Hogyan jutottunk el odáig, hogy az ország egyik legjobb egyeteme Bécsbe költözik?

Hogyan jutottunk el odáig, hogy az ország egyik legjobb egyeteme Bécsbe költözik?

December elsején lejár a Central European University (CEU) által adott határidő, és mivel a kormány továbbra sem hajlandó az egyetem jövőbeli működéséhez szükséges okiratot aláírni, az intézmény Bécsben folytathatja képzéseit. Hosszú és bonyolult út vezetett el idáig, ezért egy CEU-kisokosban magyarázzuk el, hogy miért kell a Soros György által alapított egyetemnek elhagynia Budapestet.

Lex CEU

A CEU-ügy akkor kezdődött, amikor a kormány 2017. március 28-án benyújtott egy módosító javaslatot a felsőoktatási törvény kapcsán azzal az indokkal, hogy kiszűrhetővé váljanak az áldiplomákat adó külföldi egyetemek. Az olyan kisebb és könnyen módosítható előírások mellett, mint hogy nem lehet intézményt élő személyről elnevezni, egyes passzusok ellehetetlenítik az 1991-ben alapított CEU magyarországi működését – innen jön a törvény köznyelvi elnevezése, a Lex CEU.

Alapvetően két új feltételt szabtak meg a CEU itthoni működéséhez:

legyen az USA-ban is kampusza és szülessen államközi megegyezés az itteni tevékenységéről.

Palkovics László, akkori oktatási államtitkár úgy kommentálta a változtatásokat, hogy szerinte azok „nem teljesíthetetlenek”, és „ha a CEU ezeket teljesíti, akkor maradhat.”

CEU melletti tüntetés a Parlament előtt. Fotó: Csóti Rebeka

A javaslat ellen tüntetések kezdődtek és az egyetemi oktatók, diákok és a pártok mellett több ezer vezető külföldi közgazdász, kutató és 15 Nobel-díjas is jelezte, hogy nem ért egyet a tervezettel. Emellett nemzetközi szinten is komoly felháborodást váltott ki a kormány tervezete. Az Országgyűlés április 4-én, gyorsított eljárással mégis elfogadta a javaslatot.

Mi történt ezután?

  • Tavaly április 26-án az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel a módosítás korlátozhatja a szabad szolgáltatásnyújtás elvét.
  • Bár a kormány mindenképpen az amerikai kormánnyal kívánt tárgyalni az egyetemről, ők közölték, hogy CEU-ügyben New York állam az illetékes – mivel az Egyesült Államokban az oktatás nem szövetségi, hanem tagállami hatáskörbe tartozik.
  • Októberben megállapodás született, miszerint a CEU oktatási tevékenységet végezhet a New York-i Bard College kampuszán. Ezzel teljesítették az oktatási törvény módosításában előírtakat.
  • A kormány azonban a megállapodás aláírása helyett bejelentette, hogy módosítják a törvényt, így a CEU egy év haladékot kapott az új feltételek teljesítéséhez – a határidő 2019. január elsejéig tolódott ki.
  • 2018 áprilisában háromfős magyar küldöttség, köztük a leköszönő Palkovics László meglátogatta a CEU amerikai kampuszát, és mindent rendben talált.
  • Mivel semmi előrelépés nem történt, ismét előkerült az a forgatókönyv, miszerint a CEU az osztrák fővárosba költözhet, amennyiben nem sikerül tető alá hozni a megállapodást. A magyar kormány a mai napig nem írta alá a szerződést, a bizonytalanságba belefáradt CEU pedig bejelentette, amennyiben novemberig nem rendeződik az egyetem helyzete, úgy megkezdik az intézmény Bécsbe költöztetésének előkészítését – ezt a határidőt tolták ki később december 1-ig.

Mivel érvel a kormány?

A kormány nagyjából azzal az érvvel utasítja el a megállapodás aláírását, hogy a Bard College-dzsal kötött szerződés ellenére szerintük a CEU nem folytat valódi képzést az Egyesült Államokban. Ezzel az érveléssel csupán az a probléma, hogy

  • a felsőoktatási törvény idevonatkozó passzusa mindössze annyit fogalmaz meg, hogy „tényleges felsőoktatási képzést kell folytatni a székhely szerinti országban”;
  • New York állam Oktatási Hivatala viszont már többször megerősítette a magyar hatóságoknak, hogy a CEU tökéletesen megfelel a feltételeknek.

Ennek ellenére a képzés valódiságának megkérdőjelezésével a Magyar Idők egyik cikkében is megpróbálkoztak. Egy „mindent leleplező telefonbeszélgetést” is bedobtak annak érdekében, hogy bebizonyítsák, a CEU-nak nincs rendes képzése az Egyesült Államokban. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese később a lap állításait pontról pontra cáfolta.

Ezen kívül hivatalos érvek eddig nem nagyon hangzottak el, leszámítva az olyan kormánysajtóban megjelent véleményeket, miszerint a CEU-ra nincs szükség, hiszen ott csak „kamuszakok” vannak, szemben a magyar elitegyetemekkel, ahol bezzeg természettudományi, műszaki, illetve orvostudományi képzéseket is kínálnak.

De akkor mi lehet ténylegesen a háttérben?

Mivel szakmai érvek nincsenek, logikusan csak politikai okai lehetnek a CEU kiszorításának.

Orbán Viktor egyszemélyes döntésén múlik, maradhat-e a CEU

Segélykiáltásként is fel lehet fogni a Közép-Európai Egyetem csütörtöki bejelentését, amely szerint, ha a magyar kormány november elsejéig nem írja alá az egyetem maradását garantáló megállapodást, akkor az amerikai diplomát adó képzéseik jövőre már a bécsi campuson indulnak.

Miért akarná a kormány ellehetetleníteni a CEU-t?

Nehéz máshogy értelmezni a helyzetet. Eleve gyanús, hogy gyorsított eljárásban, lényegében egyeztetések nélkül fogadták el a törvényt. Ráadásul mindezt akkor, amikor az egyetemet alapító Soros György ellen éppen nagyszabású kampányt folytatott a kormány – nem véletlen, hogy a kormánykommunikációban gyakran csak „Soros-egyetemként” nevezik meg a CEU-t.

Árulkodó az is, hogy míg számos más egyetem esetében pillanatok alatt megszületett az államközi megegyezés, addig a CEU esetében csaknem már egy éve a magyar kormány előtt van az a tervezet, aminek az aláírásával megoldódhatna az intézmény akkreditációjának az ügye.

Hova költöznek?

Bécsbe, ahol a városvezetés tárt karokkal várja az egyetemet. A tervek szerint az Otto Wagner-Spital környékén épülhet fel az új kampusz, amelynek bérlésére a CEU és Bécs 99 éves szerződést köt, ami a város melletti hosszútávú elköteleződést jelenti.

A költözés részleteiről az egyetemet alapító Soros György személyesen tárgyalt Sebastian Kurz osztrák kancellárral.

De akkor a CEU magyar vagy amerikai?

A CEU egy Budapesten működő nemzetközi magánegyetem. Posztgraduális, ami azt jelenti, hogy alapdiploma utáni mester- és doktori képzéseket kínálnak angol nyelven a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok, a közgazdaságtudomány és a jogtudomány területén. A CEU-nak nagyjából 1500 hallgatója van, nagy részük külföldi, akik a világ 117 országból érkeztek. Az intézmény 600 magyar munkavállalót foglalkoztat.

Michael Ignatieff, a Central European University (CEU) elnök-rektora. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A helyzet annyiban bonyolult, hogy jogilag két egyetemről beszélünk: a Közép-európai Egyetem (KEE) a CEU Magyarországon is akkreditált angol nyelvű képzéseiért felelős jogi személy; a CEU viszont amerikai diplomát ad, mivel minden tanuló két oklevelet kap képzése végeztével. Ez azért fontos, mert így a CEU az amerikai oktatási rendszer része, aminek köszönhetően olyan nemzetközileg elismert előadókat is Budapestre tudnak hozni, akiket más hazai egyetemek nem.

Mennyire számít erős egyetemnek a CEU?

A CEU képzéseinek többségét a legjobb 200 képzés között tartják nyilván az egyetemi rangsorokban. Vannak olyan területek, amelyekben a legjobb 50 között van az egyetem.

Mi lesz december 1-je után?

Michael Ignatieff, a CEU rektora azzal érvelt a december 1-i határidő mellett, hogy egyszerűen megelégelték a patthelyzetet – ami annak fényében érthető, hogy az egyetem bő másfél éve igyekszik elérni a helyzet rendezését. Megállapodás nélkül ugyanis az egyetem képzéseinek többségét nem indíthatja el a 2019/2020-as tanévtől kezdődően, márpedig a felvételiző diákokat muszáj időben értesíteni az intézmény maradásáról vagy költözéséről.

Ha nem lesz ilyen egyezség decemberig, akkor a CEU megkezdi a felkészülést arra, hogy képzései nagy részét az osztrák fővárosba költöztesse. Így az amerikai akkreditációjú mesteri és doktori programjaira jelentkező hallgatók a 2019-2020-as tanévtől az egyetem új, bécsi kampuszán fognak tanulni.

Persze a kormány elméletileg december 31-én is aláírhatja a megállapodást, ugyanakkor erre elég kicsi az esély, tekintve Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón egy kérdésre válaszolva azt mondta: a december 1-jei határidő egyetlen törvényben sem szerepel, és egy megállapodás ratifikációja nem is teljesíthető addig. Emellett Szijjártó Péter külügyminiszter is jelezte: nem tud róla, hogy a kormány bármilyen megállapodást készülne kötni az egyetemmel.