Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Fogytán a tiltakozók türelme, ezek a tüntetések már nem a régiek

Fogytán a tiltakozók türelme, ezek a tüntetések már nem a régiek

A mostaninál nagyobb létszámú tüntetések követték egymást az áprilisi választás, az újabb Fidesz-kétharmad után, de egyre nagyobb a kontraszt a 6-8 hónappal ezelőtti demonstrációk és a mostani, a rabszolgatörvény elfogadása utáni, már tüntetéshullámmá fejlődött tiltakozó akciók között. Tavasszal úgy tűnt, hogy bénult, csalódott tömegek vonultak utcára,

a mostani újabb tiltakozáshullám viszont kezd túllépni a nyugodt sétáláson, amit jelez az ellene való fellépés ereje is.

A szerda este kezdődött tüntetések csütörtökön is folytatódtak, de a demonstrálók már betörték a Parlament ablakát, és olykor erélyesen lépnek fel a rendőrökkel szemben is, akik szintén régen látott határozottsággal vágnak vissza: öntik a könnygázt, mintha nem lenne holnap, és tucatjával állítják elő a tüntetőket.

A csütörtök esti tüntetés képei – a képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Halász Nóra

Mindez persze még nagyon messze van a Fidesz politikusainak anarchiát, puccsot emlegető nyilatkozataitól vagy éppen a kormánypárti lakájmédia őrjöngő, lázongó szélsőbaloldali, Soros-aktivisták tombolását sulykoló szalagcímeitől, de látható, hogy az elmúlt évek elfojtott dühe, bénultsága utat keres magának. Ön szerint hová vezethet mindez? Alább szavazhat:

Párizs nem Budapest

Franciaországban több hete zajlanak a sárgamellényes tiltakozások, ahol a tüntetők eredetileg a benzinár emelése miatt vonultak az utcákra, de később akciójuk átfordult a francia kormány gazdaságpolitikája elleni általános tiltakozásba. A demonstráció úgy tűnik, sikerrel járt, hiszen Emmanuel Macron francia elnök hétfő este bejelentette a minimálbéremelést és az adórendszer átalakítását. Tüntetésekből ugyan Budapesten sincs hiány, de az elmúlt években a legtöbb ügyben nem sikerült változást elérniük a Magyarországon utcára vonulóknak. Vajon mi az, ami miatt a franciáknál hatásosabban zajlik egy demonstráció, mint hazánkban?

Miért volt sikeresebb a sárgamellényesek tüntetése bármilyen eddigi magyar demonstrációnál?

A francia társadalomban nem olyan “egyértelmű” a helyzet, mint hazánkban, ahol a Fidesz mögött nagyjából a népesség fele áll; Franciaországban szám szerint is erősebb az ellenzék.

Ha valamikor, most érdemes felidézni, hogy 2010 óta mikor és miért vonultak tömegek az utcákra táblákkal, molinókkal, síppal-dobbal, füttyel és kiabálással jelezve, nem tetszik nekik a rendszer:

2010

A magánnyugdíj-pénztári megtakarítások “államosítása” és az új médiatörvény ellen voltak tömegtüntetések.

2011

Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) tízezreket vitt utcára március 15-én, “bohóctüntetéssel” demonstráltak a rendvédelmisek, tartottak tüntetést az új Alaptörvény ellen, a D-Day-en több tízezer szakszervezetis, pedagógusok, diák tüntetett, október 23-án a hatalom ellen vonultak utcára “Nem tetszik a rendszer” felkiáltással, továbbá a röghöz kötés elleni tiltakozásul tüntetésen temették el a felsőoktatást.

2012

Az év a hatályba lépett új Alaptörvény elleni tüntetéssel indult, Miskolcról Budapestre vonult az “Éhségmenet”, hogy “Munkát, kenyeret!” követeljenek. Ismét tüntettek a diákok a felsőoktatás kormányzati szétrombolása ellen, március 15-én, majd október 23-án is demonstrált a Milla.

2013

Folytatódtak a diáktüntetések, szeptemberben pedig megtartották a demonstrációt, amelyen lelepleztek egy Orbán-szobrot, majd le is döntötték. Október 23-án összellenzéki tüntetés volt Orbán Viktor ellen.

2014

Ugyan a 2014-es választási év bővelkedett tiltakozó akciókban – volt Paks 2 és a reklámadó ellen, a lakhatás és az Ökotárs mellett – a legnagyobb és legsikeresebb mégis az október végi, az internetadó elleni tüntetéssorozat volt. Ennek szimbóluma, a magasba emelt világító mobiltelefonok máig emlékezetesek – ahogy az is, hogy a demonstrálók kemény magja akkor sem állt meg, hanem betört a Fidesz-székházba, és kicsit tört-zúzott.

2015

Voltak demonstrációk az Orbán-Putyin találkozó miatt, később a vasárnapi boltzár ellen tiltakozva tartottak hídfoglalást, de tüntettek a Questor- és deviza-károsultak, tömegek tiltakoztak a kormány menekültpolitikája ellen és Sándor Mária, a fekete ruhás nővér feltűnését az egészségügyi témájú tüntetések kísérték.

2016

Pukli István vezetésével kezdetét vette a kockásinges mozgalom és tüntetéshullám a közoktatásért, októberben több demonstráció kísérte a Népszabadság bezárást.

2017

Tavasszal ezrek tüntettek a CEU védelmében, az államfőnek üzenve, hogy “Ne írd alá, János!”. Október 23-án viszont elmaradt a közös ellenzéki tüntetés a viharos időjárás miatt.

Borítókép: Halász Nóra