Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

2010 óta nagyjából tíz orosz kémnek kellett elhagynia Magyarországot

2010 óta nagyjából tíz orosz kémnek kellett elhagynia Magyarországot

A magyar katonai elhárítás NATO-együttműködésben még 2016-ban leleplezte a GRU egyik hírszerzőjét, 2010 óta vele együtt nagyjából tíz orosz kémnek kellett elhagynia az országot – írja a Direkt36 a 444-en megjelent cikkében.

A Direkt36 magyar és külföldi források alapján egy olyan 2016-os kémelhárítási műveletről ír, melynek során a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) tisztjei egy Budapest környéki parkban megfigyelték és leleplezték az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU egyik emberét. Az orosz kém – aki diplomatafedésben dolgozott Magyarországon – katonai kiképzéssel, pénzzel és fegyverekkel segítette a bőnyi rendőrgyilkosság miatt elhíresült Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű neonáci félkatonai szervezetet. Mégsem ezért szorították ki Magyarországról, hanem mert részt vett az orosz titkosszolgálat balkáni felforgató műveleteiben: szerb illegális fegyverkereskedőkkel és más szervezett bűnözői körökkel is kapcsolatban állt.

A Direkt36 információi szerint 2010 óta nagyjából

 

tíz orosz kémet vadásztak le Magyarországon, az Orbán-kormány oroszbarát külpolitikája ellenére.

 

A kémelhárításban főként az a KNBSZ jeleskedett, amelyik katonai szervezetként nagyon szorosan együttműködik a NATO-val és a szövetséges partnerszolgálatokkal. Ezekben az esetekben mindig úgynevezett csendes kitiltás történt, vagyis a kémek tettenéréséről a kormány sosem tájékoztatta a közvéleményt és a kiutasítást a hivatalos diplomáciai szint alatt intézték. Rácz András, a Political Capital szakértője szerint az orosz hírszerzés többek közt pont ezért is szereti annyira Magyarországot: mert itt a legalacsonyabb a kockázata, ha esetleg hibáznak vagy lebuknak.

2010 óta mindössze egyetlen orosz diplomatát utasítottak ki hivatalos úton Magyarországról, mégpedig idén tavasszal a Szkripal-ügy miatt. A Direkt36 azonban erről a ritka esetről is megírta, hogy Budapest és Moszkva direkt úgy vezényelték le egymás diplomatáinak kölcsönös kitiltását, hogy azzal a lehető legkevesebb kárt okozzák az orosz-magyar kapcsolatoknak.

A Budapestről kiutasított orosz diplomata amúgy is épp befejezte volna kiküldetését és már a hazautazásra készült.

Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s tagja és korábbi elnöke a Direkt36-nak arról beszélt, hogy Budapest és a budapesti orosz nagykövetség logisztikai és tranzitszempontból fontos igazán az orosz titkosszolgálatoknak. Egykori magyar kémelhárító tisztek ezt megerősítve elmondták: az oroszok balkáni akciókat is szerveznek Magyarországról, ahol futárjaik, műveleti végrehajtóik és búvóhelyeik vannak, de még a kocsibérlést is praktikusabb számukra innen, a Schengen-zónán belülről intézni. Nikowitz Oszkár, az Orbán-kormány volt belgrádi nagykövete pedig arról beszélt: korábban hosszú ideig annyira gyenge volt a szerb-magyar határ védelme, hogy azon bármit át lehetett csempészni.

Borítókép: Moszkva, 2018. szeptember 17.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert (b) ajándékba kap az orosz labdarúgó-válogatott tagjai által aláírt világbajnoki labdát Nyikolaj Fjodorovtól, a kétkamarás orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács első elnökhelyettesétől Moszkvában 2018. szeptember 17-én. Oroszország 2018. június 14. és július 15. között rendezte meg a labdarúgó-világbajnokságot.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd