Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A legjobb karácsonyi ajándék, ami hosszú évek óta ugyanannyiba kerül, sőt

A legjobb karácsonyi ajándék, ami hosszú évek óta ugyanannyiba kerül, sőt

Szerintünk a legjobb ajándék a könyv, főleg akkor, ha letehetetlen. És amikor vége van, akkor kezdődik igazán. És tényleg évek óta nem emelkedik az ára. Itt a mi karácsonyi ajánlatunk.

Az úgy volt, hogy úrrá lett rajtunk egy érzés:

úristen, nézzétek már, mennyibe kerülnek a könyvek, két éve még nem voltak ilyen drágák!

Aztán ez úgy folytatódott, hogy kis kutatómunkába kezdtünk, mondván, jól kiderítjük így karácsony előtt, mennyivel is kerül többe az olvasás élménye, mint néhány évvel ezelőtt. Aztán a végére az sült ki, hogy

a könyvek nem hogy drágábbak, de még olcsóbbak is lettek.

Hát így járnak az újságírók akkor, amikor kutatni kezdenek, lehet, hogy beleszaladnak egy olyan témába, ami előzetes elképzeléseikkel ellentétben egészen más eredményt hoz.

De mi itt, a Zoom.hu-nál azt mondjuk, legyen inkább mindig így, mármint hogy valamiről kiderül, nem hogy drágább, de még olcsóbb is lett, mint volt. Aminek mi olvasóként iszonyúan örülünk egyébként, az pedig már más kérdés, hogy miként vélekednénk ugyanerről könyvpiaci szereplőként.

Úgyhogy nincs más hátra, mint hogy belássuk, tényleg nincs jobb karácsonyi ajándék, mint a könyv. Ehhez ajánljuk most a legfrissebb és legjobb év végi kiadványokat, szándékosan bejárva a szépirodalomtól a tudományon át az életrajzig, amit csak lehet.

Széles a skála, boldog karácsonyt!

Kele Fodor Ákos: A szív vége

Kele Fodor Ákos több évnyi kutatás alapján – a Grimm fivérek nyomdokaiba lépve – újraalkotta a honi cigányság több mint száz évvel ezelőtti, mára már csak néprajzi közlések lapjain hozzáférhető mítoszait; valamint mesékké formálta az ugyancsak XIX-XX. századi cigány hiedelmek mögött húzódó történeteket is, így téve hozzáférhetővé elfeledett értelmüket. Mivel valós néprajzi adatokból felépülő hiteles “népmesék” születtek, ezért az illusztrációk is valós történeti emlékekből: archív fotókból készültek a szürreális fotómontázsok világszerte elismert művészének, Bán Saroltának köszönhetően.

“Rég elfeledett, gazdag és lenyűgöző motívumvilág elevenedik meg a könyv lapjain, még alámerülni is gyönyörűség a hol borzongató – éppen ezért felnőtteknek szóló -, hol pedig szépségével ámulatba ejtő történetekben. Aki sorrendben olvassa e meséket, így járva be a bennük lassan kibomló világot, olyan archaikus közegbe kerül, amely nem csak a Kárpát-medencei cigányság hiedelemvilágát tükrözi, hanem azt a mitikus-mágikus gondolkodásmódot, amely valaha minden ember sajátja volt. Időutazás, mágia, szépség és életerő – minden együtt van A szív végében” – írta a könyvről Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta.

Csillag Lea: Cukorvilág

Kik voltak a kurtizánok, az ágyasok és a szeretők? Vajon a történelem tényleg ismétli önmagát, és mindig volt olyan szexuális vagy szerelmi kapcsolat, ahol a pénz meghatározó szerepet játszott? Vagy nem is mindig a pénz? Esetleg érdekek, vagy csupán az a tény, hogy a későbbiekben megfelelő helyre pozicionálhassuk magunkat? Csillag Lea Cukorvilág című könyve elkalauzol bennünket a török háremekbe, XIV. Lajos idejébe, bemutatja, ki volt a legutolsó magyar kurtizán.

A regény történelmi áttekintésen túl bevezet bennünket az igazi sugar kapcsolatok rejtelmeibe. De valójában kit nevezünk sugar daddynek és sugar babynek? Milyen egy valódi sugar kapcsolat? Prostitúció? Valódi szerelem egzisztenciáért cserébe? Fiatalok kihasználása, vagy csupán egy szerződés, ami egy gazdag támogató és egy karrierje elején álló fiatal között jöhet létre? A szerző izgalmas történeteken keresztül mutatja be a sokak által botrányosnak vélt sugar világot.

Peter Wohlleben: A fák titkos élete

Az erdő a csönd, az érintetlen természet, a mese és a titkok birodalma. Egy hely, ahol bármi megtörténhet. Peter Wohlleben, a neves német erdész a fák titkos életébe enged betekintést, és meglepő dolgokat tár fel. Mert az erdőben ámulatba ejtő dolgok történnek: a fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. A fák éreznek és emlékeznek. Hihetetlen? Pedig igaz!

Peter Wohlleben fényt visz az erdő sűrűjébe, és bepillantást enged egy titokzatos világba. A fák eddig nem is sejtett képességeiről írott lebilincselő tudományos esszéiben a legújabb felfedezéseket éppúgy figyelembe veszi, mint saját tapasztalatait és érzéseit. És az olvasó nem győz álmélkodni a természet csodáin.


„Tanulságos, mély empátiával megírt könyv, amely lehetővé teszi számunkra, hogy új szemszögből lássuk az erdőt. Peter Wohlleben könyve az erdőhöz intézett szerelmi vallomás.” (Literatur Spiegel)

Peter Wohlleben (1964) már kisgyermekként természetvédő akart lenni. Erdőgazdálkodást tanult, és több mint húsz éven át a tartományi erdőfelügyelőség alkalmazottjaként dolgozott. Hogy ökológiai elképzeléseit a gyakorlatba is átültesse, felmondott, és napjainkban az Eifel-hegységben vezet egy környezetbarát erdőgazdaságot, ahol az őserdők visszaállításán munkálkodik. Számos tévéműsor vendége, előadásokat tart és gyakorlatokat vezet; több erdővel és a természetvédelemmel foglalkozó mű szerzője. Magyarul ez az első könyve.

Nyáry Krisztián: Írjál és szeressél – 125 szerelmes levél és történet

Nyáry Krisztián összegyűjtötte a magyar kultúrtörténet legszebb, legérdekesebb vagy éppen legfelháborítóbb szerelmes leveleit, majd mára már jól ismert stílusában megírta keletkezésük történetét is. Félénk udvarlólevél, pimasz széptevés, szemérmes viszontválasz, írásos erotika, hideg elutasítás, csalódott szakítás, könnyes búcsúlevél: minden, ami a szerelmes levél műfajába belefért 1526 és 1976 között.

Csokonai Vitéz Mihály, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Nemes Nagy Ágnes, Kossuth Lajos, Örkény István, Jászai Mari, Krúdy Gyula, Latinovits Zoltán és még száz név a magyar közel- és régmúltból, akik levélben is megírták, mit gondolnak a szerelemről.

Kepes András: Istenek és emberek

Három magyar házaspár egy svájci luxusvillában reked. A természet fenyegető árnyékában, a válogatott gasztronómia finomságok mellett terítékre kerül a múltjuk és a jelenük, miközben konfliktusaikban felsejlik napjaink emberének drámája az erkölcsi és szellemi kapaszkodóit vesztett világban. Nemcsak az emberek esnek csapdába, hanem kelepcébe kerül a szerelem és a szexualitás, a barátság és a gyanakvás, a bírvágy és a hatalom, s talán még a párbeszéd esélye is… Kepes András új regénye a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatása.

