Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Parlament: füttykoncert, botrány, az ellenzék szerint törvénysértő szavazások

Parlament: füttykoncert, botrány, az ellenzék szerint törvénysértő szavazások

A rabszolgatörvényként elhíresült kormánypárti törvénymódosítását zárószavazását tartotta ma az Országgyűlés – a Kósa Lajos nevéhez fűződő változtatás ellen tiltakozva reggel a Jobbik “elfoglalta” a szerintük “ötletadó” Pénzügyminisztérium bejáratát, ellenzéki képviselők pedig az ülés kezdete előtt elfoglalták a parlamenti elnök pulpitusát, emiatt a kezdés csúszott, de

végül Kövér László házelnök – az ellenzék folyamatos sípolása, füttyögése közepette – egy huszárvágással megoldotta a helyzetet és a padsorokból nyitotta meg az ülést, egyúttal megfenyegette az ellenzéket: az obstrukciónak súlyos következményei lesznek.

Hiába próbálta az ellenzék megakadályozni, a botrányos parlamenti ülésen végül keresztülverte a kormánypárti többség a rabszolgatörvényként elhíresült Kósa-javaslatot, amely jelentős túlmunkára kényszerítheti az embereket, és amellyel szemben régen látott társadalmi tiltakozás alakult ki. Kérdés, jogszerű volt-e a szavzás. Minderről itt írtunk bővebben:

Botrányos parlamenti ülésen szavazta meg a Fidesz-KDNP a rabszolgatörvényt

Elfogadta a Fidesz-KDNP többség a rabszolgatörvényként elhíresült kormánypárti javaslatot a munkaidő-szervezés szabályainak megváltoztatásáról, ami azt jelenti, hogy a jövőben évekig is elnyújthatják a munkaadók a túlórapénzek kifizetését, valamint 400 órára nőhet a kiróható túlórák száma.

Törvénytelenek a szavazások?

Az ellenzéki politikusok tehát az üléskezdés előtt elfoglalták egy időre az ülést levezető elnöki pulpitust, erről Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője képet is közzétett:

Ellenzéki képviselők elfoglalták a pulpitusra vezető lépcsőt – a képre kattintva galéria nyílik! Forrás: Szabó Tímea/Facebook

Végül fideszes miniszterek és államtitkárok védelmező ám a képek tanúsága szerint egyúttal feszengő gyűrűjében, illetve az ellenzéki képviselők sorfala előtt szintén a padsorokból próbálja vezetni Latorcai János az ülést, miközben folyamatos a füttykoncert. Megjelent az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök is, aki zsebretett kézzel, némileg tanácstalanul álldogál. Illetve mosolyog is néha, ahogy a DK elkapta a pillanatot:

Szabó Tímea kfütyülte a miniszterelnököt – a képre kattintva galéria nyílik! Forrás: Szabó Tímea/Facebook

Latorcai János ülésvezető elnök eközben vezeti az ülést, egymás után szavaznak a napirendi pontokról, ám ellenzéki képviselők véleménye szerint szabálytalanul zajlik a voksolás, hiszen a képviselők nem a kártyájuknak a szavazógépbe helyezésével szavaznak, így megkérdőjelezhető minden voksolás jogi érvényessége, mivel a szavazógombot elvben bárki megnyomhatja a képviselők asztalánál, nem csak ők. Tordai az alábbi videóban demonstrálja is, hogy miként lehet káryta nélkül szavazni:

A Párbeszédes Tordai Bence szerint ez konkrét csalás, hiszen ő sincs a helyén, nála van a kártyája, tehát bárki odamehet a helyére és szavazhat a nevében. Oda is ment megkérdezni a kormányfőtől:

“Továbbra is rendben a csalás, Orbán úr?”

Választ azonban a kormányfőtől nem kapott, viszont Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter annyit mondott neki, hogy szerinte ez rendben van, mert csak a képviselők nyomják a gombot, más nem. Latorcai egy ponton megjegyezte, hogy a szavazásoknál “majd kérek egyet hozzárakni”, mert L. Simon László fideszes politikus jelezte, hogy a gépe nem működik – Latorcai pedig vélhetően feltételezte, hogy mindenre igennel szavazna.

 

Vélhetően megtámadható a szavazás eredménye

A fenti esetre – jogsértő-e így a szavazás – nem találni eligazítást az ülések rendjét és szabályait rögzítő házszabályi rendelkezésekről szóló törvényben, ugyanakkor a szövegbnől az derül ki, hogy ilyen elvileg nem létezhetne, hogy kártya nélkül is működjenek a szavazógépek, illetve az valószínűsíthető, hogy ebben az esetben jó eséllyel kifogásolható, megtámadható a szavazás eredménye. A házszabály a szavazásról ennyit ír (IV. fejezet).

 

A Fidesz-szavazók is elutasítják

Az ellenzéki pártok már kedden, a javaslat parlamenti vitájában is keményen nekimentek a kormánynak és az előterjesztő Kósa Lajosnak. Erről itt írtunk bővebben:

Nekiesett az ellenzék Kósa Lajosnak a “rabszolgatörvény” záróvitáján

A túlóratörvény keddi záróvitáján Kósa Lajosnak esett neki az ellenzék – írja az Index. Szerdán döntenek arról, hogy megszavazzák-e Kósa Lajos javaslatát a Munka Törvénykönyvének módosításáról. Mint ismert, még november utolsó napjaiban Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos nyújtott be egy önálló képviselői indítványt, amely a Munka törvénykönyvének változtatásaival foglalkozott.

