Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

“Örülünk a béremelésnek, de miért pont a választásokra időzítik?”

“Örülünk a béremelésnek, de miért pont a választásokra időzítik?”

Kásler Miklós humánminiszter 72 százalékos béremelést jelentett be az egészségügyi ágazatban négy éven belül. A Zoom.hu-nak nyilatkozó szakszervezetek és szakértők ezt egyelőre erős fenntartásokkal kezelik, és fontosnak tartanának egy alapos szakmai egyeztetést, ez azonban úgy tűnik, megint elmarad.

A kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat, ezt Kásler Mikós, az emberi erőforrások minisztere jelentette be, az MTI híre szerint újságírók előtt, igaz, ennek nyomát – mint ahogy sajtótájékoztatóról szóló meghívót mi sem kaptunk – más médiumoknál nem találtuk.

Állítólag újságírók írok beszélt a miniszer Fotó: Halász Nóra

79,4 milliárd

Kásler a tudósítás szerint azt mondta, hogy a kormány elfogadta az alap- és a sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját, és az öt nemzeti egészségprogramot. Azt is kijelentette, hogy emelik az egészségügyi közalkalmazottak, a védőnők és az egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérét.

Továbbá:

  • Négy év alatt négy lépcsőben emelik a béreket, ez 2022-re 72 százalékos emelést jelent.
  • 2019 júliusától nyolc százalékkal, 2020 januárjában 14 százalékkal, majd az év novemberében ismét 20 százalékkal emelkedik a bérük, 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal.
  • A béremelésre jövőre 14,1 milliárd, 2020-ban 79,4 milliárd forintot szán a kormány.

Akár jó hír is lehetne

„Nem néhány év múlva kellene a jelentősebb ütemet véghezvinni, hanem azonnal. Ez tehát akár egy jó hír is lehetne, ha az érdemi mértékű béremelés január 1-től kezdődne, amikortól várhatóan a minimálbér és a szakmai bérminimum emelkedik Magyarországon.

Rögtön 30 százalékkal kellene indítani, vagy annál magasabb összeggel, ezen kívül későbbre kellene tolni a kisebb arányokat.

A valódi hatás attól is függ, hogy más ágazatokban mi történik majd, mert ha ott továbbra is emelkednek a bérek, az egészségügyi dolgozók helyzete ezentúl sem közelít majd a többiekéhez, és marad az elvándorlás” – mondta a Zoom.hu-nak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője.

Szerinte a Kásler-féle kijelentés egy hosszabb távú béremelési javaslat, amit jóval előbb kellett volna megtenni, főként ha figyelembe vesszük, hogy érdemben egy ideig nem is kezdődik el.

Tüntetés a magyar egészségügyért idén márciusban Fotó: Veres Viktor

Négy helyett két ütem

„Attól az ígérettől, hogy jövőre kapnak alig érezhető nyolc százalékot, illetve, hogy valamikor később ennél majd többet, valószínűtlen, hogy megnyugszanak az egészségügyi dolgozók. Főleg úgy, hogy a versenyszférában igen komoly béremelések indultak el a munkaerőhiány miatt” – jelentette ki Soós.

A szakszervezeti vezető szerint fontos megvizsgálni azt is, kikre vonatkozik az emelés. A bejelentésből ugyanis azt lehet kiolvasni, hogy például a családorvosok mellett dolgozó szakalkalmazottakat nem érinti. Ők nem közalkalmazottak, hanem munkaviszonyos dolgozók. Erre az elnök szerint mindenképp egy pontosabb jogszabályi leírás kell.

Ugyanakkor megjegyezte, üdvözlendő, hogy a tárca észrevette, milyen állapotok vannak, és elkezdett foglalkozni az egészségüggyel. Annak mindenki örül, hogy emelkednek a bérek, de négy helyett két ütem kellene, és mindenkire vonatkozóan.

Elfeledett védőnők

„Természetesen örülünk, hogy emelés történik, mert eddig a védőnők mindig kimaradtak. Azonban régóta szeretnénk, ha csatlakozhatnának a szakdolgozói bértáblához is, ezen belül könnyen meg lehetne valósítani a nyolc százalékot.

Ennek híján viszont jóval bonyolultabb, nem tudjuk, hogyan kerül majd bele a fizetésekbe.

A védőnők ugyanis közalkalmazotti bértábla alapján kapják a bérüket, méghozzá a szakmai bérminimumot, azaz 180.500 forintot”– mondta a Zoom.hu-nak Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.

Végre a védőnőknél is emelés jöhet MTI Fotó: Balázs Attila

Hangsúlyozta, annak érdekében, hogy valamelyest közelítsenek a szakdolgozói bértáblához, a kormány egy korábbi rendeletben – a védőnőkre vonatkozó részben – különböző kiegészítő pótlékokat és illetménykiegészítéseket határozott meg. Ezt a munkáltatóknak – azaz 90 százalékban az önkormányzatoknak – kötelességük lenne átadniuk a védőnőknek.

Gyakran egyszerűen nem teszik meg, vagy csak részben adják át.

„Örülnénk, ha bevezetés előtt tanulmányozhatnánk a jogszabályt, és érdemben egyeztethetnénk, de ilyen lehetőségre az utóbbi években nem volt példa” – tette hozzá.

A választásokra időzítve

Kincses Gyula egészségügyi szakközgazdász szerint bár minden béremelésnek örülni kell, egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb ütemet épp a 2022-es választásra időzítik.

„A kérdés az, hogy lesz-e kinek adni a bért, hiszen ha nem azonnal emelnek, akkor nincs, akit a pályán tartsanak.

Ezen kívül, ha elmarad a szerkezeti és a működési reform, akkor csak tűzoltásról beszélhetünk, egy-két évet ki lehet vele húzni, de ugyanott tartunk majd, mint eddig”.

Azonnali béremelés kellene

„Akkora a baj az ágazatban, hogy fordítva kellene csinálni: azonnal 30 százalékkal kellene kezdeni, hogy aki még az országban van, az ne menjen külföldre, vagy ne igazoljon át a magánegészségügybe. Utána kellene a kisebb emeléseket elvégezni. Ez egyértelmű szándékot jelezne, nem pedig arra utalna, hogy azért emelnek nagyot négy év múlva, mert választások közelednek” – foglalja össze az eddig elhangzottakat Lénárd Rita belgyógyász főorvos.

Erős kétségei vannak Lénárd Ritának Fotó: Halász Nóra

Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport egyik vezetője szerint ugyanakkor az egyik legfontosabb, hogy úgy tűnik, a szakdolgozók, valamint a nem szakirányú végzettségű, de az egészségügyben dolgozók is kapnak emelést. Ezen a területen ugyanis óriási a hátrány, itt többek között az

informatikusokra, rendszergazdákra kell gondolni, akikkel évek óta nem foglalkoztak.

Nem egyértelmű

Hozzátette, számára nem teljesen egyértelmű, hogy az emelés az orvosokat is érinti-e majd. De ha még így is lesz – az ő szempontjukból nézve a helyzetet – a növelés mellé teljes reformra és az egészségügyi ágazat szerkezetének átalakítására is szükség lenne. E nélkül szerinte semmit sem ér az emelés.

Kiemelte, fontos lenne azokra is gondolni, akik egy-két éven belül elmennek nyugdíjba, és kitalálni, hogy miként lehetne őket visszafoglalkoztatni. „Ha ők úgy döntenek, hogy nem elég a pénz, amit keresnek, akkor ez a béremelés semmit sem fog segíteni.

Az egészségügy ugyanis azért nem omlott még össze, mert a nyugdíjasok jelenleg is visszajönnek dolgozni, ha ők feladják, akkor nincs sok remény”.

Az egészségügy csapatmunka

Lénárd Ritával ellentétben Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke már határozottan arról beszélt a Zoom.hu-nak, hogy szerinte az orvosok teljesen kimaradnak a béremelésből.

Csapatmunka MTI Fotó: Nagy Lajos

Továbbá, hogy mennyire nem egyértelmű még az egészségügyi ágazaton belül dolgozók számára sem Kásler Miklós csütörtöki bejelentése, jól mutatja, hogy – ugyancsak ellentmondva Lénárd reményeinek – Dénes szerint a technikai személyzet, például a villanyszerelők és a gépészek esetében nincs, illetve nem folytatódik a béremelés.

„Az egészségügy az csapatmunka, szükség van minden szereplőre”

– hangsúlyozta.

Reagálva a másik ágazati újdonságra, elmondta, hogy szerinte a sürgősségi ellátás kapcsán jó döntés lehet, hogy bevezetik az alapellátó egységeket, de már most is vannak olyan Sürgősségi Betegellátó Osztályok, amelyek így működnek. Az viszont már szerinte nem biztos, hogy hatékonyabb ellátást eredményez, ha egy hasfájós beteget a triázs (betegosztályozási rendszer – a szerk.) automatikusan a sebészeti osztályra helyez. Annak ügyeletesei ugyanis hosszú órákig a műtőben lehetnek, és csak azt követően kezdik meg a beteg ellátását.

Kásler másik bejelentésével kapcsolatban megjegyezte, az öt nemzeti egészségügyi program kifejezetten fontos és hiánypótló anyag, de forrást igényel, aminek a fedezetét egyelőre nem látják. Hozzátette, az

elmúlt 20 évben gyakorlatilag egyetlen népegészségügyi program sem valósult meg teljes egészében.

 

Borítókép: Debrecen, 2014. január 8. Védőnő ellenőrzi a leadott anyatejet a napokban bezárt, majd újra kinyitott debreceni gyűjtőállomáson 2014. január 8-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt