Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Beköszöntött a génmódosított emberek kora – mi jön most?

Beköszöntött a génmódosított emberek kora – mi jön most?

Ami eddig csak a disztópikus sci-fik közhelye volt – a genetikailag “feljavított” emberek -, az immár valóság, már ha hinni lehet az egyelőre semmiféle bizonyítékkal alá nem támasztott, gyanús kínai bejelentésnek. A génmódosított babák létrehozását egy emberként ítélte el a tudományos közösség (még a kínai is), de a szellem végérvényesen kibújt a palackból. Mi következik most?

A múlt vasárnap Hongkongban rendezett génszerkesztési konferencia nem ígérkezett izgalmasabbnak, mint bármelyik, hasonló témájú tudományos összejövetel, de aztán He Jiankui, a shenzheni Déli Természettudományi és Műszaki Egyetem még Kínában sem igazán ismert kutatója bombát robbantott. Bejelentette, hogy vezetésével megszületett az első emberi csecsemő, pontosabban rögtön kettő, egy ikerpár, akiknek génjeit még magzati korban módosították. Mielőtt továbbmegyünk, fontos leszögezni, hogy e bejelentés akár teljesen légből kapott is lehet, hiszen mögötte egyelőre nincs semmiféle bizonyíték, az eredményről még nem jelent meg szabványos szakcikk. A szakértők többsége ennek ellenére hitelesnek fogadja el a bejelentést.

He Jiankui állítása szerint (amelyet kissé szokatlan módon először egy Youtube-videóban tett közzé)

összesen hét, termékenységi kezelésen áteső párt toborzott a kísérletéhez, majd génszerkesztéssel módosította az anyába beültetendő embriók DNS-ét.

A kísérlet egy esetben bizonyult sikeresnek, ebből született két ikerlány. A résztvevőkről semmit nem lehet tudni, a kutató elmondása szerint a leghatározottabban megtiltották, hogy személyes adataikat nyilvánosságra hozza. Így – a többi közt – az sem ismert, hogy kínaiak vagy más ország állampolgárai. (A gazdagok körében lassan már divatnak számít, hogy a nyugaton etikai, biztonsági okokból tiltott genetikai vagy őssejtekkel kapcsolatos orvosi beavatkozásokat az e területen sokkal kevésbé akadékoskodó Kínában végeztessék el.)

Forrás: Pixabay

Nem ez az első alkalom, hogy kínai kutatók a CRISPR-nak rövidített génszerkesztési módszerrel emberi embriók DNS-ét módosították. A génszerkesztés módszere új korszakot hozott a génmódosításban. Hiszen e baktériumoktól kölcsönzött enzimatikus módszer segítségével pontosan és nagy hatékonysággal lehet kívánságunk szerint módosítani egy adott gént. Ugyanakkor e módszer sem tökéletes, könnyen mutáció történhet más génekben is. Ezáltal nem ismert, esetleg káros változások jöhetnek létre a genomban, amelyek továbböröklődhetnek, akár halálos betegségeket okozva. 2015-ben már végeztek ilyen kísérletet Kínában. Akkor is közfelháborodást váltott ki, de akkor a kutatók azzal védekeztek, hogy a módosított embriókat senki sem akarta beültetni az anyaméhbe, eszük ágában sem volt élő génmódosított babákat létrehozni.

Egészen eddig.

Nagyon fontos részlete a történetnek, hogy He Jiankui nem egy meglévő örökletes betegséget okozó gént próbált kijavítani (tehát nem a gyógyítás volt a cél). Egy olyan gént módosított, amely reményei szerint immúnissá teszi a megszületett csecsemőket az AIDS-et okozó HIV-vírussal szemben. Ez a körülmény rengeteg ember számára elfogadhatatlanná teszi a történteket. A legtöbb felelősen gondolkodó kutató csak gyógyítási céllal tartja indokolhatónak az ember genetikai módosítását (vagy úgy sem). Ha kiderül, hogy a magzat örökletes betegséget hordoz, amely akár halálos, akár élethosszig tartó fogyatékosságot eredményezhet, és e “hiba” kijavítható a gének módosításával, akkor ez sokak szerint etikus beavatkozás, hiszen életet mentenek vele. Itt azonban feljavításról van szó,

elméletileg a babák ezáltal “jobbak” lettek az átlagos társaiknál, holott eredetileg sem voltak betegek. Ezzel a kutató átlépte a jót a rossztól elválasztó vörös vonalat.

Kína mérhetetlen összegeket költ arra, hogy a tudományban is vezető szerepet vívjon ki magának a világban, és ebben kitüntetett szerepet szánnak a géntechnológiának. Csakhogy az elmúlt években a kínai tudományról inkább negatív kép alakult ki világszerte. A közfelfogás szerint az eredmény érdekében a kínai tudósok rendszeresen áthágják az etikai normákat, megszegik a szakmai szabályokat, tevékenységük megítélése tehát ellentmondásos. A kínai kutatók emiatt igyekeznek mindent megtenni, hogy felelősségteljes, megbízható szakemberekként fogadják el őket. E küzdelmet tette értelmetlenné ez a bejelentés. Nem csoda, hogy a leghangosabban a többi kínai tudós ítéli el.

A kínai egészségügyi hatóságok általános vizsgálatot rendeltek el, hogy ellenőrizzék He állításainak valóságtartalmát, amikor pedig a kutató először személyesen is felszólalt egy konferencián, kérdéseikkel szabályosan élve boncolták. Mindez azonban már késő bánat,

a precedens megszületett, és könnyen lehet, hogy már jelenleg is újabb anyák várandósak a következő génmódosított babákkal.

Hiába tiltottak az efféle beavatkozások nyugaton, keleten lassanként elfogadottakká fognak válni, hiszen igény és pénz is van rájuk. Meg kell barátkoznunk az új helyzettel, amelynek hosszú távú következményeiről még senkinek fogalma sem lehet.

Borítókép: Illusztráció, MTI/EPA/Pasquale Stanzione