Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Szakszervezetek: Áder válaszától függ, lesz-e országos általános sztrájk

Szakszervezetek: Áder válaszától függ, lesz-e országos általános sztrájk

A szakszervezetek szerdán délután négykor ülnek asztalhoz, s döntenek arról, hogy megkezdik-e, és ha igen, hogyan egy általános országos sztrájk előkészítését

– mondta a Zoom.hu-nak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke.

Kérdésünkre, hogy miért csak akkor, hiszen az ellenzéki erők és a szakszervezetek együttműködése immáron nem választható el egymástól, s a tüntetések már túlmutatnak a rabszolgatörvény megszavazásán, úgy reagált: azért a hét közepére hívták össze az egyeztetést az ügyben, mert addigra kiderül, mit válaszol Áder János a Sándor-palotánál, szombaton átadott nyílt levelükre. Ebben a dokumentumban a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a parlament által elfogadott törvényt, miután az – a többi közt – ellentétes az Európai Unió kollektív szerződésekre vonatkozó irányelveivel. Hangsúlyozta, szerdán biztosan eldől, lesz-e országos általános sztrájk.

Szükség van elégséges ellátásra

Arra a felvetésünkre, hogy milyen szervezetek lesznek jelen, Kordás László úgy fogalmazott, ezen a találkozón már olyan érdekképviseletek szerepeltetik magukat, akik hajlandóak az együttműködésre. “Ez már olyan független szakszervezeteket is jelent, akik nem tagjai a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek, tehát föderáción kívüli tömörülések”. Ugyanakkor hangsúlyozta: a helyzet egy általános országos sztrájk megszervezése esetén nem olyan egyszerű, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Nagyon sok féle irányból fellépő kötelezettségre kell figyelemmel lenni, hogy valóban munkabeszüntetés és ne törvényszegés történjen – mondta.

A pedagógusok esetében például a közszféra miatt az elégséges ellátást is biztosítani kell.

Bár az ellenzéki politikai erőkkel folyamatosan tartják a kapcsolatot, s igyekeznek minden kérdésben egyeztetni velük, a szerdai találkozón politikai pártok nem vesznek részt, az ülés után tájékoztatják őket tette hozzá.

Fotó: Veres Viktor

Mint ismert, múlt hét szerdán botrányos körülmények között fogadta el a parlament kormánypárti többsége a rabszolgatörvénynek nevezett Munka törvénykönyve módosításait, valamint a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló passzust. Már aznap estére spontán demonstráció szerveződött az Országház előtti Kossuth térre. Ezt követően aztán újabb tüntetéseket hirdettek meg. Vasárnap a szakszervezetek és a politikai pártok tiltakoztak a Hősök teréről az Alkotmány utcába vonulva, majd onnan az MTVA székházához sétálva. Ahol ismét újabb példátlan események történtek, miután mintegy tucatnyi ellenzéki képviselő bement a köztévé épületébe, hogy beolvastassák ötpontos petíciójukat. Azonban az este folyamán erre nem kaptak lehetőséget, sőt, hétfő reggelre erőszakkal eltávolították a székházból Hadházy Ákost és Széll Bernadettet. Estére ezért újabb tüntetést hirdettek meg a Facebookon, az ellenzék pedig parlamenti vagy civil vizsgálóbizottságok által tárná fel a jogsértéseket.

Az szinte biztos, hogy ebből komoly jogi vita kerekedik majd a kormánypárt és az ellenzék között. Erről ebben az írásunkban olvashatnak:

Kihajíthatnak képviselőket az MTVA-székházból a fegyveres biztonsági őrök?

A fegyveres biztonsági őröknek majdnem olyan jogaik vannak az általuk védett épületen belül, mint a rendőröknek az utcán. A kérdés csupán az, hogy kezét-lábát megragadva kidobhatják-e az utcára azt, akinek szerintük vagy megbízójuk szerint semmi dolga ott?

Azt, hogy a 400 órás maximális éves túlórakeret valóban durva fegyvert helyez a munkaadók kezébe, mi sem bizonyítja jobban, hogy bár a kormány azt mantrázza, ez kizárólag a munkavállalók beleegyezésével történhet meg és önkéntes, már van olyan munkaadó, aki megkezdte a munkaszerződések módosítását. A Hvg.hu-nak az egyik olvasója küldött egy szerződésmódosítást, amely 2019. január 1-jétől lépne érvénybe egy kelet-magyarországi cégnél. A módosításban a 400 megengedett túlóra szerepel, amelyet a munkáltató saját jogkörben rendelhet el. Ötszázalékos pótlékkal jutalmazzák a plusz munkát, amit pénzen vagy szabadidőben lehet kifizetni. “A túlórapótlékot a törvényi rendelkezéseknek megfelelően az elrendelt túlórák teljesítését követően 36 hónapon belül köteles kifizetni.”

Vagyis nagyon úgy tetszik, hogy amiről a kormánypárti politikusok beszélnek, miszerint az ellenzék és a szakszervezetek által a törvénnyel kapcsolatban felhozott félelmek egyszerű „baromságok” kevesebb, mint egy héttel a csomag megszavazása után kiderült –, a legkevésbé sem. Utóbbi egyébként azért különösen agresszív magatartás, mert a törvénymódosítást Áder János még alá sem írta, így jogszabályként hivatkozni rá munkaügyi szerződések módosítása esetén nem lehetséges.

Borítókép: Veres Viktor