Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Botrányos parlamenti ülésen szavazta meg a Fidesz-KDNP a rabszolgatörvényt

Botrányos parlamenti ülésen szavazta meg a Fidesz-KDNP a rabszolgatörvényt

Elfogadta a Fidesz-KDNP többség a rabszolgatörvényként elhíresült kormánypárti javaslatot a munkaidő-szervezés szabályainak megváltoztatásáról, ami azt jelenti, hogy a jövőben évekig is elnyújthatják a munkaadók a túlórapénzek kifizetését, valamint akár

400 órára nőhet a kiróható túlórák száma.

A rabszolgatörvény zárószavazása előtt, reggel a Jobbik “elfoglalta” a szerintük “ötletadó” Pénzügyminisztérium bejáratát, ellenzéki képviselők pedig az ülés kezdete előtt elfoglalták a parlamenti elnök pulpitusát, emiatt a kezdés csúszott, de a szavazást megakadályozni úgy sem tudták, hogy

folyamatosan sípolással, füttyögéssel fejezték ki tiltakozásukat.

Az Országgyűlés végül 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett, botrányos körülmények között fogadta el a törvényt. Úgy, hogy Latorcai János KDNP-s levezető elnököt gyakorlatilag a testükkel védték a miniszterek és államtitkárok, miközben Orbán Viktor miniszterelnök is láthatóan kínosan feszengett, de azért zsebretett kézzel, mosolyogva tűrte a füttykoncertet.

A szavazás pillanatában az ellenzéki képviselők a Himnuszt énekelték.

Szabó Tímea kfütyülte a miniszterelnököt – a képre kattintva galéria nyílik! Forrás: Szabó Tímea/Facebook

Vélhetően megtámadható a szavazás eredménye

Már az ülés kezdete után felmerült az ellenzéki politikusokban, vajon törvényesek-e a szavazások, hiszen kiderült: a képviselők nem a kártyájuknak a szavazógépbe helyezésével szavaznak, így megkérdőjelezhető minden voksolás jogi érvényessége, mivel a szavazógombot elvben bárki megnyomhatja a képviselők asztalánál, nem csak ők. A Párbeszédes Tordai Bence szerint ez konkrét csalás, hiszen ő sincs a helyén, nála van a kártyája, tehát bárki odamehet a helyére és szavazhat a nevében. Oda is ment megkérdezni a kormányfőtől: “Továbbra is rendben a csalás, Orbán úr?” Választ azonban a kormányfőtől nem kapott. A fenti esetre – jogsértő-e így a szavazás – nem találni eligazítást az ülések rendjét és szabályait rögzítő házszabályi rendelkezésekről szóló törvényben, ugyanakkor a szövegbnől az derül ki, hogy ilyen elvileg nem létezhetne, hogy kártya nélkül is működjenek a szavazógépek, illetve az valószínűsíthető, hogy ebben az esetben jó eséllyel kifogásolható, megtámadható a szavazás eredménye. A házszabály a szavazásról ennyit ír (IV. fejezet).

A szavazás után közös sajtótájékoztatót tartottak az ellenzéki politikusok. Ezt Tóth Bertalan MSZP-elnök azzal kezdte, hogy “az ellenzéki pártok együtt követtek el mindent annak érdekében, hogy megakadályozzuk a rabszolgatörvény elfogadását, minden parlamenti eszköz bevetésével.” Megjegyezte, hogy törvénytelennek tartják a szavazást a fent részletezett, szavazógépes manipuláció miatt.

A szavazás után folytatódott a parlamenti ülés, kövesse élőben a Zoom.hu-n:

A Fidesz-szavazók is elutasítják

Az ellenzéki pártok már kedden, a javaslat parlamenti vitájában is keményen nekimentek a kormánynak és az előterjesztő Kósa Lajosnak. A rabszolgatörvény ellen több ezren tüntettek szombaton, miután kiderült, hogy bár az elmúlt hetek heves ellenállásának hatására úgy tűnt, valójában mégsem enyhítenek túlzottan a túlóráztatás lehetőségét kiterjesztő törvényjavaslaton.

Kósa Lajos fideszes képviselő felszólal a törvény vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 11-én MTI/Kovács Attila

Noha kormánypárti politikusok úgy magyarázzák a jogszabály-tervezetet, hogy azzal csak a munkavállalóknak segítenének, hogy “aki akar többet dolgozni, az megtehesse”, valójában az érintettek is nagy arányban utasítják el, hogy ennyi túlórára kötelezhesse őket munkaadójuk, az elvégzett munkáért járó pénzt pedig csak akáér évekkel később kapják meg.

