Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Lényeges különbségek vannak a 2006-os és a mostani tüntetések között

Lényeges különbségek vannak a 2006-os és a mostani tüntetések között

Túlzás nélkül lehet állítani, múlt hét óta soha nem látott események rázták meg a magyar közéletet. A tüntetés-sorozat csúcspontjaként vasárnap este ellenzéki képviselők mentek be az MTVA székházába, hogy felolvashassák követeléseiket, a történtek pedig hétfő reggelre eldurvultak, amikor Hadházy Ákost és Szél Bernadettet – mentelmi joguk ellenére – kidobták a biztonsági őrök. Azóta a képviselők feljelentést tettek az ORFK-n hivatalos személy elleni erőszak miatt, és Strasbourghoz fordulnak, mert véleményük szerint súlyosan sérült a politikai szólásszabadság. Hétfő estére valamennyi képviselő elhagyta az MTVA-székházat.

De valóban van újdonság a mostani tüntetésekben? Szimbolikus helyszín a tévészékház? És vajon lesz folytatás? A rendkívüli eseményekről Juhász Attilával, a Political Capital főmunkatársával és Kiszelly Zoltán politológussal, a Századvég Politikai Iskola oktatójával beszélgettünk.

Ellenzéki összefogás

„Voltak már hasonló erejű tüntetések az Orbán-kormány ellen, például 2014 végén az internetadó ellen. Ebben a vasárnapban viszont nem a létszám az egyedülálló, hanem hogy az ellenzéki pártok soha nem látott együttműködést mutattak – magyarázta Juhász, aki szerint az összefogás eddig inkább csak szavakban volt jelen, míg az elmúlt napokban tettekben is. – A közös politikai cél erősítette a tüntetéssorozatot” – fogalmazott.

Fotó: Karancsi Rudolf/Képszerkesztőség

A politológus úgy látja, a „rabszolgatörvény” olyan társadalmi csoportokban is elégedetlenséget szít, akik alapvetően nem ellenzéki szavazók, ráadásul a szakszervezeti szervezés is segített abban, hogy tömegek vonultak az utcára. Amit szintén újszerűnek vél, hogy a vidéki nagyvárosokban is példátlan nagyságú demonstrációkat tartottak – például Győrben és Szegeden is.

Vele ellentétben Kiszelly Zoltán úgy véli, van igény az utcai tüntetésekre és az a réteg, amely elégedetlen a kormánnyal, most látta elérkezettnek az időt arra, hogy végre tegyen valamit. „De ez csak 2-3000 ember, főként idős, baloldali szavazók és diákok. Az ország többsége még mindig a kormány mögött áll”.

Tévészékház, a visszatérő helyszín

„A kormányzati propaganda csak fokozza a feszültséget az ellenzéki választók táborában – mondta Juhász. – A közszolgálati televízió politikai szempontból nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon egy szimbolikus helyszín, annak ellenére, hogy ma, 2018-ban a nyilvánosságban betöltött szerepe már nem ugyanolyan, mint régen.”

2006-ban szintén az MTV székháza volt a helyszín, de több ponton is különbözött a vasárnap történtektől.

„Akkor ténylegesen erőszakos cselekménnyel kezdődött a tüntetés, autókat gyújtottak fel, ráadásul szeptember közepétől október végéig tartottak a demonstrációk – magyarázta a Political Capital elemzője. – A mostani helyzet, annak ellenére, hogy a kormánypropaganda mit kommunikál, mentes az erőszakos cselekményektől, vasárnap este a képviselők is többször kimentek és békére intették a tüntetőket.” A politológus szerint a rendőrség 2018-ban sokkal felkészültebben kezelte az eseményeket, mint 12 évvel ezelőtt.

MTI/Mohai Balázs

Kiszelly szerint ugyanakkor 2006-hoz képest nagy különbség, hogy most a többség a kormány oldalán áll, míg akkor az ellenzék pártján voltak az emberek. Illetve, hogy most nem alkalmaztak rendőri erőszakot – hívta fel a figyelmet. – Persze az MTVA akkor is és most is egy szimbolikus helyszín volt, mégis furcsa, hogy most ott tüntetnek, hiszen az ellenzék folyamatosan arról beszél, hogy senki nem nézi a közmédiát, ha valóban a legnézettebb csatornán akarnák beolvastatni a petíciójukat, akkot az RTL Klubon tennék ezt.”

Képviselők a tévészékházban

Juhász szerint ami hétfő reggel történt, egészen rendkívüli, hiszen egy magáncég alkalmazottai dobtak ki és bántalmaztak fizikailag egy hivatalos személyt – és magát a rendőrt sem engedték be, hogy megtudja, mi is történt pontosan.

Kiszelly viszont úgy látja, a képviselők túlterjeszkedtek a hatáskörükön és a képviselői jogosultságukon. „Ez sehol a világon nem megengedett” – nyilatkozta lapunknak a politológus, aki szerint a képviselők a látszólagos összefogás ellenére versengenek egymással. – Abszolút illogikus viselkedés volt a részükről, hiszen jövő májusban egymás riválisai lesznek”.

Megmarad-e a tömeg ereje?

Kiszelly szerint a tüntetéssorozat nem lesz hosszú életű, és pár nap után „leül” a hangulat. „Messze is van a Kunigunda útja a demonstrálóknak, ráadásul jönnek az ünnepek, ami alatt szinte biztosan nem lesz ilyen jellegű esemény – magyarázta a politológus. – Januárban pedig ilyen intenzitással biztosan nem lehet ezeket folytatni, legfeljebb, ha a kormány hibázik.”

Fotó: Veres Viktor

Juhász Attila is úgy látja, rövid távon biztosan folytatódni fognak a demonstrációk, az intenzitás azonban még kérdéses, valamint az is, hogy a spontán tüntető tömeg beáll-e majd az ellenzéki pártok mögé. Jelenleg ugyanis ezek a pártok nem alkalmasak arra, hogy hosszú távon ennyi embert az utcára vigyenek. „Az ellenzéki mozgalmaknak egyelőre nincs nagy szervezettsége. Ők csak akkor tudnak ebből hosszú távon politikailag profitálni, ha a tömeg támogatja őket.”

Borítókép : Veres Viktor