Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Több mint 400 védőnő hiányzik a rendszerből Magyarországon

Több mint 400 védőnő hiányzik a rendszerből Magyarországon

A 3700 körzetből 1000-nél helyettesítéssel kénytelenek megoldani a szolgálatot, így gyakori, hogy egy védőnőre 600 ember jut. Az érdekképviselet öt éve azért küzd, hogy felkerüljenek az egészségügyi bértáblára és ne az önkormányzatoknak könyörögve, esetleg peres úton kapják meg az elmaradt illetményüket.

Hiába nyilvánították hungarikummá, a védőnői szolgálat is jelentős emberhiánnyal küzd. Magyarországon jelenleg 5200 védőnői álláshely van, ebből legalább 400 betöltetlen.

„A 4027 területi és a 994 iskolai körzetből megközelítőleg ezret helyettesítéssel kell ellátnunk. Így azonban nem lehet minőségi munkát végezni.

A jogszabály szerint egy védőnőnek maximum 250 ellátottja lehet, ehhez képest van olyan körzet, ahol 600 emberről gondoskodik egy kolléganő, de gyakori a 300-400-as létszám is”

– mondta a Zoom.hu-nak Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.

Munkában. Illusztráció: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Irányítási osztály

Kásler Miklós humánminiszter nemrég bejelentette: központosítanák a háziorvosok, a védőnők, az alapellátó fogorvosok szakmai irányítását és felügyeletét. Az alapellátás új országos központot kapna, valamint minden járásban létrehoznák az úgynevezett állami fenntartású és irányítású egészségügyi központokat. Ezekben az új egészségházakban az alap- és a szakellátó orvosokat is elérhetne a lakosság. A tervezett Járási Egészségügyi Központok létrehozásával pedig megkezdődhetne az alapellátás államosításának előkészítése.

A tervekkel kapcsolatban Csordás kiemelte: úgy tűnik, ismét nem az őket érintő egyik legfontosabb problémáról, a bérről és annak megoldásáról beszélnek, hanem a szakmai irányítás központosításának fontosságáról. Pedig – szerinte – a magyar egészségügyön belül már így is a védőnői szolgáltatás szakmai felügyelete a legkeményebb.

A kormányhivatalok népegészségügyi osztályai havonta ellenőrzik őket.

„Fontosabbak lennének a bérek, például az, hogy a helyettesítésért sok helyen nem jár külön díj, vagy csak minimális, mert azt mondják, ha valaki munkaidőn belül végzi el a többletfeladatát, akkor nem fizetik ki. Pedig valójában az is ritka, ha valaki a saját területét munkaidőn belül befejezi” – panaszolta.

Így aztán a védőnők egyre kevesebbet tudják látogatni a családokat, pedig ez a több mint száz éves, tradicionális Magyar Védőnői Szolgálathoz tartozna, amit hungarikumnak minősítettek 2015-ben.

Csordás hangsúlyozta, 2013 óta a legnagyobb problémájuk a bérben történő megkülönböztetés. A velük megegyező szakmai felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolónők, gyógytornászok és dietetikusok az egészségügyi szakdolgozói bértábla szerint kapnak alapbért, ami jóval magasabb, mint a védőnők bére. Ráadásul nekik meg kell küzdeniük az apró sorokban leírt kiegészítésekkel is, amelyek alapján a munkáltató – többnyire az önkormányzat – fizet. Éppen ezért szerinte a közalkalmazottként az egészségügyben dolgozó védőnőknek is az egészségügyi szakdolgozói bértáblához kellene tartozniuk. Erre azonban Kásler Miklós bejelentése után sem lát biztató jeleket, pedig ők az illetékes tárcákat már öt éve kérik arra, hogy a védőnői illetményeket az egészségügyi szakdolgozói illetmények szintjéhez emeljék.

Tóth Orsolya védőnő (b) meglátogat egy kisgyermekes családot Pomázon MTI Fotó: Kovács Attila (A fénykép illusztráció)

Segítenek az önkormányzatoknak

A védőnők jelenleg a szakmai bérminimumot kapják, ehhez különböző illetménykiegészítések társulhatnak. Azonban az elnök szerint a munkáltatók több esetben egyszerűen nem adják oda – vagy csak részben – az illetménykiegészítéseket a dolgozóknak. Igaz, ezt sokan önhibájukon kívül rontják el, mivel annyira bonyolult a számítási szisztéma.

Az elmúlt öt évben mintegy száz munkáltatónak/önkormányzatnak és a védőnők többségének segítettek megértetni, hogyan kell a jogszabályok alapján megállapítani ezeket az összegeket.

Annak illusztrálására, hogy mennyire bonyolult rendszerről van szó, Csordás átküldte szerkesztőségünknek azt az ötoldalas dokumentumot, amivel az önkormányzatok munkáját segíti az illetmények kiszámítása során. Ebből a legfontosabb, hogy a védőnők illetménykiegészítése az ellátotti létszám alapján történik. Három, úgynevezett “finanszírozási pont” jár a várandós anya és a 0-6 éves gyermek után, egy pont pedig az iskolás gyermek után. A pontok, valamint egy fix díj megállapítása alapján kapják az önkormányzatok/munkáltatók a finanszírozási forrásokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől.

Rögzítik. Illusztráció: Földi Imre

„Ez a finanszírozási kerete a mi illetményünknek is: a pontok után utalt összeg 12 százaléka illeti meg a védőnőt, ez tartalmazza a kifizetőt terhelő adó- és járulékterheket is, és ebből kell kigazdálkodni a szolgálat működéséhez szükséges forrásokat is. Több, forráshiánnyal küzdő önkormányzat azonban nem tud mást tenni, mint a fenntartáshoz szükséges összeget vagy saját forrásból pótolja, vagy az illetményekből veszi el” – magyarázta az elnök.

Volt olyan bérkülönbözeti vita, amely egészen a bíróságig jutott, a peres eljárásban végül a kolléganőjük javára döntött a törvényszék. Legnagyobb sikerükként mégsem ezt, hanem egy másik esetet említett:

egy védőnő visszamenőleg 1 millió 200 ezer forintot kapott a munkáltatójától a jogtalanul elmaradt illetménykiegészítések miatt.

Ugyanakkor pozitív példát is mondott, több önkormányzat támogatja őket azzal, hogy műszerekre pályázhatnak és személygépkocsit biztosítanak számukra.

A borítókép illusztráció. MTI Fotó: Földi Imre