Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Miért volt sikeresebb a sárgamellényesek tüntetése bármilyen eddigi magyar demonstrációnál?

Miért volt sikeresebb a sárgamellényesek tüntetése bármilyen eddigi magyar demonstrációnál?

Franciaországban több hete zajlanak a sárgamellényes tiltakozások, ahol a tüntetők eredetileg a benzinár emelése miatt vonultak az utcákra, de később akciójuk átfordult a francia kormány gazdaságpolitikája elleni általános tiltakozásba. A demonstráció úgy tűnik, sikerrel járt, hiszen Emmanuel Macron francia elnök hétfő este bejelentette a minimálbéremelést és az adórendszer átalakítását. Tüntetésekből ugyan Budapesten sincs hiány, de az elmúlt években a legtöbb ügyben nem sikerült változást elérniük a Magyarországon utcára vonulóknak. Vajon mi az, ami miatt a franciáknál hatásosabban zajlik egy demonstráció, mint hazánkban?

Politikai kultúra

„Franciaországban egészen más a politikai kultúra, hagyománya van az ilyen típusú demonstrációknak, amelyekhez a politikai szereplők is hozzá vannak szokva – nyilatkozta a Zoom.hu-nak Tóth Csaba politológus. Nicolas Sarkozy alatt 2010-ben a nyudíjkorhatár emelése ellen, 2016-ban François Hollande elnöksége idején pedig a munkaügyi reform miatt voltak nagy volumenű tüntetések.

Tóth emlékeztetett arra is, hogy a francia társadalomban nem olyan “egyértelmű” a helyzet, mint hazánkban, ahol a Fidesz mögött nagyjából a népesség fele áll; Franciaországban szám szerint is erősebb az ellenzék. Tóth szerint abban, hogy a franciáknál nagyobb a tüntetések támogatottsága, a médiának is óriási szerepe van:

„Magyarországon a

kormánypárti média vagy elhallgatja, vagy torz képet fest a tüntetésekről.

Ráadásul a demonstrálók sem szeretnék viszontlátni magukat ezekben a lapokban mint »rongálók«”– fogalmazott.

Tiltakozókat tartóztatnak fel rendőrök az üzemanyagadó tervezett emelését ellenző tüntetésen a Champs-Elysées-n/ Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

A politológus azt is hozzátette, hazánkban eddig a nagy, utcai akciókat leginkább a jobboldal szervezte, a magyar baloldal igyekezett a béke és a kompromisszumkészség értékeit előtérbe helyezni. Ezzel szemben Franciaországban erősebb a baloldali radikalizmus, amelyet Magyarországon legfeljebb az utóbbi időszakban lehetett érzékelni. Ez változhat most meg: a csütörtök esti demonstráción már voltak olyan elemek a tüntetők részéről, amelyek a magyar baloldali-liberális térfélről eddig tejesen hiányoztak

„Emellett pedig a jogi környezet is teljesen más,

a franciáknak nem kell attól félniük, hogy ha részt vesznek egy tüntetésen, akkor ellehetetlenítik őket.

Franciaországban az államhatalom semleges, így az állampolgárok is kevésbé félnek a [vélt vagy valós] következményektől”– emelte ki Tóth.

Tüntetés és egyetértés a Kossuth téren

Szerda és csütörtök este azonban Magyarországon is megmozdulni látszott valami. Miután a kétharmados Fidesz-KDNP többség elfogadta a rabszolgatörvényként elhíresült kormánypárti javaslatot a munkaidő-szervezés szabályainak megváltoztatásáról, ezrek tüntettek a Kossuth téren és a hidakon.

Fotó: Veres Viktor

„Volt egy egységes ellenzék, ami nemcsak a Parlamentben lévő ellenzéket, hanem a szakszervezeteket, a civil szervezeteket és a véleményformálókat is jelenti.

Hosszú idő után konszenzus volt a nem-fideszes oldalon

– magyarázta Tóth. – Jól mozgósító volt a téma, egyértelmű volt a név (rabszolgatörvény) és az üzenet is, ráadásul a Fidesz hatalomgyakorlási módszere is közrejátszott a történtekben. A magyar választók dühösek, ha a kormányoldal el akarja nyomni az ellenzéket. Most az látszott, hogy betelt a pohár, a szerda estében sok minden más, például a CEU-ügy is benne volt.”

A politológus szerint azt, hogy az elmúlt két nap estéinek lesz-e következménye és nagyobb ereje, nem lehet tudni, hiszen a tüntetések egyelőre spontán szerveződnek. Ugyanakkor fontos az, hogy a mostani tüntetések első vonalában ott a parlamenti, illetve a parlamenten kívüli ellenzék, ami esélyt adhat arra, hogy a tüntetések most kifussanak valahova.

A közösségi média ereje

Franciaországban már január óta terjednek az elégedetlenségüket kifejező csoportok (Groupes Colère) a Facebookon, az első ilyen online közösség az „Eleged van? Itt az idő!” névre hallgatott. Ez a csoport eredetileg békés tüntetésre és útlezárásra szólította fel a tagokat, ám hamar az alsó-középosztálybeliek és a munkásosztály fórumává vált, ahol elmondhatták a panaszaikat. A zárt csoportnak ma már 90 ezer tagja van, és hatalmas szerepet játszott a francia tüntetésekben – az üzemanyag-áremelés elleni tiltakozás ugyanis Facebook-bejegyzésekből indult, amelyek hatására háromszázezer demonstráló vonult végig a nagyvárosok utcáin.

Tordai Bence egyik szerdai élőzése alatt 833 ezer megtekintés van, majdnem 20 ezer kommenttel és 15 ezer megosztással – ez az élő közvetítés hazánkban is kiemelkedően sok embert volt képes megmozgatni.

Borítókép forrása: MTI/EPA/Yoan Valat