Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Tíz embert vettek őrizetbe a 200 milliárd dolláros észt pénzmosási ügyben

Tíz embert vettek őrizetbe a 200 milliárd dolláros észt pénzmosási ügyben

Őrizetbe vették Észtországban a Danske Bank, a legnagyobb dániai pénzintézet 10 korábbi alkalmazottját, akiknek a gyanú szerint közük volt a nagyarányú pénzmosáshoz, amely a bank észtországi leányvállalatán keresztül folyt – jelentette szerdán a tallinni székhelyű BNS balti hírügynökség az észt állami ügyészségre hivatkozva.

A rendőrség a bank hat korábbi alkalmazottját kedden, további négy volt munkatársát szerda reggel vette őrizetbe. Az ügyészség adatai szerint az igazságügyi szerveknek megalapozott a gyanúja, hogy az őrizetbe vettek szándékosan engedélyezték a bank ügyfeleinek pénzmosással kapcsolatos üzletek megkötését – mutat rá a BNS.

Az észt ügyészség és bűnügyi rendőrség szerdán közös sajtótájékoztatót tart, amelyen további részletekkel szolgálnak az üggyel kapcsolatban. A Danske Bank által megrendelt korábbi független vizsgálat kimutatta, hogy 2007 és 2015 között mintegy 200 milliárd euró folyt át a Danske Bank észtországi leányvállalatán 15 ezer devizakülföldi ügyfél számláin keresztül.

A tranzakciók jelentős része gyanúsnak bizonyult, több tízmilliárd eurót moshattak tisztára az észtországi leányvállalaton keresztül.

A piszkos pénzek főleg Oroszországból, de más volt szovjetköztársaságokból is érkeztek. Az 1871-ben Koppenhágában alapított Danske Bank Dánia legnagyobb bankja, Észak-Európa meghatározó pénzintézete, több mint 5 millió ügyféllel. A dán bank szeptemberben közzétette az észtországi leányvállalata több mint 6000 ügyfeléről folytatott vizsgálat eredményeit, elismerve, hogy a többségük “gyanúsnak tekinthető”. Az észt pénzügyi felügyelet szerint a dán pénzintézet legalább 42 korábbi alkalmazottja lehet érintett valamilyen “gyanús tevékenységben”.

A botrány hatására szeptemberben lemondott Thomas Borgen, a bank akkori elnöke.

Az amerikai igazságügyi minisztérium októberben adatokat kért be a pénzintézettől az észtországi leányvállalatánál zajló vizsgálattal kapcsolatban, és a brit bűnüldözési ügynökség (NCA) is vizsgálatot kezdett, miután felmerült annak a gyanúja, hogy a pénzmosásban Nagy-Britanniában bejegyzett cégek is részt vettek. (MTI)