A rabszolgatörvény, vagyis a munkavállalókat súlyosan hátrányosan érintő kormányzati ötlet ellen több ezren tüntettek szombaton, miután kiderült, hogy bár az elmúlt hetek heves ellenállásának hatására úgy tűnt, valójában mégsem enyhítenek túlzottan a túlóráztatás lehetőségét kiterjesztő törvényjavaslaton.

A fideszes törvényjavaslat elfogadása azt jelentené, hogy évi 250-ről 400 órára nőhet a kiróható maximális túlórák száma.

Noha kormánypárti politikusok úgy magyarázzák a jogszabály-tervezetet, hogy azzal csak a munkavállalóknak segítenének, hogy “aki akar többet dolgozni, az megtehesse”, valójában az érintettek is nagy arányban utasítják el, hogy ennyi túlórára kötelezhesse őket munkaadójuk, az elvégzett munkáért járó pénzt pedig csak akáér évekkel később kapják meg.

A szombati szakszervezeti tüntetés a Parlament előtt Fotó: Veres Viktor

A Zoom.hu is írt róla, hogy a Policy Agenda által készített reprezentatív kutatás szerint a munkaképes korú lakosság 83%-a elutasítja a javaslatot. Mindössze 9% támogatja a kormánypárti kezdeményezést. Azóta a Republikon Intézet által készített újabb közvélemény-kutatás is hasonlóan nagy elutasítottságot jelzett:

még a kormánypárti szimpatizánsok kétharmada is elutasítja a rabszolgatörvényt.

Eközben a Policy Agenda arra jutott, hogy hiba volt a kormány részéről a megállapodás elmulasztása az érintettekkel: azt a kényszerpályát, amelyet a munkaerő hiánya teremtett itthon „jó kormányzással” még lehetett volna kezelni.

Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az ügyben – ha lehet, ez csak olaj volt a tűzre a tiltakozók szemében. A kormányfő ugyanis azt mondta, a törvényjavaslat úgy jó, ahogy van, a kormány pedig “a munkások oldalán áll”. Erről itt írtunk bővebben:

Orbán szerint nincs igazuk a “rabszolgatörvény” ellen tüntetőknek

A munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja – mondta a miniszterelnök a Parlamentben az atv.hu-nak nyilatkozva, nem sokkal a “rabszolgatörvénynek” nevezett – szakszervezetek és ellenzéki pártok által élesen bírált – fideszes javaslat tervezett elfogadása előtt.

A törvény elfogadása esetére a tiltakozó szakszervezetek további demonstárciókat, országyszerte újabb félpályás útlezárásokat, sőt sztrájkokat helyeztek kilátásba. Erről itt írtunk bővebben:

Rabszolgatörvény: általános országos sztrájk szervezésére készülnek a szakszervezetek

Ha a parlament elfogadja a kormányoldal Munka törvénykönyvével kapcsolatos módosítási terveit, a szakszervezetek megkezdik egy országos általános sztrájk megszervezését. Teljes ipari parkokat lezárnának. Megkezdik az országos általános sztrájk megszervezését a munkavállalói szakszervezetek, amennyiben a parlament szerdán megszavazza a Munka törvénykönyvének módosításait – erősítette meg a Zoom.hu értesülését László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Megszavazta a Fidesz Patyi bíróságát

Nemcsak a rabszolgatörvény, hanem több más fontos előterjesztés is napirenden volt a botráényos ülésen. Ilyen például a közigazgatási bíróságokat létrhozó javaslat, amely alapján 2020-tól működne az új bírósági rendszer. Erről megírtuk: párhuzamos “joguralmi” szervezetként működhet az új bírósági rendszer, és Patyi Andrásék akár bármiről IS ítélkezhetnek:

Itt a Patyiszéket létrehozó törvény: akár bármiről IS ítélkezhet az új bíróság

Hetven éve halott rendszert “támaszt fel” az Orbán-kormány: az 1949-ben megszüntetett, a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság jogutódjaként működött közigazgatási bíróságokét. A jelenlegi bírósági rendszerrel párhuzamosan működő, de a gyorsabb ügyintézés érdekében három helyett csak kétszintű intézményt létrehozó törvénytervezet a kormány honlapján olvasható, véleményezhető.

Ezt a törvényjavaslatot – az ellenzékiek szerint szintén jogsértő voksolási körülmények között – végül a kormánypárti képviselők többségükkel élve megszavazták.

Borítókép: Burány Sándor és Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselõi, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetõje, Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselõ, Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselõje, Bõsz Anett független képviselõ, Gurmai Zita szocialista képviselõ, Szél Bernadett független képviselõ, Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselõ és Tordai Bence, a Párbeszéd képviselõje (b-j) elállja a házelnöki pulpitusra vezetõ lépcsõt az Országgyûlés plenáris ülésének kezdete elõtt 2018. december 12-én. MTI/Máthé Zoltán