegyverzeti fejlesztésekre lesz szüksége.

Az elmúlt hetekben, hónapokban bejelentett fejlesztések inkább az elmúlt 8-10 év elhalogatott korszerűsítéseit hivatottak pótolni, régóta tudni lehetett, hogy a honvédség elveszti légi teherszállító képességét (jelenleg egyetlen An-26-os repülőképes), ezek helyére vették ellenőrizhetetlen körülmények között – a két A319-es személyszállítógépet, közvetítőkön keresztül a csődbe ment Air Berlin flottájából. Még sötétebb a helyzet a két Dassault Falcon 7X luxusrepülőgéppel kapcsolatban, amelyek közül csupán az egyik létezését ismertet el a HM, egészen addig, amíg a Zoom.hu ki nem derítette, hogy még egy gépet vásárolt a magyar kormány, ám az nem a Magyar Honvédséghez, hanem a honvédelmi tárca egyik cégéhez került.

Nem Benkő irányít?

A Zoom.hu-nak nyilatkozó ellenzéki képviselők szerint nem Benkő Tibor honvédelmi miniszter kezében vannak a döntések, noha a kormány nevében ő jelenti be a több százmilliárdos ügyleteket.

“Ő egy szimpla végrehajtó, a valódi döntések a feje felett dőlnek el” – vélekedett egyik forrásunk.

Az ellenzéki képviselők egymástól függetlenül megemlítették Maróth Gáspár nevét, aki kulcsszerepet játszhat a több száz milliárdos tenderekben. Orbán Viktor idén júliusban nevezte ki haderőfejlesztési kormánybiztossá Maróthtot, akinek korábbi cége ellen jelenleg is versenyhivatali vizsgálat folyik, döntés egyelőre nem született.

Védelmi beszerzésekért felel a milliárdos kartellgyanúba keveredett kormánybiztos

Orbán Viktor egykori tanácsadója állami cégvezetőből nemrég hadfelszerelési kormánybiztossá lépett előre, miközben milliárdos kartellgyanú érintettje. A GVH már két éve vizsgálódik. Egyre magasabb pozíciókba kerül az állami szférában az első Orbán-kormány idején még a miniszterelnök tanácsadójaként dolgozó Maróth Gáspár, akinek akadémikus apját, Maróth Miklóst 2016-ban még Orbán által is favorizált köztársaságielnök-jelöltként emlegették.

A Zoom.hu-nak nyilatkozó képviselők szerint nem lehet kizárni a korrupciót a mostani beszerzések esetében sem, ugyanis a kormány néhány tagja által meghozott több száz milliárd forintos döntések mögött nem láthatóak semmilyen hatékonysági, pénzügyi vagy védelmi elemzések. Egyik képviselő úgy fogalmazott, hogy

a kormány már a védelmi beszerzéseket is a pénzek eltüntetésére használja fel, és mindezt teszi úgy, hogy közben évtizedekre meghatározza a Magyar Honvédség lehetőségeit.

Több tucat helikoptert, tankot és löveget kap a honvédség

A három tender keretében 20 darab H145M típusú könnyű harci helikopter vásárolt a HM, összesen száz milliárd forint értékben, ezt még idén nyáron jelentette be a honvédelmi tárca. A vételár tartalmazza az 50 pilóta és a műszakiak kiképzésének költségeit is. H145M könnyű helikopterek 3,7 tonnás maximális felszállósúlyú gépek, néhány bevetésre kész katona vagy a fegyverzet szállítására képesek. A gép nem páncélozott, ám komolyabb rakétafegyverzettel is felszerelhető. Nem tudni, hogy a honvédség mire akarja ezeket a gépeket használni, ám egy bevált típusról van szó.

H145M helikopter Fotó: Veres Viktor

Viszont nem ilyen egyértelműen bevált termék az Airbus Helicopters H225M közepes teherbírású, többcélú szállítóhelikoptere, pedig csak ebben a hónapban 16 darab megvásárlásáról döntött a HM. A H225M nem egy kiforrott típus, eddig mindössze 88 darabot értékesített belőle az Airbus nyolc ország számára. A helikopter a néhány rendszerben lévő Mi8-ast és MI-17-est lesz hívatott kiváltani 2023 után. A gép felfegyverezhető, de elsősorban szállító- és nem harci helikopterről beszélünk, egyszerre akár 28 fegyveres katonát is elbír. A magyar kormány feltehetőleg azért döntött a H225M mellett, mert a H145M-ekkel együtt a két géptípust olcsóbb üzemeltetni. A H225M áráról nem nyilatkoztak a magyarok, nyilvános adatok szerint Kuwait 2016-ben 33 millió eurós darabáron vásárolt ezekből a gépekből,

ebből kiindulva a 16 magyar szállítógép értéke elérheti a 170 milliárd forintot.

H225M szállító helikopter Forrás: Airbus Helicopters

A két helikoptertender értéke 270 milliárd forint, és akkor még nem esett szó az idén feltámasztott nyolc darab Mi-24-es harci helikopterpótlásról, ami elvileg még napirenden van. A Mi-24-eseket idén újíttatta fel a honvédség orosz repülőgépgyártókkal, ám ezt csak átmeneti megoldásnak tekintik. Nem valószínű, hogy a magyar Mi-24-esek valaha is harci körülmények közé kerülnek, ami igazán értékes bennük, az a teherbírásuk, amire árvizek idején lehet szükség – ám ezt a képességet az Airbus H225M-ek 2023-as szállításukat követően pótolni tudják.

Százmilliárdos megrendelés a német Krauss-Maffei Wegmann-nak is

Míg a helikoptertenderen a francia Airbus, a kormány páncélos beszerzéseinél a német Krauss-Maffei Wegmann diadalmaskodott, vagyis a mostani honvédelmi tendereken az amerikai cégek látványosan hoppon maradtak, hasonlóan a 2001-es Gripen-beszerzésekhez.

A kormány épp kedden jelentette be, hogy a német cégtől 44 darab Leopard 2-es harckocsit és 24 darab Panzerhaubitze (PzH) 2000 önjáró löveget vásárolnak. A német Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium tavalyi beszámolója szerint egy Leopard 2-es harckocsi exportára 5 millió euró volt, míg az önjáró lövegek ára egy millió eurót kóstált, így a leadott megrendelés alsó hangon 80 milliárd forintra rúghat – nem számolva az egyéb beszerzésekkel.

Az régóta tudható, hogy a Varsói Szerződés idejéből megmaradt néhány (kb. 20-25 darab), mára már technikailag elavult T-72-es harckocsi és az önjáró lövegek teljes hiánya a Magyar Honvédség egyik akut problémája. Ennek ellenére ez a beszerzés is hirtelen a semmiből került elő. Láthatóan az a döntés született, hogy a kormány nem hagyja veszni a honvédség páncélos és tüzérségi képességeit. A Leopard 2-es tankokat a világ legjobb tankjai között tartják számon, mind fegyverzetüket, mind páncélzatukat tekintve, sőt üzemeltetési szempontból még kedvezőbbek is az amerikai hadsereg alap harckocsijainál, az M1 Ambrams-eknél.

Grafenwöhr, 2017. május 12.
Az osztrák hadsereg Leopard 2A4-es páncélozott harci járművei a Strong Europe Tank Challenge 2017 fedőnevû NATO-hadgyakorlaton a bajorországi Grafenwöhrben 2017. május 12-én. A hadgyakorlaton Ausztria, Franciaország, Németország, Lengyelország, Ukrajna és az Egyesült Államok vesz részt. (MTI/EPA/Christian Bruna)

A Leopard 2-esek elterjedt gépek az európai hadseregekben: a környező országok közül Lengyelország több mint száz ilyet üzemeltet, a német és az osztrák hadsereg alap harckocsija és a csehek is fontolgatják a beszerzésüket. Hasonló a helyzet a PzH 2000 önjáró lövegekkel, amelyekből a magyar hadsereg 16 darabot kaphat. Nemrégiben a horvát hadsereg vásárolt 12 darabot az egymillió eurós ágyukból, de rajtuk kívül még öt ország hadserege használja a 155 mm átmérőjű, lövedékeket 30 kilométerre kilőni képes lövegeket.

Budapest, 2018. december 11.
Cseh licensz alapján készült SCORPION EVO 3 típusú géppisztoly a honvédség új fegyvereinek átadásán a Petőfi laktanyában 2018. december 11-én.
MTI/Máthé Zoltán

Mivel a Zrínyi 2026 fedőnevű program részletei nem ismertek, nem lehet tudni, hogy a kormány ezeken felül milyen beszerzéseket, pláne mekkora értékben tervez. Azt lehet tudni, hogy napirenden van páncéltörő fegyverek, további szállító repülőgépek beszerzése, miközben megkezdődött a lövész alakulatok kézi fegyvereinek lecserélése is, amely önmagában több tízmilliárd forintos beruházással jár. Az elmúlt napokban kapták meg a honvédség első katonái az új személyi fegyvereiket: az eddigi Kalasnyikov-klónokat váltják a cseh licensz alapján idehaza összeszerelt pisztolyok, illetve a BREN 2 típusú gépkarabélyok és a SCORPION típusú géppisztolyok.