Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Elutasította Strasbourg a kényszernyugdíjazott magyar bírák keresetét

Elutasította Strasbourg a kényszernyugdíjazott magyar bírák keresetét

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a 2012-ben három hónap leforgása alatt nyugdíjba küldött bírókat ért jogsérelmet 2013-ban a magyar állam nagyjából orvosolta.

Elutasította a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága annak a 85 bírónak és 2 ügyésznek a keresetét, akik a 2012-ben,

a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának csökkentése miatt ért sérelmekért beperelték a magyar államot.

A döntés ellen jogorvoslatra nincs lehetőség.

Mint ismert, egy az érintettekkel előre nem egyeztetett törvénymódosítással a kormánytöbbség 2012 január elsejei hatállyal 70 évről 62 évre csökkentette a bírák nyugdíjkorhatárát. A törvénymódosítás után több tucat bírót és ügyészt távolítottak el hivatalából néhány hónapon belül. A bírák akkor az Alkotmánybírósághoz és a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz fordultak jogorvoslatért, és mindkét fórumon nyertek.

A luxemburgi bíróság kimondta, hogy a döntés sérti az életkor alapján történő diszkrimináció tilalmát, míg a magyar Alkotmánybíróság megállapította, a törvény formai és tartalmi okokból is

több ponton sérti az Alaptörvényt, ezért azt visszaható hatállyal megsemmisítette.

Az Országgyűlés 2013 tavaszán új törvényt alkotott, amely választási lehetőséget adott a korábban kényszernyugdíjazott bíróknak és ügyészeknek: vagy visszamennek dolgozni, vagy egy évi fizetésüknek megfelelő kártérítést kapnak és maradnak nyugdíjasok.

Több tucat bíró és ügyész azonban úgy ítélte meg, azzal, hogy váratlanul (az Alkotmánybíróság által utóbb megsemmisített törvény alapján három hónap alatt) nyugdíjazták őket, a magyar állam megsértette a magánélethez fűződő jogaikat. Aktív bíróként ugyanis joggal számolhattak azzal, hogy 70 éves korukig dolgozhatnak, a nyugdíjnál jóval magasabb jövedelemszinten tarthatják el családjukat.

Volt, aki élt a 2013-ban módosított törvényben felkínált lehetőséggel, és visszament bíráskodni. Azonban azokat is csak „egyszerű bírónak” vették vissza, akik korábban valamilyen szintű bírósági vezetők voltak. Ők emiatt perelték az államot, általában pár ezer és néhány tízezer euró közti kártérítésre.

Az Emberi Jogok Európai Bíróság csütörtökön közzétett döntésében elutasította a bírói és ügyészi kereseteket. Cech András ügyvéd, aki több mint húsz bírót képviselt Strasbourgban, a Zoom.hu-nak elmondta: a bíróság úgy ítélte meg, hogy a 2013-ban elfogadott törvénymódosítással a magyar állam némiképp enyhítette a bírákat ért jogsérelmeket. Azzal, hogy lehetőséget adott a visszatérésre a bírói és ügyészi pályára, illetve, hogy egy, a bírók és ügyészek kényszernyugdíjazással elvesztett jövedelméhez képest szerény összegű kártérítés elfogadására,

a jogsérelem már nem olyan mértékű, hogy kimondhatnák: Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezmény 8. cikkelyét,

ami az emberek magán- és családi élethez való jogára vonatkozik.

Nem minősül a strasbourgi bíróság szerint egyezménysértőnek az sem, ha a kényszernyugdíjazott bírósági vezetők – akik éltek a lehetőséggel és visszamentek dolgozni – nem kapták vissza vezető beosztásukat.