A Zoom.hu is írt róla, hogy a Policy Agenda által készített reprezentatív kutatás szerint a munkaképes korú lakosság 83%-a elutasítja a javaslatot. Mindössze 9% támogatja a kormánypárti kezdeményezést. Azóta a Republikon Intézet által készített újabb közvélemény-kutatás is hasonlóan nagy elutasítottságot jelzett:

még a kormánypárti szimpatizánsok kétharmada is elutasítja a rabszolgatörvényt.

Eközben a Policy Agenda arra jutott, hogy hiba volt a kormány részéről a megállapodás elmulasztása az érintettekkel: azt a kényszerpályát, amelyet a munkaerő hiánya teremtett itthon „jó kormányzással” még lehetett volna kezelni.

Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az ügyben – ha lehet, ez csak olaj volt a tűzre a tiltakozók szemében. A kormányfő ugyanis azt mondta, a törvényjavaslat úgy jó, ahogy van, a kormány pedig “a munkások oldalán áll”. Erről itt írtunk bővebben:

Orbán szerint nincs igazuk a “rabszolgatörvény” ellen tüntetőknek

A munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja – mondta a miniszterelnök a Parlamentben az atv.hu-nak nyilatkozva, nem sokkal a “rabszolgatörvénynek” nevezett – szakszervezetek és ellenzéki pártok által élesen bírált – fideszes javaslat tervezett elfogadása előtt.

A törvény elfogadása esetére a tiltakozó szakszervezetek további demonstárciókat, országyszerte újabb félpályás útlezárásokat, sőt sztrájkokat helyeztek kilátásba. Erről itt írtunk bővebben:

Rabszolgatörvény: általános országos sztrájk szervezésére készülnek a szakszervezetek

Ha a parlament elfogadja a kormányoldal Munka törvénykönyvével kapcsolatos módosítási terveit, a szakszervezetek megkezdik egy országos általános sztrájk megszervezését. Teljes ipari parkokat lezárnának. Megkezdik az országos általános sztrájk megszervezését a munkavállalói szakszervezetek, amennyiben a parlament szerdán megszavazza a Munka törvénykönyvének módosításait – erősítette meg a Zoom.hu értesülését László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Szavazhatnak a külhoni magyarok is

Ugyancsak ezen a botrányos ülésen szavazta meg a Fidesz-KDNP Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvénymódosító javaslatát, amely – a parlamenti választásokhoz hasonlóan – az EP-voksoláson is megadja a szavazati jogot a határon túl élő magyaroknak.

Vagyis nemcsak Magyarország széltében-hosszában, Battonyától Nemesmedvesig, hanem világszerte, Hondurastól Új-Zélandig is szavazhatnak a magyarok a 2019-es európai parlamenti (EP) választáson. Alábbi összeállításunkban azt próbáltuk kideríteni, hogy a szavazatszerzésen túl mi motiválhatta a kormánypártokat:

EP-választás Fidesz-módra: határok nélkül, Hondurastól Új-Zélandig

Magyarország széltében-hosszában, Battonyától Nemesmedvesig, hanem világszerte, Hondurastól Új-Zélandig is szavazhatnak a magyarok a 2019-es európai parlamenti (EP) választáson, ha elfogadja a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többsége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvénymódosító javaslatát, amely – a parlamenti választásokhoz hasonlóan – az EP-voksoláson is megadná a szavazati jogot a határon túl élő magyaroknak.

Patyi különbíróságát is megszavazták

Mint arról a Zoom.hu is írt, nemcsak a rabszolgatörvény, hanem több más fontos előterjesztés is napirenden volt a botrányos ülésen. Ilyen például a közigazgatási bíróságokat létrehozó javaslat, amely alapján 2020-tól működne az új bírósági rendszer. Erről megírtuk: párhuzamos “joguralmi” szervezetként működhet az új bírósági rendszer, és Patyi Andrásék akár bármiről IS ítélkezhetnek:

Itt a Patyiszéket létrehozó törvény: akár bármiről IS ítélkezhet az új bíróság

Hetven éve halott rendszert “támaszt fel” az Orbán-kormány: az 1949-ben megszüntetett, a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság jogutódjaként működött közigazgatási bíróságokét. A jelenlegi bírósági rendszerrel párhuzamosan működő, de a gyorsabb ügyintézés érdekében három helyett csak kétszintű intézményt létrehozó törvénytervezet a kormány honlapján olvasható, véleményezhető.

Ezt a törvényjavaslatot – az ellenzékiek szerint szintén jogsértő voksolási körülmények között – végül a kormánypárti képviselők többségükkel élve szintén megszavazták.

Borítókép: Ellenzéki képviselők papírfecniket szórnak az ülésterembe a karzatról az ülés kezdetén / MTI/Máthé Zoltán