Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A Brexit-szappanopera folytatódik: az EU Bírósága szerint akár vissza is léphetnek a britek

A Brexit-szappanopera folytatódik: az EU Bírósága szerint akár vissza is léphetnek a britek

Már csak egy nap maradt az alsóházi szavazásig, de egyre bonyolultabb a helyzet a Brexit körül. Sajtóhírek szerint Theresa May brit miniszterelnök azt tervezi, hogy az utolsó pillanatban elhalasztja a parlamenti döntést, amely egyébként jelen állás szerint kudarcra van ítélve. Az Európai Unió Bírósága pedig azt jelentette be, hogy az Egyesült Királyság akár vissza is vonhatja a kilépésre vonatkozó szándékát. A brit szappanopera folytatódik.

 

Hiába fogadták el az Európai Unió állam-és kormányfői a Brexitről szóló megállapodást, még egyáltalán nem biztos, hogy a brit képviselők is rábólintanak a tervezetre, ami súlyos válságba taszíthatja az egész brit kormányt. A megállapodásról jelen állás szerint kedd késő este szavaznak a képviselők, de a parlamenti erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása. Ez viszont súlyos válságba sodorhatja nemcsak a brit kormányt, hanem az egész országot is.

Az 585 oldalas dokumentum sorsa már a kezdetektől nem volt egyszerű: november közepén Dominic Raab is lemondott, aki a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító minisztériumot (DExEU) vezette. Döntését azzal indokolta: a tervezet Észak-Írországra vonatkozó javaslatai fenyegetést jelentenek az Egyesült Királyság integritására. Tettét több másik kormánytag is követte.

Theresa May miniszterelnöksége is hajszálom múlik. MTI/EPA/Andy Rain

Brit sajtóértesülések szerint Theresa May éppen ezért gondolkozik azon, hogy még időt nyer és elhalasztja a szavazást, bár ezt a kormányfő azóta már cáfolta.

Bíróság: akár vissza is lehet vonni

Ha ez nem lenne elég, ma az Európai Unió Bírósága is bejelentette, hogy az Egyesült Királyság

szabadon és egyoldalúan visszavonhatja az európai uniós tagságának megszüntetésére vonatkozó szándékának korábbi bejelentését.

Az ügy előzménye, hogy számos brit politikus, jogi szerv és a skót bíróság annak megválaszolására kérte az uniós bíróságot, vajon egy tagállam, amely az uniós szerződéssel összhangban értesítette az Európai Tanácsot kilépési szándékáról, egyoldalúan visszavonhatja-e ezt a bejelentést, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett.

Mivel a brit parlamentnek még jóvá kell hagynia a kilépési dokumentumot, számos képviselő úgy véli, amennyiben a kilépési szándékról szóló bejelentés visszavonható, az lehetőséget teremtene arra, hogy az Egyesült Királyság az unió tagja maradjon egy előnytelen Brexittel szemben. A kérelem benyújtói készek elfogadni ezt az álláspontot, és úgy vélik, hogy az uniós bíróság válasza hatással lesz a parlamenti képviselők szavazataira.

Eb és gazdája a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenző kutyás tiltakozó megmozduláson Londonban október 7-én. (MTI/EPA/Neil Hall)

A brit kormány szerint viszont az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérés elfogadhatatlan, pusztán elméleti jellegű, mivel nincs arra utaló jel, hogy a kormány vagy a parlament visszavonja a kilépési szándékát.

A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletében kimondta, az Európai Unió (EU) szerződésének 50. cikke szerinti kilépési szándék szabad visszavonásának lehetősége mindaddig fennáll, amíg az Európai Unió és az adott tagállam között megkötött kilépési megállapodás nem lépett hatályba, vagy amíg a bejelentés napjától számított kétéves időszak, és esetleges meghosszabbítása nem járt le.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter a bírósági döntés után nem sokkal viszont kijelentette, hogy

teljesen lényegtelen az ítélet, a brit kormánynak ugyanis ez nem áll szándékában.

„A Brexit leállítása vagy elhalasztása elfogadhatatlan lenne a lakosság azon 52 százaléka számára, aki a kilépésre voksolt a 2016-os referendumon” – mondta.

Következmények nélkül?

A kilépési szándék visszavonása, amelyről Nagy-Britannia saját nemzeti alkotmányos követelményeivel összhangban határoz, azzal járna, hogy az ország uniós tagsága és státusza változatlan feltételek mellett megmarad. Egy ilyen kimenetelű döntés végeredményét Nagy-Britanniának írásban kell közölnie az Európai Tanáccsal, amellyel a kilépési eljárás megszűnik – közölték.

Dominic Raab csak néhány hónapig bírta a miniszterség. Fotó: Tolga Akmen/AFP/Europress

A bíróság indoklásában kijelentette, a kilépés szándékának bejelentése nem azonos a kilépési megállapodás érvénybelépésével, ami azt jelenti, hogy időközben ez a szándék megváltozhat. Hozzátették, ellentmondana az uniós szerződés szándékának, amely az európai népek közötti egyre szorosabb kapocs létrejöttét tűzte ki célul, ha egy tagállamot arra kényszerítenének, hogy eredeti elhatározásának bejelentése szerint hagyja el a közösséget, miután alkotmányos szabályaival összhangban mégis úgy határoz, hogy visszavonja a szándékáról szóló értesítést. Ez összeegyeztethetetlen lenne azzal az elvvel, amely szerint egy tagállamot nem lehet arra kényszeríteni, hogy hagyja el az Európai Uniót akarata ellenére, ugyanis az érintett tagállamnak jogában áll visszavonni az kilépési szándékáról szóló korábbi bejelentését.

Az uniós tagság egyoldalú visszavonása tehát minden tagállam önállóságának kifejezése, amely magában foglalja a döntés visszavonásának lehetőségét is – tették hozzá.

De mi lesz most?

Ha valamilyen csoda folytán mégis megszavazzák a megállapodást, akkor már meglesz a politikai akarat a kilépés feltételeihez, viszont még az erről szóló törvényjavaslatot is el kell fogadni. A dokumentumról ezután már „csak” az Európai Parlamentben kell szavazni (itt abszolút többség szükséges), majd az Európai Tanácsnak is el kell azt fogadnia (ahol 20 ország beleegyezése szükséges, akik a népesség legalább 65 százalékát képviselik). Ha tehát minden a terv szerint halad, akkor

az Egyesült Királyság 2019. március 29-én kilép az Európai Unióból,

és elkezdődik a részletek kidolgozásához szükséges átmeneti időszak, amely a mostani állás szerint 2020. december 31-ig tart.

Ha viszont a brit parlament nemmel szavaz a megállapodásra, vagy később a törvényjavaslat nem megy át, az mindent boríthat. Ebben az esetben a kormánynak 21 napja lesz arra, hogy új tervezetet hozzon tető alá, különben négy lehetőség marad: vagy nincs megállapodás, vagy az egészet újratárgyalják, vagy új választásokat írnak ki, vagy új népszavazást a Brexitről.

Borítókép: MTI/EPA/Tolga Akmen