“Minden megváltozik, minden másról szól már ma is, mint amiről a politikusok papolnak és amitől az emberek szoronganak, vélte Ézsiás Benedek. Szétfeszítette a tudat, hogy már soha senkit nem tud meggyőzni semmiről, mert megtagadták őt a szavak. Persze, gondolta, lehet, akkor se tudná megértetni magát, ha megmaradt volna a beszéde, hiszen hány ékesszóló, okos ember figyelmezteti az emberiséget, hogy mi vár rá, ahogy a próféták is hiába üvöltözték a jövendölésüket és az átkaikat. Az emberek saját előítéleteik rabjai, és a cellájukba nem szűrődik be más gondolat, csupán saját véleményük visszhangjának örvendeznek.”

Walter Isaacson: Leonardo da Vinci

Leonardo bámulatos jegyzetfüzeteinek több ezer oldalát, s szintúgy az életét és munkásságát érintő legújabb felfedezéseket feldolgozva Walter Isaacson megírta azt a könyvet, amely nemcsak összefoglalja meglévő ismereteinket minden idők legsokoldalúbb zsenijéről, hanem igyekszik a titkot is megfejteni: miből fakad ez a szárnyaló kreativitás? Leonardo tudományos munkássága, ahogy azt a szerző számtalan példán át meggyőzően bemutatja, elválaszthatatlan művészi zsenijétől; s mindkettőt olyan tulajdonságok táplálták, melyeket mindannyian fejleszthetünk magunkban: mint a szenvedélyes kíváncsiság, a gondos megfigyelés és a féktelen, játékos fantázia.

Leonardo alkotta minden idők két leghíresebb festményét, az Utolsó vacsorát és a Mona Lisát; ám ő önmagát legalább annyira tekintette tudósnak és mérnöknek. Néha már rögeszméssé váló szenvedéllyel kutatta az emberi anatómiát, a szív működését, botanikai, geológiai, optikai és ezerféle egyéb tanulmányokat folytatott, új fegyvereket tervezett… és repülni vágyott ember alkotta szerkezettel. Matematikailag vizsgálta az optikát, tanulmányozta a fény útját a szaruhártyán át, majd a változó perspektívák illúzióját alkotta meg az Utolsó vacsorán, amely ugyanakkor bámulatosan gazdag festmény-elbeszélés a bibliai történetről, és felülmúlhatatlanul mély Jézus-ábrázolás.

Isaacson Leonardo minden nagy művét elemzi ebből a nézőpontból: ahogy a tudományos elme és az érző lélek együtt hozta létre az alkotás csodáját. Részben ez volt a leonardói zsenialitás receptje; részben pedig a különcsége – rengeteg dologban volt ő más, mint az emberek többsége: fattyú volt, vegetáriánus, homoszexuális, balkezes, gyakran támadtak eretnek gondolatai, és – az ő korában még egészen rendkívüli módon – nem tisztelt semmilyen tekintélyt: mindenről a saját szemével, a saját eszével, gyakran leleményes kísérletek révén akart meggyőződni.

Csányi Vilmos: A globális elme – Elmélkedések a világról

Miben hasonlít a kutya az ősemberhez? Mit jelent valódi közösségben élni, és mit csupán szervezetben? Mi az egyén szerepe, és mik a lehetőségei a társadalomban? Merre tart az evolúció?

Csányi Vilmos válogatott írásai egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ. A Globális elmét olvasni olyan, mint körbejárni egy szobrot: a szemlélődés tárgya mindig ugyanaz, mégis minden egyes lépésnél más perspektívából tárul szemünk elé a látvány.

A szerző szerteágazó és izgalmas életművének összegzéseként is értelmezhető kötet lapjain olvashatunk művészetről, természettudományos gondolkodásról, oktatásról, háborúról és békéről, madarakról és kutyákról. A Globális elme koncepciója valóban globális. A könyv zárlata pedig, ahol Csányi többek között olyan kortársakról értekezik, mint Esterházy Péter, Juhász Ferenc és Göncz Árpád, egészen személyes.

Csányi Vilmos gondolatai arra inspirálnak, hogy ne veszítsük el kíváncsiságunkat saját magunk és a világ iránt, merjünk kérdezni, és változtassuk meg az életünket. Hiszen ami nem változik, az már nem is él.

Király Levente (szerk.): Hofi megmondja

A tavalyi, jelentős figyelmet keltő Ady megmondja után itt a “megmondja”-sorozat folytatása: ezúttal Hofi Géza halhatatlan mondataiban ismerhetünk rá az örök emberi hülyeségre (és persze bölcsességre is).

A “legvidámabb barakk” legnépszerűbb humoristájának soha nem jelentek meg szövegei írásban, pláne nem tematikánként összerendezve, ezt a mulasztást pótolja most ez a kötet. Bár Hofi szövegei élőszóban a legjobbak, hiszen csodálatos előadóművész volt, de írásban is éppolyan ütősek.

Gárdos Péter: Hét mocskos nap

Mekkora hullámokat vethet egy apró rezdülés a történelem folyamán? Miként kapcsolódhat össze egymást nem is ismerő emberek sorsa? Hét nap, három család és egy viharos évszázad története tárul elénk Gárdos Péter új regényében.

Vajon mi köze van a Berlinben tanuló ifjú Szende Pálnak ahhoz a Szvetlana Tureckajához, aki a ’30-as évek Moszkvájában egy végzetes estén éppen a szovjet titkosszolgálatot vezető Berija autójába szállt be? Hogyan kapcsolódik az életük a zsidó Bódai Eszterhez, aki ’45-ben a budapesti gettóban próbálja túlélni a II. világháború borzalmait?

Gárdos Péter sok szálon futó és több idősíkon játszódó regényéből kiderül, hogyan függnek össze egymással a bagatell jellemhibák és a végletes emberi aljasság, az ártatlan erotikus vágy és a szexuális szadizmus, a kisemberek hétköznapjai és a mindent uralni akaró hatalom törekvései. A Hét mocskos nap az élet apró esetlegességeiről és brutális szörnyűségeiről mesél, miközben azt kutatja, mi mindenen múlhat egy ember élete.

Kari Hotakainen: Az ismeretlen Kimi Räikkönen

“Csodálatos lenne inkognitóban vezetni a Forma-1-ben” – mondja Kimi. De persze ő is tudja, hogy ilyen világ nem létezik, és nem létezhet. Lehet fűnyírót vezetni inkognitóban, de nem egy hétmillió eurós versenyautót.
Kimi Räikkönen, a Jégember a Forma-1 világának egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja, és mégis jórészt ismeretlen: szűkszavú megnyilatkozásait imádják a rajongói, akik nyilván szeretnének többet is megtudni erről a fantasztikus sportolóról.

Az egyik legnagyszerűbb – és legnépszerűbb – mai finn prózaíró, Kari Hotakainen erre vállalkozott: hogy megismerje az embert a csillogó, lélegzetelállító díszletek mögött. Könyve nem hagyományos sportolóéletrajz, hanem stílusával is magával ragadó irodalmi mű egy szerény származású – és a sztárallűröket máig is szerényen kerülő – emberről, aki világbajnok lett, dúsgazdag ember, a finnek bálványa, ikonja és valóságos brand. Egy világhírű, és mégis ismeretlen sportoló fantasztikus, humoros és megható portréja.

Hotakainennek sikerül az, ami még senkinek: szóra bírta Kimit – de a képet kiegészítik a hozzá legközelebb álló emberek: anyja, testvére, felesége, barátai, pilótatársai, csapatfőnökei, szerelői is a visszaemlékezéseikkel és a sztorikkal, amelyek nemcsak Kimit, az embert varázsolják elénk, hanem a világot is, amelyben él: azoknak az embereknek a világát, akik irdatlan pénzeket keresve ugyan, de az életüket kockáztatják minden egyes versenyen.