Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nálunk 400 óra miatt tüntetnek, de vajon mennyit túlóráznak más országokban?

Nálunk 400 óra miatt tüntetnek, de vajon mennyit túlóráznak más országokban?

Miután a Fidesz-KDNP-s többség elfogadta a rabszolgatörvényként elhíresült kormánypárti javaslatot a munkaidő-szervezés szabályainak megváltoztatásáról, ezrek vonultak az utcára, ugyanis a törvény szerint a munkaadók a jövőben akár évekig is elnyújthatják a túlórapénzek kifizetését, valamint akár 400 órára is nőhet a kiszabható túlórák száma. A kormányoldal azzal védekezik, hogy ez máshol is így van az Európai Unión belül, ezért megnéztük, igazuk van-e, és kerestünk néhány olyan országot, ahol már régóta bevett szokás az évi több száz óra pluszmunka.

Az alábbi térképen az látszik, összesen hány órát dolgoznak évente az emberek – ezen a listán Magyarország jelenleg a 18. helyen szerepel, a listavezető egyértelműen Mexikó, évi 2255 órával.

Az EU-ban egyre kevesebbet dolgoznak

Az Eurostat – az Európai Bizottság statisztikai főigazgatósága – adatait vizsgálva hamar kiderül, hogy az uniós tagállamok nagy részében már egyáltalán nem divat a túlóra, sőt

a munkával töltött órák száma is lassan, de folyamatosan csökken.

A 2016-os adatok szerint az (akkor még) 28 uniós tagállam lakosai átlagosan 37,1 órát dolgoztak hetente, akik pedig teljes munkaidős állásban voltak, azoknál ugyanez a szám 41,4 óra volt. Az adatokba sem a munkahelyre történő utazást, sem az ebédidőt nem számolták bele, tehát ennél azért az EU állampolgárai több időt töltenek munkához kötődő tevékenységekkel. Az mindenesetre jól látható, hogy a „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” szentháromsága kezd megváltozni – méghozzá a munka rovására.

Ha a teljes munkaidős állásokat nézzük, akkor a 41,4 órás átlag nem sokat ingadozik a férfiak és a nők között. Az előbbiek heti 42,3, az utóbbiak 40 órát töltenek a munkahelyükön. Az adatokból jól látszik, hogy

2008 óta folyamatosan csökken a munkával töltött órák száma,

akkor még 41,7 órát, két éve pedig már csak 41,4 órát dolgoztak az unió munkavállalói. Az Eurostat szerint ez főleg annak köszönhető, hogy nőtt a részmunkaidőben alkalmazottak száma.

Keletebbre több a munkaóra

Az is nyilvánvaló, hogy

minél keletebbre fekvő tagállamról van szó, annál többet dolgoznak az emberek.

Németországban például átlagban heti 35,1, Bulgáriában viszont már 40,8 óra a munkaidő. A legkevesebbet (heti 30,3 óra) Hollandiában, a legtöbbet Görögországban (heti 42,3 óra) töltenek az emberek a munkahelyükön. Magyarországon az adatok szerint a legtöbbet Budapesten és környékén dolgoznak az emberek (hetente több mint 40 órát), míg az ország többi részén 38 és 40 óra közötti időt ülnek az irodában, vagy dolgoznak a gyárban.

Tüntetés a túlóratörvény ellen Budapesten. Fotó: Veres Viktor

Az egyes tagállamokban természetesen a túlórára is különböző jogszabályok vonatkoznak.

  • Az Egyesült Királyságban és Svédországban csak akkor végezhető túlóra, ha a munkavállaló munkaszerződése erről külön rendelkezik, ha ilyen kitétel nem szerepel, a dolgozó nem kötelezhető túlórára.
  • A spanyoloknál a túlórák száma éves szinten nem haladhatja meg a 80 órát – kivéve, ha az adott munkavállaló napi átlagos munkavégzése nem éri el a törvényben rögzítettet.
  • Az olaszoknál, ha nincs a munka törvénykönyvében előírt éves maximum az adott szakterületre nézve, akkor évente maximum 250 órányi túlóra végezhető.
  • A németeknél hasonlóan a britekhez, a munkavállalók is csak akkor végezhetnek túlórát, ha ezt munkaszerződésükben előre rögzítik.
  • A lengyeleknél és a szlovákoknál évi 150 óra a maximum, de a lengyeleknél lehet ennél többről is szerződést kötni, viszont ebben az esetben sem lehet több az extra munkaórák száma 416-nál.

Ahol külön szó van arra, ha halálra dolgozod magad

Hivatalos adatok szerint Japánban csak a 2015-ös évben 2159 öngyilkosság írható a túlórák számlájára. A szigetországban külön szó van a túl sok munka miatti halálokra: karósi. Néhány extrém japán esetre a nyugati média is felkapta a fejét, az egyik ilyen volt egy 31 éves újságírónő, Miva Szadó tragédiája, aki 159 túlórát vállalt egyetlen hónap alatt. Miva kimerültség és krónikus keringési elégtelenség miatt vesztette életét. A másik, nagy visszhangot keltett szerencsétlenség főszereplője egy 27 éves férfi volt, aki 2014-ben halt meg szívrohamban, de csak bő két évvel később, tavaly októberben állapították meg, hogy ennek

közvetlen köze volt a rákényszerített havi 78-122 óra túlórának.

A kimerültség azonban a Felkelő Nap országában nem vészjelző, sokkal inkább a szorgalom és a kitartás jele – néhányan azonban annyira nem bírják a rengeteg terhelést, hogy önkezével vetnek véget az életüknek. Két éve egy 24 éves nő, Macuri Takahasi annyit dolgozott, hogy végül kivetette magát a munkahelye, a Dencu reklámügynökség legfelső emeletéről.

Forrás: Pixabay

Idén júliusban az ilyen esetek elkerülése végett Japánban elfogadtak egy törvényt, amelyben havi 100 órában (és évi 720 órában) maximalizálták a túlórát. De nem Japán az egyetlen ázsiai ország, ahol magas a túlóraszám: Kínában 432 óra a törvényes maximum évente, Dél-Koreában pedig 624.

Hatékonyabbak, akik többet túlóráznak?

Mindemellett számos kutatás bebizonyította már, hogy a hatékonyság nem függ össze a sok munkaidővel, sőt, éppen fordítva igaz. A University College London készített egy kutatást 2015-ben, amelybe 600 ezer dolgozó férfit és nőt vontak be Európától egészen Ausztráliáig. A kísérlet során arra voltak kíváncsiak, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha valaki többet vagy épp kevesebbet dolgozik. A vizsgálat azt igazolta, hogy ha kevesebbet dolgozunk, sokkal hatékonyabbak vagyunk: az elvégzendő munkára ugyanis sokkal könnyebb koncentrálni és gyorsabban is tudunk dolgozni, ha kipihentek vagyunk.

Borítókép: A Tokiói Értéktõzsde fõ mutatója, a Nikkei 225 index napi alakulását ábrázoló tokiói elektromos kijelzõn tükrözõdik járókelõk képe 2017. szeptember 19-én. Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot!