Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Tarlósék milliárdos töketlenkedése miatt mindent elölről kell kezdeni

Tarlósék milliárdos töketlenkedése miatt mindent elölről kell kezdeni

Budapest vezetése hazudik, amikor azt állítja, hogy nem tudott az e-jegyrendszer problémáiról, hiszen a sajtó hónapok óta részletesen ír a botrányról, a BKK pedig hetente jelent – mondta a Zoom.hu-nak a Republikon Intézet várospolitikai szakértője. Király Dávid szerint egyszerűbb lett volna Londont vagy Koppenhágát lemásolni, de most már úgyis késő.

Mint megírtuk, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felmondta az évek óta húzódó elektronikus jegyrendszer (RIGO) kiépítésére kötött szerződést, noha a kivitelezőnek korábban már 6,3 milliárd forintot kifizettek. A főpolgármester pénteken kezdeményezte a BKK vezérigazgatójának, Dabóczi Kálmánnak a felmentését. Tarlós István közleményében úgy fogalmazott: a cég részéről

a kivitelezési bonyodalom súlyának elhúzódó téves értelmezése, illetve “szofisztikus magyarázatai” folytán mára semmiképp sem indokolható az időveszteség.

Tarlós azt is közölte, hogy az illetékes, BKK-t is felügyelő főpolgármester-helyettes feladata a jövőben a városüzemeltetésre korlátozódik majd. A főpolgármester az Indexnek azt állította, nem érte veszteség a fővárost, a pénz nem veszett el, hiszen a legyártott kapukat a jövőben is fel lehet használni. Azt is mondta, nem tudta, hogy ekkora gond van a projekttel.

A RIGO érvényesítő készülékekkel felszerelt tesztautóbusz 2018. január 9-én MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Tarlós most 2020-at ígér

Tarlós István pénteken este azt közölte: 2020-ra szerinte a mostani nehézségek ellenére mégis működhet az elektronikus jegyrendszer Budapesten – írta a 444.hu. A főpolgármester azt is mondta, megbeszélését folytatott a belügyminiszterrel, és a Volán, valamint a MÁV országos elektronikusjegyrendszer-projektjére rákapcsolódik majd a BKK projektje.

Felbontott szerződés

A hírt még csütörtökön írta meg az Azonnali.hu, ők számoltak be arról, hogy szerződést bontott az elektronikus jegyrendszert szállító céggel a BKK, ezzel gyakorlatilag beláthatatlan távolságba került a több milliárd forintos projekt befejezése. A portál szerint már a fővárosi önkormányzat városfejlesztési bizottságának egy novemberi ülésén is kiderült, súlyos problémák vannak a BKK és a kivitelező német cég, a Scheidt&Bachmann között. Akkor Dabóczi Kálmán arról beszélt: a projekt elhúzódó újratervezése miatt a cég szerződésszegő állapotba került, bizonyos bankgaranciákat nem újított meg olyan ütemben, ahogyan azt kellett volna, és az erre való felszólító levelek ellenére sem teljesítette a kötelezettségét, aminek október vége lett volna a határideje. Ezért megkezdődtek a szerződés felbontásával kapcsolatos előkészítő egyeztetések.

Kidobott milliárdok

„A BKK olyan céggel szerződött a budapesti rendszer kiépítésére, amely ennyire komplex rendszert nem csinált soha. Mindezt olyan összegért vállalta, amelyről legkésőbb a tenderbontást követően a tapasztaltabb pályázók ajánlatát megnézve sejteni kellett volna, hogy irreális” – erről beszélt a Zoom.hu-nak Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője.

Állítólag nem tudták, hogy ekkora a baj Fotó: Halász Nóra

A szakember szerint a BKK olyan hitelszerződést kötött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), amelynek értelmében a törlesztést és a kamatfizetést már akkor meg kellett kezdeni, amikor az e-jegyrendszer még nem termelt bevételt. Hangsúlyozta, a BKK a 17 milliárdos hitelkeretből már több mint 5 milliárd forintot lehívott, a számláló pedig ketyeg tovább.

Vagyis a főváros cége már most kamatostul törleszti azt a pénzt, amiért cserébe nem kapott semmit, és most már nem is fog.

Az elektronikus jegy- és bérletrendszerre való áttérés egyébként másfél évtizedes terv a fővárosnál, az Elektra rendszerrel kezdődött még Demszky Gábor idején. A RIGO tulajdonképpen egy teljesen új projekt, ami 2011 körül indult, a szállítói szerződést 2014-ben írták alá. A projekt azóta folyamatos csúszásban van. Ha mégis sikerült volna üzembe állítani, egy modern, és ami még fontosabb, gyakorlatilag a jövőben bárhogyan alakítható rendszert kapott volna a BKK, amely tovább fejleszthető lett volna a szintén régóta tervezett, de politikai szándék híján elsüllyesztett zónás tarifarendszer irányába is.

Király Dávid egészen biztos benne, hogy ezt a rendszert már nem állítják üzembe,

mindent teljesen elölről kell kezdeni.

Hazug városvezetés?

A szakértő úgy tudja, a BKK november 21-én lényegében titokban bontott szerződést a rendszert kiépíteni képtelen céggel, ezt pedig egy belsős alkalmazott szivárogtatta ki a sajtónak. Azaz szerinte felmerül, hogy a főváros és a BKK vezetése

nem tájékoztatta időben a budapestieket arról, hogy a 3-as metró felújítása utáni legnagyobb, legalább 40 milliárd forintos fővárosi nagyberuházás elbukott.

„A városvezetés azt állítja, hogy a fővárost nem érte kár, miközben több mint egy éve fizetünk egy olyan hitelt, amiért cserébe nem kaptunk semmit. Erről a közleményt aláíró, a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettesnek tudnia kellett, hiszen ő tárgyalt az EBRD-vel. A városvezetés hazudik, amikor azt állítja, hogy nem tudott a problémákról, hiszen a sajtó hónapok óta részletesen ír a botrányról, a BKK hetente jelent a fővárosnak, a fővárosi közgyűlés egyik bizottságának november 7-i meghallgatásán pedig maga Dabóczi Kálmán BKK-vezérigazgató, Tarlós István bizalmasa jelentette ki, hogy közel van a szerződésbontás” – jegyezte meg a szakértő.

Hangsúlyozta, ha a városvezetés mégis igazat mond, és nem tudott az e-jegyrendszer problémáiról, akkor a városházán olyan komoly személyügyi válság van, amely a BKK vezérigazgatójának rég megkésett menesztésével és az egyik főpolgármester-helyettes jogköreinek csökkentésével már nem orvosolható.

Pedig könnyű lett volna

Király szerint a projekt bukásának eredményeképpen a budapestiek még sok-sok évig Európában szinte egyedülállóan igazságtalan és korszerűtlen tarifarendszerrel kénytelenek használni a közösségi közlekedést. Kérdésünkre válaszolva elmondta, valószínűleg érdemesebb lett volna lemásolni a más európai nagyvárosokban – például Londonban és Koppenhágában – már működő rendszerek valamelyikét, mint a nulláról elkezdeni kiépíteni egy olyat, amelyről még kevés nemzetközi tapasztalattal rendelkezünk. Később egy ilyen rendszer nagyobb biztonsággal lett volna tovább fejleszthető.

Borítókép: A BKK elektronikus jegyrendszeréhez kapcsolódó érvényesítő készülék egy HÉV-állomáson / Fotó: MTI/Balogh Zoltán