Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Újra szénbányákat nyithat a kormány

Újra szénbányákat nyithat a kormány

Bár az Európai Unióban sorra zárják be a környezetszennyező szénerőműveket, a magyar kormány a hazai szénbányászat feltámasztásán és új szenes erőművek építésén gondolkodik.

A magyar kormány a 2011-ben elfogadott nemzeti energiastratégiában az atomerőművek, a szénerőművek és a zöld energia hármasa mellett tette le a voksát – mondván, az ország energiaellátását hosszú távon e három forrásból lehetséges biztosítani. Ezen stratégia ágyazott meg a paksi bővítésnek is, amit viszont olyan előkészületlenül oldott meg a kormány, hogy mára a saját táborán belül is egyre többen úgy látják, csak az oroszok nyernek a két új paksi blokk megépítésével.

A 2014-ben megkötött hitelszerződés mostanra rossz üzlet lett a magyar kormány számára, jelenleg ugyanis minden más finanszírozási forrás olcsóbb annál. A beruházás tervezése éveket csúszik, mivel az orosz gyártó nem képes megfelelni az uniós szabványoknak – nemcsak Magyarországon, Finnországban sem –, ennek ellenére a kormány nem foglalkozik a Paks 2 szerződésének felülvizsgálatával, annak elhalasztásával vagy akár új, az uniós előírásoknak megfelelő szállító keresésével.

Most a szénerőművek jönnek?

A kormány a napokban nyilvánosságra hozta Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv-ét, amely kibontása a 2011-es energiastratégiának, ebben már komoly hangsúlyt kap a második pillér, vagyis a szénerőművek fejlesztése. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kormányzati előterjesztése szerint téves az a nézet, hogy Magyarország energiahordozókban szegény ország lenne, hiszen tetemes szénvagyonnal, geotermikus energiával és a nem-hagyományos módon kitermelhető földgázvagyonnal rendelkezünk. Ezek együttesen több évtizedre elegendő energiatartalékot jelentenek – csak még technológia nincs a gazdaságos kitermelésükre, illetve hasznosításukra.

Nem teljesen ez a helyzet a magyar szénvagyonnal és a mátrai lignittel, amelyekben jelentős potenciált lát már most a kormány: a cél a villamosenergia-termelésben a szénerőművek szinten tartása, vagy éppen növelése.

A magyar szénerőművek elavultak, újakra van szükség, ezért a közeljövőben új szénerőművek építésére lesz szükség.

Az Európai Unió zéró szén-dioxid-kibocsátási törekvései és a szénenergiával szembeni negatív hozzáállása rontja a magyar energiaellátási biztonságot, ugyanis ez az egyetlen tüzelőanyag, amelyből az ország teljes fogyasztása teljesíthető lenne a határokon belül, ezért lenne különösen fontos a jelenleginél nagyobb hatásfokkal működő erőművek létesítése – olvasható a kormányzati előterjesztésben. Amennyiben fennmarad az EU energiapolitikájában a szénellenesség, az a magyar gazdaság számára versenyhátrányt, végső soron a hazai szénbányászat teljes eltűnését jelenheti.

Új erőmű épülne a mátrai lignitvagyonra

Jelenleg az ország második legnagyobb erőműve, a – Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő – Mátrai Erőmű a hazai szénerőművi termelés csúcsa. A mátrai erőművi blokkok technológiai tartalékai kimerülőben vannak, ráadásul a következő évtizedben már a szigorodó környezetvédelmi előírásokat sem fogják tudni teljesíteni – vagyis leállításuk 2020-ban napirenden lesz. Ennek ellenére a mátrai lignitvagyon a legértékesebb az ország számára, több száz évre elegendő egy erőmű működtetéséhez, ezért az ITM anyaga számol azzal, hogy a jelenlegi mátrai blokkok leállítása után egy új, korszerűbb erőmű építése megfontolandó lenne.

Visonta, 2017. április 6.
A mátrai erőmű Visonta közelében 2017. április 6-án. Lap információk szerint több vevőjelölttel is tárgyaltak a Mátrai Erőmű Zrt. eladásáról a német többségi tulajdonosok, a legesélyesebb jelöltnek az egység negyedét tulajdonló állami vállalatot, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tartják.
MTI Fotó: Komka Péter

A most nyilvánosságra hozott kormányzati anyag hangsúlyozza, hogy új szénerőművek építése csökkentené az ország energia- és importfüggőségét, ám ennek korlátot szabnak az uniós környezetvédelmi elvárások. Ha a magyar állam az uniós játékszabályok szerint akar játszani, akkor a szénkészletek hasznosítására még az úgynevezett tisztaszén-technológiák alkalmazása jelenthet megoldást, ám ez egyelőre gyerekcipőben jár. (A technológia célja, hogy a szén felhasználását szén-dioxid-kibocsátás mentessé tegye.)

Újranyitnák a szénbányákat

A mátrai lignitvagonon túl Borsodban, a Bakonyban és a Mecsekben találhatók jelentősebb szénkészletek, ám ezekre az előterjesztés nem annyira erőművi, mintsem vegyipari alapanyagként tekint. Nagy döntéseket még nem javasol az ITM előterjesztése a kormány számára: egyelőre a földtani kutatások folytatására és a bányászati tevékenység támogatására tesznek javaslatot – akár új adókedvezmények bevezetésével. Ezt követi majd második lépésként, hogy az innovációs tárca vizsgálja meg a korábban működő hazai szénbányák megnyitásának lehetőségeit. Ha erre sor kerülne, akkor jöhetne egy-két év múlva a szénerőművek pótlásával kapcsolatos döntés, igaz, addig a szénerőművek társadalmi elfogadottságát növelni kell Magyarországon – fogalmaz az előterjesztés.

Azt ugyanakkor nem részletezik, hogy a kormánynak egyik oldalról kezelnie kell az elöregedő erőművek pótlásának problémáját, míg másik oldalról a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is meg kell felelnie. Ráadásul ahhoz, hogy mindez fenntartható legyen – hisz végső soron az energiatermelés egy jól kifizetődő üzlet –, mindennek gazdaságosnak is kelle(ne) lennie. A Paks 2 nem magán, hanem állami beruházásként épül, gazdaságossági megtérülése kétséges. Ugyanakkor a magyar államnak végesek a forrásai, így a kiöregedő szénerőművek pótlása csak piaci alapon lehetséges, ehhez viszont olyan gazdasági környezetet kell teremtenie, amely biztosítja az erőművi beruházások megtérülését. Jelenleg ez nem biztosított, nem véletlen, hogy az elmúlt években jelentős erőművi beruházások nem voltak, leszámítva azon naperőművi fejlesztéseket, amelyek megtérülését az állam garantálta.

Nyitókép: Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel