Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Indulhat a kormányzati wellnesskukkolás

Indulhat a kormányzati wellnesskukkolás

Zöld utat kapott a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, aminek a segítségével a kormány egyik cége folyamatosan látja, hogy ki, kivel és mikor száll meg egy szállodában. Eszerint az utolsó kis faluvégi kempingnek is adatokat kell majd közölnie az állami céggel.

A parlament november végén fogadta el a turisztikai törvény módosítását, amely kötelezővé teszi minden magyarországi szálláshelynek, hogy névvel, címmel jelentse le a nála megszálló magyarok és külföldiek adatait. A most megjelent végrehajtási utasításból az is kiderül, hogy a rendszert nemcsak szállodákra és panziókra, hanem minden szálláshely-szolgáltatóra kötelezően kiterjesztik, így az utolsó erdei turistaháznak is meg kell adni a nála tartózkodó személyek adatait.

A javaslatot a kormány hatalmas statisztikai és bürokráciacsökkentési vívmányként tálalta az Országgyűlésnek, ahol csont nélkül átment az előterjesztés. A kormány indoklása szerint ugyanis míg ma a szállásadó cégek a KSH és az önkormányzatok felé papíralapon jelentik a statisztikáikat, addig immáron ezt egy elektronikus felületen is megtehetik – ezt azonban bürokráciacsökkentésként „eladni”, több mint furcsán hangzik. A kormány a törvénymódosításban itt még nem állt meg, arra is köteleznek minden magyarországi szállásadót, hogy a náluk megszálló vendégek adatait töltsék fel egy tárhelyre, amit Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központra kereszteltek. A turisztikai adatközpontot a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Zrt. kezeli.

A most megjelent és január elsejével hatályba lépő végrehajtási rendeletből kiderül, hogy

2019. július elsejétől a magyarországi szállásadónak rögzítenie kell a nála megszálló vendég nevét, születési adatait, nemét, anyja nevét, személyazonosításra alkalmas okmányának számát (külföldieknél útlevél), valamint a várható tartózkodás idejét.

Az így kinyerhető statisztikai adatokat – havonta egyszer – a központ átküldi a KSH-nak, illetve a NAV-nak. A helyi önkormányzatok jegyzői pedig beléphetnek az adatközpont elektronikus felületére, és ezekből kigyűjthetik az idegenforgalmi adó beszedéséhez szükséges helyi adatokat.

Nem férhetnek hozzá a kezelt adatokhoz – elvileg

A Magyar Turisztikai Ügynökség az által kezelt adatokat a turizmust segítő kutatási és fejlesztési feladatokhoz használhatja. Ezekből például szakmai összefoglalókat és helyzetjelentéseket készíthet, illetve hozhat nyilvánosságra „azonosításra alkalmatlan formában” – olvasható a most megjelent kormányrendeletben.

A Boscolo Budapest Hotel recepciója a New York Palota épületében. MTI Fotó: Mohai Balázs

Vagyis törvényesen a MTÜ nem férhet hozzá az általa kezelt személyes adatokhoz – arra nincs is szüksége –, noha ez technikailag könnyen megoldható. Mások további aggodalmakat fogalmaztak meg annak okán, hogy az MTÜ jelenlegi vezetői közül a többség az idegenforgalmi ágazatból érkezett – korábban többen szállodákat, illetve idegenforgalmi cégeket vezettek. Nem életszerűtlen tehát, hogy máig élő kapcsolatban állnak a szféra egyes szereplőivel, ezért visszaélésre alkalmas lehet, hogy néhány kiválasztott közvetlenül rálát a vendéglátóhelyeken megszállók személyes adataira, valamint az ország összes szálláshelyének foglaltságára és ügyfélkörére – amihez egy állami cégnek elvileg semmi köze nem lenne. Az ilyen adatok a tűzhöz közelebb lévő vállalkozások számára aranybánya lehet, hiszen a megszerzett információkkal akár a konkurencia ügyfélkörét is elcsábíthatják. Arról nem beszélve, hogy az MTÜ olyan személyes adatokat is kezel – például ki, kivel és mikor szállt meg egy szállodában -, amihez szintén semmi köze nincs.

Szabadon kutakodhatnak a rendőrök

Míg az MTÜ munkatársai – elvileg – személyre szabottan nem kutakodhatnak a saját maguk által kezelt adatbázisban, addig azt a rendőrség megteheti. Ehhez csupán egy mondvacsinált ok is elegendő. Nemcsak egy konkrét személy körözése esetén, de általános bűnüldözési, sőt bűnmegelőzési tevékenység keretében is szabadon monitorozhatják a szállásfoglalási adatbázist. Ez részben teljesen új lehetőség a rendőrök számára, mert eddig csak a harmadik országból, az EU-n kívülről érkezett vendégekről kellett az úgynevezett idegenrendészeti vendégkönyvet vezetniük a szállásadóknak. A mostani változással azonban nem csak a harmadik országból érkezett turisták adatai kerülnek be az adatbázisba.

A közzétett kormányrendeletből az is kiderül, hogy az utolsó erdei turistaszállásnak is be kell jelentkeznie az MTÜ adatbázisába. Ha ezt nem teszi meg, az MTÜ egyszerűen feljelenti a renitens szállásadót a hatóságoknál. A szállodáknak jövő év közepétől, a panzióknak október elsejétől, a kempingeknek, a közösségi szállásoknak és a turisztikai célú lakáskiadóknak 2020-től kell majd adatokat szolgáltatniuk az állami turisztikai vendégkönyvbe.

Nyitókép: Pexels