Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Rejtély, miért nem tett semmit a rendőrség a tüntetések eldurvulása ellen

Rejtély, miért nem tett semmit a rendőrség a tüntetések eldurvulása ellen

Hétfőn este a Belügyminisztérium azt válaszolta a Zoom.hu-nak, egy ideig még biztosan nem kíván reagálni arra a kérdésünkre, hogy a rendőrség miért nem intézkedett az MTVA Kunigunda utcai székházába vasárnap minden további nélkül beengedett, majd hétfőn kihajított ellenzéki parlamenti képviselők kérésére.

Pedig a politikusokat ért atrocitásokról készült felvételek alapján indokolt lett volna:

ha a képviselők törvénysértést követtek el, – mint azt az MTVA ellenük tett feljelentése sejteti – azért, ha nem követtek el, akkor viszont azért,

mert a Fegyveres Biztonsági Őrség törvényt sértve, erőszakkal akadályozta őket képviselői jogaik gyakorlásában.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Ellenzéki képviselők szerint hiába tettek legalább egy tucatszor bejelentést a rendőrségi segélyhívón az MTVA székházában őket ért atrocitások miatt, a rendőrség állítólag azzal rázta le őket, hogy ők „nem mehetnek be oda”.

A szerda óta tartó tüntetéssorozat alatt nem a hétfői megmozduláson fordult elő először, hogy a rendőrség valamiért úgy tett, mintha nem tudná, mi a dolga akkor, amikor megjelenik egy pár ezres tömeg, köztük pár tucatnyi, egyesek szerint fizetett provokátorral, mások szerint a tömegben csak a balhé lehetőségét kereső randalírozóval. És mintha nem is tudná ezt a problémát gyorsan, szakszerűen és jogszerűen kezelni.

Ahhoz kétség sem férhet, hogy

indokoltan használtak könnygázt azokkal szemben, akik rátámadtak a Parlamentet, majd az MTVA-t védő rendőrsorfalra.

A törvény egyértelmű ilyen esetben: a rendőr mások vagy saját testi épsége, illetve a vagyonbiztonságot követlenül veszélyeztető támadás elhárítására vegyi vagy elektromos sokkolót, rendőrbotot vagy kardlapot használhat.

Budapest, 2018. december 17.
Az önkéntes túlmunka idő bővítéséről szóló törvény ellen demonstrálók az MTVA Kunigunda utcai székházánál 2018. december 17-én.
MTI/Mohai Balázs

Amikor a rendőrséget úgynevezett csapaterőben vetik be, még azt sem kell mérlegelnie, hogy a támadás elhárítása közben esetleg olyanok is kaphatnak könnygázt, akik semmiféle rendbontásban nem vettek részt. Igaz, annak érdekében, hogy ez minél kevesebb békés tüntető esetében forduljon elő, illett volna előre figyelmeztetni őket: „a rendőrség türelme elfogyott, s mostantól már kényszerítő eszközt (könnygázt) fog használni a rendzavarókkal szemben”.

Hiába kérdeztük múlt héten a rendőrséget, mi alapján döntik el, hogy meddig engedik megdobálni, leköpködni a sorfalba állított rendőröket, másképp fogalmazva:

meddig hagyják, hogy a tüntetők közé vegyült agresszív, balhékereső csoportok hergeljék magukat és másokat,

nem válaszoltak megkeresésünkre.

Nehezen érthető, hogy a rendőrség miért nem oszlatta fel a demonstrációkat miután azok elvesztették békés jellegüket.

Hadházy Ákos és Szél Bernadett Fotó: Veres Viktor

Mentségükre legyen mondva – a vasárnapi és a hétfői tüntetés kivételével –, úgynevezett spontán tiltakozó akciók kezdődtek szerdán a Munka törvénykönyvének az ellenzék által rabszolgatörvényként emlegetett módosítása miatt. A korábbi demonstrációknak nem volt megnevezett bejelentője, nem volt egyszemélyi felelős vezetője, az interneten közzétett számtalan felvétel a bizonyíték, hogy sokszor a tüntetők kisebb csoportja helyben szavazva döntötte el, merre vonuljon tovább. (A vasárnapi, Alkotmány utcában tartott tüntetésen már volt rendező, és amikor szólt a rendőröknek egy garázda miatt, aki feszültséget keltett a tömegben, az illetőt azonnal kiemelték az egyenruhások.)

Bejelentő és szervező hiányában viszont

a rendőrségnek kellett volna megakadályoznia, hogy a békés spontán tüntetés rendőrök elleni agresszív támadásokkal, szánkógyújtogatással, utcai kergetőzéssel és tábladobálással végződjön.

A gyülekezési törvény e tekintetben egyértelmű:

„Ha a gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti – ideértve különösen a gyűlés békés jellegének elvesztését, mások jogainak vagy szabadságának sérelmét is –, és a rend másként nem állítható helyre, a gyűlés vezetője a gyűlést feloszlatja”. Ha nincs vezető, vagy ha van, de nem képes hazaküldeni a békétlen demonstrálókat, a rendőrségnek kell ezt a feladatot elvégeznie. A kormányellenes tüntetések első napjaiban valamiért mégsem tették meg.

Fotó: Csóti Rebeka

Az ellenzék alig burkoltan politikai részrehajlással vádolta meg a rendőrséget. Sejtetni engedték, hogy azért hagyták elfajulni az indulatokat, azért adtak és hagytak teret a garázdáknak, mert a kormányközeli médiában jól mutattak a szánkógyújtogató, rendőrökre támadó rendbontók.

Nem véletlen kérték az ellenzéki pártok a vasárnapi szakszervezeti demonstráció előtt, hogy a rendőrség pártatlanul végezze a dolgát. A Belügyminisztérium közleményében leszögezte, hogy

a hatályos jogszabályok és a tárca ellentmondást nem tűrő elvárásai szerint Magyarországon a rendőrség pártbefolyástól mentesen látja el a feladatait.

A törvény értelmében mindenkivel szemben fel kellett volna lépniük, aki nem tartja be a gyülekezési törvény előírásait. Olykor mégsem tették meg. Máskor viszont európai mércével is példa értékűen látták el a biztosítási feladataikat.

Borítókép: Veres Viktor