Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Macron elszámolta magát, de most időt nyert: májusig elcsitította a népharagot

Macron elszámolta magát, de most időt nyert: májusig elcsitította a népharagot

Franciaországban hetek óta heves tüntetések zajlanak az üzemanyag adójának tervezett emelése miatt. Arrafelé egyébként sem ritka, hogy az emberek utcára vonulnak, azonban a harag és a vehemencia, ami a mostani megmozdulásokat jellemzi, mindenkit meglepett, és jól mutatja a bizalmatlanságot, ami már jóval Emmanuel Macron hatalomra kerülése előtt megjelent a francia politikával szemben.

Szokatlannak mondható, hogy egy adóemelés akkora felzúdulást okozzon, amekkorát jelenleg Franciaországban látunk. A híradások hetek óta tartó tüntetésekről tudósítanak, Párizsban heves összecsapásokká és gyújtogatássá fajultak a megmozdulások, amelyeket a „sárga mellényeseknek” becézett mozgalom és a hozzájuk csapódó szélsőségesek szerveznek. A hétvégén 190 ezren tüntettek Franciaország-szerte, a rendőrség a rendkívüli állapot kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől, azonban ezt Macron egyelőre visszautasította.

Az összesítések szerint a zavargásokban eddig 263-an megsérültek, köztük 81 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 682 embert előállították, és közülük még 378-an voltak vasárnap este is őrizetben. Többségük gyorsított eljárásban a hét elején bíróság elé kerül és várhatóan börtönbüntetést kap.

A párizsi főügyész szerint az őrizetbe vettek többsége vidékről érkezett, 30 és 40 év közötti, “társadalmilag beilleszkedett” férfi, aki azért jött a fővárosba, hogy összeverekedjen a rendőrökkel. Hozzájuk csatlakoztak ultrabaloldali és ultrajobboldali szélsőségesek, akik utasításokat adtak a feldühödött tüntetőknek, amikor a rendőrség elkezdte könnygázzal oszlatni a tömeget. Az ügyészség szerint a kora esti fosztogatásokban a párizsi elővárosokból érkezett fiatalok is részt vettek, de a kiskorúak száma elenyésző volt közöttük.

A tüntetések és az utcai erőszak első hulláma azután csapott fel, hogy a kormány bejelentette, 2019. január 1-től megemelnék az üzemanyagot terhelő környezetvédelmi adó mértékét.

A gázolaj áfája literenként 6,5 eurócenttel, a benziné 2,9 eurócenttel emelkedne.

Ezzel a gázolaj adója utoléri majd a benzinét, ami a Franciaországban különösen elterjedt dízeles autók miatt rengeteg embert érint. Az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó „sárga mellényesek” nemcsak tüntetnek, hanem blokád alá vonták a Total olajvállalat 75 tárolótelepét is, emiatt a társaság 2200 hazai kútja közül 75-ön fogytán van az üzemanyag.

Bár a tüntetések kirobbanásának közvetlen oka az adóemelés volt, valójában ez csupán az utolsó csepp volt a pohárban azon francia választók számára, akiknek a gazdasági válság kezdete óta romlanak az életkörülményei – ezen az érzésen pedig az új francia elnök eddig nem tudott javítani.

A dráguló üzemanyagárak ellen tiltakozó sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők által felgyújtott rendőrautó ég Marseille-ben. MTI/AP/Claude Paris

„Hatalmas várakozás volt Macron felé a választásokat követően. A franciák egy nagyon furcsa politikai helyzetet teremtettek, hiszen nem valamelyik hagyományos pártot támogatták, hanem egy olyan új mozgalmat, aminek egyelőre nagyon kevés képviselője van a törvényhozásban, és nagyon keveset tudott felmutatni a politikában” – mondta a Zoom.hu-nak Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Szűcs úgy látja, hogy a francia társadalom frusztráltsága már évtizedek óta fokozódik, a köztudatba pedig mélyen beleivódott az elitellenesség. Ez látszik abban is, hogy az előző választáson mélyen alul teljesítettek a hagyományos jobb- és baloldali pártok.

„Macron egy középutas megoldást ígért azokra a problémákra, amelyekkel a hagyományos pártokból kiábrándult francia választók szembesültek a válságot követően. Macron betartotta az ígéretét, azonban egyelőre nem tudhatjuk, hogy sikeres lesz-e, hiszen ezek hosszú távú gazdasági intézkedések, amelyek eredményeihez még nem telt el elég idő” – mutatott rá Szűcs.

„Az üzemanyagárak emelkedésén túl, már hosszú ideje gyűlik felszín alatt a feszültség a gazdasági és a társadalmi problémák miatt” – egészítette ki az előző gondolatmenetet Martin Michelot, a csehországi EUROPEUM Institute for European Policy igazgatóhelyettese.

Az elmúlt évtized vesztesei tüntetnek most sárga mellényben

Az egyértelműen látszik, hogy a mostani tüntetések során feltűnő „sárga mellényes” mozgalom nem egységes, tagjaik között jobb- és baloldaliak is vannak egyaránt. A jobboldaliakat értelemszerűen eleve irritálja Macron globalista, EU-párti szemlélete.

Ám az igazi tüske a baloldaliak körme alatt van,

akiket a kormányzat azon adópolitikai döntései bosszantottak fel, amelyek a leggazdagabbak számára hoztak adócsökkenéseket – miközben a közszolgáltatások színvonala hosszú ideje romlik Franciaországban.

„A jelenlegi kormányzatnak egyáltalán nem sikerült megszólítania a társadalom alsó- és középső részén elhelyezkedőket. Vagy, ha voltak rá próbálkozások, azok igencsak szerencsétlenül sültek el” – utalt Michelot a francia kormány azon intézkedésére, amely környezettudatosságból 2 ezer euróval támogatja a hibrid és az elektromos autók vásárlását.

Hasonló véleményen van Szűcs is, aki úgy látja, jobbára azok az alsó-középosztálybeli szavazópolgárok elégedetlenek, akik napi szinten autóznak, így sokat költenek üzemanyagra.

MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

„10 évvel ezelőtt volt egy kormányzati kampány, amely azt propagálta, hogy az emberek költözzenek ki a városokból a rossz tömegközlekedéssel ellátott kistelepülésekre és inkább ingázzanak. Emiatt rengetegen autóhitelt vettek fel, illetve a gázolaj olcsósága miatt dízelautót vásároltak. Csakhogy a kormányzatnak 2015 óta deklarált célja a benzinárak fokozatos emelése, hogy Franciaország környezetvédelmi szempontból fenntarthatóvá váljon” – mondta Szűcs.

Michelot szerint a tüntetéseken látható „sárga mellényesek” egy viszonylag sokszínű csoport, akik alapvetően a városokon kívül, perifériában élő fehér- és középosztálybeli lakosságból tevődnek össze. A csoport szervezettsége azonban alacsony: a mozgalomnak nincs vezetője, közös célkitűzése és elsősorban a közösségimédia-oldalakon keresztül szerveződnek.

Meg vannak számolva Macron órái?

A francia köztársasági elnök népszerűsége jelenleg történelmi mélységben van, az emberek mindössze 26 százaléka ért egyet Macron politikájával – ezzel még elődjét, Francois Hollande-ot is alulmúlja. Ugyanakkor szakértők rámutatnak, hogy bizonyos szempontból várható volt Macron és mozgalma látványos összeroskadása, ugyanis az nem rendelkezik komoly politikai beágyazottsággal az országban.

Edouard Philippe francia miniszterelnök pénteki tárgyalása kudarcba fulladt a tüntetőkkel, ám Macron vasárnap ismét párbeszédre szólította fel a kormányt, a parlamenti pártokat, illetve a tüntetők képviselőit. Kedd reggelre azonban kiderült, hogy elmarad a találkozó, a „sárga mellényesek” vezetői lemondták, miután saját bevallásuk szerint halálos fenyegetéseket kaptak mozgalmuk szélsőségesebb tagjaitól.

Kedd kora délután viszont Edouard Philippe bejelentette, enged a hetek óta tartó tüntetéseknek és felfüggeszti az adóemelésről szóló döntést,

sőt a villamosenergia- és gázárak emelkedésére, valamint a szigorú emisszió-szabályozásra is moratóriumot rendelt el.

Michelot úgy látja, a francia kormány felismerte, hogy engedmények nélkül akár a jövő évre is áttolódhatott volna a tüntetéshullám, ráadásul még a jelenleginél is erőszakosabbá válhattak volna az események.

„A mostani döntés politikailag helyesnek tűnik, hiszen a tüntetők úgy érezhetik, elérték céljukat. Ugyanakkor a francia kormány nem eltörölte, hanem májusig felfüggesztette a döntést, így lényegében időt nyertek, de azt az üzenetet tudják közvetíteni, hogy adnak a közvéleményre.”

Michelot arra is rámutatott, hogy politikailag szintén tudatos döntés lehetett az, hogy Macron helyett a miniszterelnök, Edouard Philippe menedzselte a közvélemény előtt a helyzetet, így a figyelem végig őt, és nem az elnököt követte.

A hetek óta eszkalálódó tüntetések ugyanakkor érdekes helyzetet teremtettek politikailag, ugyanis a francia ellenzék egyelőre semmiféle előnyt nem tudott kovácsolni az országos elégedetlenségből, igaz ez a hagyományos jobb- és baloldali pártokra, valamint a szélsőségesebb véleményt képviselő pártokra is.

Szűcs szerint az elégedetlen közhangulatból a szélsőjobb és szélsőbal profitálhatott volna, bár hozzátette, hogy Macronhoz hasonlóan a szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlést vezető Marine Le Pen, valamint a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon népszerűsége is kifejezetten alacsony.

Emmanuel Macron francia elnök (j) rendőrökkel beszélget a dráguló üzemanyagárak ellen tiltakozó sárgamellényesek zavargásba torkolló tüntetése utáni napon a párizsi Diadalívnél. MTI/EPA/Etienne Laurent

„Az ellenzék tehetetlensége miatt végső soron elképzelhető, hogy Macronnak nem fog akkora mértékben ártani a mostani helyzet, mint az elsőre látszott”

– tette hozzá Michelot.

Macront sok kritika érte, amiért nem lépett fel erőteljesebben a közrend visszaállítása érdekében és hagyta elfajulni a helyzetet. Ugyanakkor Szűcs szerint a valódi kérdés nem is a mostani erőszakhullám kezelése, hanem hogy Marcon képes lesz-e kezdeni valamit az általános elégedetlenséggel.

„A most utcára vonulók kristálytisztán rámutatnak, hogy rengeteg embernek okoz gondot a megélhetés. Sokaknak 30-40 euró marad a számlájukon hónap végére, ők szorongásban élnek, hiszen egy váratlan kiadást nem tudnának kifizetni. Ezért úgy látom Macronnak idővel le kell tennie valamiféle szociális programot az asztalra, máskülönben a választók meg fogják büntetni” – emelte ki Michelot.

Márpedig Macron számára kiemelkedően fontos visszaállítani a politikai vízióját, hiszen jövőre európai parlamenti választások lesznek, ahol a kedvező eredmény elérése különösen fontos az EU-párti politikusnak.

Borítókép: MTI/EPA/Yoan Valat