Tényleg lehallgatnak a kínaiak a Huawei telefonokkal?

Tényleg lehallgatnak a kínaiak a Huawei telefonokkal?

Ismét a figyelem középpontjába került a Huawei, miután a cég pénzügyi vezetőjét letartóztatták Kanadában. Meng Van-csoú-t az Iránnal szemben hozott szankciók megsértésével vádolják, emiatt akár az Egyesült Államoknak is kiadhatják. Az amerikai hírszerzés már többször figyelmeztetett, hogy a Huawei és hasonló kínai cégek együttműködnek a kínai kormánnyal, ami fokozza a kémkedés lehetőségét, így ezek az eszközök nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A Huawei eddig minden vádat tagadott és állítják, hogy az Egyesült Államok támadása a két ország között folyó kereskedelmi háború része.

Csütörtök reggel letartóztatták a kínai Huawei pénzügyi vezetőjét Kanadában. Meng Van-csoú-t hamarosan kiadhatják az Egyesült Államoknak, ahol az Iránnal szemben hozott szankciók megsértésével vádolják a kínai óriáscéget. Az ügyet bonyolítja, hogy Meng a Huawei alapítójának lánya, így nem meglepő módon Peking erőteljesen tiltakozik a letartóztatás ellen.

A kínai telekommunikációs óriás idén már több alkalommal a figyelem középpontjába került, amiért az amerikaiak szerint eszközei alkalmasak lehetnek arra, hogy a kínai titkosszolgálatok információkat szerezzenek a felhasználóktól. Az erről szóló aggodalmak elsőként 2012-ben láttak napvilágot, ám az ügy az utóbbi egy évben forrósodott fel igazán.

  • Februárban az USA hat legfontosabb titkosszolgálati vezetője egy szenátusi meghallgatáson arról beszélt, hogy az amerikai állampolgároknak érdemes kerülniük a két kínai tech-óriás, a Huawei és a ZTE telefonjait. Chris Wray, az FBI igazgatója azzal érvelt, hogy kockázatos szerepet adni az amerikai telekommunikációs szektorban olyan külföldi vállalatoknak, amelyek az Egyesült Államok által képviselt értékeket nem osztják, idegen kormányokhoz kapcsolódnak és együttműködnek velük. Ezzel ugyanis a kínai kormánynak lehetősége nyílhat észrevétlenül kémkedni amerikai állampolgárok után, valamint felhasználói információkat módosítani vagy ellopni.
  • Májusban a Pentagon kitiltotta a Huawei eszközöket az amerikai katonai bázisokon lévő üzletekből.
  • Augusztusban a kormányzati szerveknek tiltotta meg az amerikai kormány, hogy kínai vállalatoktól vásároljanak technológiát. Ugyanebben a hónapban az ausztrál kormány döntött úgy, hogy a Huawei beszállítóként nem vehet részt az országos 5G mobilhálózat kiépítésében. Hasonló döntés született egy másik kínai cég, a ZTE ellen is.
  • Novemberben a Wall Street Journal (WSJ) szellőztette meg, hogy az amerikai kormány a Huawei eszközök kerülésére kéri az Egyesült Államok szövetségeseit. Washingtont különösen az aggasztja, hogy kínai távközlési eszközöket használnak olyan országokban, amelyekben amerikai katonai bázisok vannak.

Tényleg hallgatóznak a kínaiak?

Azt nem tudni, hogy a kínai hatóságok valóban kémkednek-e a Huawei eszközein keresztül, mert az amerikai hatóságok közvetlen bizonyítékot még nem mutattak be. Sőt ironikus módon, 2012-ben pont az amerikaiak voltak azok, akik a „Shotgiant” fedőnevű akcióban feltörték a Huawei szervereit, hogy bizonyítékokat találjanak a kínai hadsereg és a tech-cég közötti kapcsolatra. Az akciót végrehajtó NSA azonban nem járt sikerrel.

Októberben nagy port kavart egy, a Bloomberg oldalán megjelent cikk, amely azt állította, hogy az egyik kínai tech-cég, amely többek között az Amazonnak és az Apple-nek is a beszállítója, ipari kémkedés céljából titokban apró chipet épít be az általuk készített eszközökbe. A cikk állításait mindegyik fél tagadta, és igazából senki sem tudja, mi lehet az igazság.

Közvetett bizonyítékok azonban léteznek, a kérdés csak az, hogy ezeket mennyire fújja fel Washington.

A Huaweit alapító Ren Zhengfei a Kínai Néphadsereg mérnöke volt korábban, ráadásul a cég a mai napig beszállítója a fegyveres erőknek. Vagyis vélhetően hírszerzési eszközök gyártásában is részt vehetnek.

Az is elgondolkodtató, hogy Kínában a magánszektor érdekei kőkeményen összefonódnak az államéval. Sokakat meglepetésként ért például, amikor nemrég kiderült, az ázsiai ország leggazdagabb vállalkozója, az Alibabát alapító Jack Ma is tagja a kommunista pártnak – ami azt mutatja, hogy a felemelkedés kizárólag a párt felé való lojalitással együtt lehetséges.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Amellett sem lehet elmenni szó nélkül, hogy az utóbbi években nagyon komoly erőforrásokat kezdtek el fordítani az állampolgárok megfigyelésére.

Sőt, egy disztópikus pontozó rendszer kiépítése is folyamatban van: a hatóságok gyakorlatilag folyamatosan figyelik a lakosokat az utcákon felszerelt több millió kamerával, majd a viselkedésük alapján pontszámokat kapnak. A „jó állampolgárok” például olcsóbban juthatnak hitelhez és tömegközlekedési jegyhez. Akit viszont a rendszer leosztályoz, annak sokkal nehezebbé válhatnak a hétköznapjai – törlik a közösségi médiából és nem foglalhat repülőjegyet sem. A rendszer természetesen nemcsak a rosszfiúk visszaszorításában hatékony, hanem a politikailag megbízhatatlan állampolgárok kiszűrésében is.

A „digitális diktatúra” erősödése mögött Hszi Csin-ping kínai elnök hatalmának konszolidálása és politikai ambíciója áll.

Amerikai gazdasági érdekek?

Igazságtalan lenne azonban nem meghallgatni a Huawei álláspontját. A cég pénzügyi vezetőjének letartóztatásáról állításuk szerint semmilyen információt nem kaptak: nem tudják, mivel gyanúsítják Menget, ahogy arról sincs tudomásuk, hogy bármit elkövetett volna.

„Vállalatunk bízik abban, hogy a kanadai és az amerikai jogrendszer minél előbb meghozza a helyes döntést az ügyben” – írták nyilatkozatukban.

Termékeket tartalmazó ládák az ünnepélyesen átadott Huawei Technologies regionális logisztikai központjában Biatorbágyon. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

„A Huawei Technologies továbbra is visszautasít minden olyan feltételezést, amely szerint veszélyt jelentene bármely ország nemzetbiztonságára. A megbízhatóság mindig is elsődleges fontosságú volt a vállalat számára, és számos igazoltan biztonságos terméket és megoldást nyújtottunk világszerte több százmillió fogyasztónknak” – ezt pedig a WSJ-ben novemberben megjelent állításokra reagálta a kínai tech-cég, hozzátéve, hogy a világ 170 országában már elnyerték a kormányzatok és a végfelhasználók bizalmát. Emellett azt is tagadták, hogy bármi közük lenne a kínai hadsereghez.

Szakemberek egy része pedig arra mutatott rá, hogy a Huawei elleni szankciók, valamint a cég készülékeinek amerikai piacon való ellehetetlenítése mögött ott lehetnek a Trump-adminisztráció protekcionista érdekei is, valamint a kereskedelmi háború. Meglepő módon utóbbi esetben pont a napokban egyezett meg „tűzszünetről” a két fél.

A Huawei telefonok népszerűsége robbanásszerűen növekedett az elmúlt években, és globális összesítésben az Apple-t beelőzve már a második helyen van a Samsung mögött.

Borítókép: Kārlis Dambrāns/Flickr

A siker érthető, a kínai tech-cég ugyanis bivalyerős telefonokat dob piacra. Emellett az 5G mobilnet hálózatfejlesztésében is előnyben vannak az amerikai versenytársakkal szemben. Logikusnak tűnhet, hogy a Huawei sikere aggasztja Amerikát, hiszen elveszíthetik a vezető szerepet egy nagyon fontos ágazatban. Természetesen ezt nyilvánosan nem vállalhatják fel, ugyanakkor elképzelhető: a Huawei felé jelezni akarják, hogy nem kívánatosak.