Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

11 év telt el, nem kapott kártérítést, most újra perel

11 év telt el, nem kapott kártérítést, most újra perel

A bírósági ítélet szerint nem jár azért kártérítés, ha valaki egy arcüreg- és orrsövényműtét után 80 százalékos bénulást szenved. De hogy legalább a nem teljeskörű tájékoztatásért kap-e valamilyen kártérítést a beteg, azt még nem vizsgálták meg 11 évvel a műtét után, a panaszos ezt újabb eljárásban kell, hogy megtegye, ha még szeretné – írja a Hvg.hu.

Az alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette a Kúria ítéletet abban az ügyben, melyben a panaszos 2007-ben egy műtét után 80 százalékos egészségkárosodást szenvedett: agyvérzést kapott és megbénult.

Beperelte a klinikát, vagyoni és nemvagyoni kártérítést kért azon az alapon, hogy a klinika nem tanúsította az elvárható gondosságot a beavatkozás során.

Arra az esetre, amennyiben a bíróság ezt elutasítaná, annak megállapítását kérte, hogy sérült a megfelelő tájékoztatáshoz és ezáltal a megalapozott döntés meghozatalához való joga, mert az elvégzett orvosi eljárás és esemény nem tartozott a műtéti kockázatok általa megismert és aláírásával elfogadott körébe.

Az elhúzódó pereskedés során két ítélet azt mondta ki, hogy a betegnek jár a kártérítés, de a tájékoztatás hiányosságára csak akkor hivatkozhatna, ha a kórház egyébként bizonyítani tudta volna, hogy kellő gondossággal járt el. Mivel nem tudta, a másik panaszt nem kell vizsgálni. Amikor azonban felülvizsgálatra a Kúria elé került az ügy (9 évvel később!), a legfelső bírói testület a jogerős ítéletet megváltoztatva elutasította a kártérítési kérelmet, mert ellentmondásosnak tartotta az orvosszakértői véleményeket.

Vagyis azt mondta ki, hogy ha valaki egy arcüreg- és orrsövényműtét után megbénul, azért nem jár kártérítés. A tájékoztatással kapcsolatos panaszra pedig azt közölte a Kúria, hogy azzal nem tud foglalkozni, mert ezt a felülvizsgálandó korábbi ítéletek sem tették.

Ezt semmisítette most meg a beteg alkotmányjogi panasza alapján az AB, mondván: sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, ha a felülvizsgálati bíróság úgy határoz egy indítványozó keresetének elutasításáról, hogy kérelmének valamely elemét egyetlen bírói fórum sem vizsgálja meg érdemben.

A Kúria az ezúttal egyhangúlag döntő alkotmánybírák szerint megtehette volna – és meg is kellett volna tennie –, hogy ha a – köznyelven szólva – orvosi műhibát nem látja bizonyítottnak,

akkor a másodlagos, a tájékoztatásra vonatkozó panasz kivizsgálását visszautalja az alsóbbfokú bíróságra.

Az AB, mint mindig, most is hangsúlyozta, hogy kizárólag az alaptörvénysértést vizsgálta, nem az ítélet tartalmát. Vagyis azt újabb eljárásban kell megvizsgálnia egy bíróságnak, hogy legalább a pontatlan tájékoztatásért jár-e valami a tönkretett életű betegnek, 11 évvel a végzetes műtét után.

A borítókép illusztráció MTI Fotó: Mónus Márton