Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A magyar társadalom negyede még mindig erősen zsidóellenes

A magyar társadalom negyede még mindig erősen zsidóellenes

Két napja járta be az európai sajtót a CNN felmérése, amely lesújtó adatokat közölt a kontinensen még mindig élénken élő antiszemitizmusról. A magyarokra különösen rossz fényt vet, hogy a közvélemény-kutatás szerint a hét vizsgált országból csak hazánkban nagyobb azoknak az embereknek az aránya, akik barátságtalanok a zsidókkal, mint akik nem. De valóban lehet-e növekvő antiszemitizmusról beszélni Magyarországon? Tényleg magasabb nálunk a zsidók elleni előítéletesség, mint a nyugat-európai országokban? És ha igen, miért? Kovács András, a CEU professzora és a magyarországi zsidóságról készült két legnagyobb szociológiai kutatás vezetője szerint a magyar társadalom körülbelül negyedére valóban jellemző az erőteljes zsidóellenes beállítódás, de a fentihez hasonló közvélemény-kutatásokat több okból is érdemes óvatosan kezelni.

Nem tudják, mi a holokauszt

Minden huszadik európai még sosem hallott a holokausztról. Több mint a negyedük meg van róla győződve, hogy a zsidóknak túl nagy a befolyása az üzleti életben. Ötből egy ember pedig úgy gondolja, hogy az antiszemitizmus csak egy reakció a zsidók tevékenységére – ezeket az eredményeket hozta a CNN hírtelevízió kutatása, amelyet hétezer ember bevonásával készített hét európai országban (Ausztria, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Svédország és Magyarország).

A 18 és 34 év közötti franciák közül a CNN szerint minden ötödik még nem hallotta a holokausztról. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A felmérés szerint a legkevesebben Franciaországban hallottak a holokausztról, ott a 18 és 34 év közötti korosztályból minden ötödik azt válaszolta a kérdezőbiztosnak, hogy nem tudja, miről van szó. Ausztriában – Adolf Hitler szülőhazájában – ugyanez az arány 12 százalék. Ugyanitt volt a legmagasabb azoknak az aránya (tíz emberből négy), akik azt mondták, hogy „csak keveset” tudnak a 75 évvel ezelőtt történtekről.

Az európai közvélemény túlnyomó többsége ennek ellenére egyetértett azzal, hogy a holokauszt emlékét életben kell tartani, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg. A megkérdezettek harmada mégis úgy gondolja, hogy a „zsidók arra használják fel a holokausztot, hogy előnyt kovácsoljanak belőle”.

Ami Magyarországgal kapcsolatban különösen hangsúlyos, az a zsidókkal szemben táplált ellenszenv:

a vizsgált országok közül egyedül hazánkban magasabb azoknak az aránya, akik barátságtalanok a zsidókkal szemben (21%), mint akiknek jó véleménye van róluk (19%).

A maradék hetven százaléknak semleges volt a hozzáállása.

Lengyelország mellett szintén Magyarország volt az, ahol tízből négy ember úgy gondolta, hogy a zsidóknak túl nagy befolyásuk van az üzleti életben, minden harmadik szerint hasonló a helyzet a politikában, negyedük pedig a médiában is „zsidó befolyást” lát.

A közvélemény-kutatás egyik legérdekesebbnek tűnő része, hogy minden országban jelentősen túlbecsülték a világ zsidó népességének számát, Magyarországon nem is kevéssel: a magyarok negyede hiszi azt, hogy a világ lakosainak több mint 20 százaléka zsidó. A valóság ezzel szemben az, hogy ez az arány 0,2 százalék. Ráadásul tízből négy ember tippelte azt, hogy saját országában 3 és 10 százalék közötti a zsidó lakosság száma, pedig a világon egyetlen ország van, ahol két százaléknál magasabb ez az arány: Izrael. De erre később még visszatérünk, több okból is.

A zsidóellenességnek is több dimenziója van

A közvélemény-kutatás érthetően hatalmas figyelmet kapott, Kovács András, a CEU professzora ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy óvatosan kell kezelni a megállapításait. Az egyetem Zsidó Tudományok Programjának (Jewish Studies Program) vezetője emlékeztetett rá, hogy a CNN kutatásának sem a pontos módszertanát, sem a kérdéseit nem ismerjük – márpedig az ilyen felmérések esetében ez létfontosságú az eredmények elemzéséhez.

A szegedi Új Zsinagóga belső tere. Magyarországon több részletes kutatás is készült már az antiszemitizmusról. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

„Hiába válaszolja valaki, hogy túl nagy befolyása van a zsidóknak az üzleti életben, egyáltalán nem mindegy, mi a mögötte rejlő érzelmi töltet: utálja is ezekért a zsidókat, vagy csak visszhangoz egy elterjedt sztereotípiát. Még az is lehet, hogy valaki a fenti kijelentést pozitívan értékeli. A zsidóellenességnek több dimenziója van: a radikális vagy kemény antiszemiták közé azokat szoktuk sorolni, akiknél egyszerre kimutathatók előítéletes gondolatok, ellenszenv, és még diszkriminálni is képesek lennének a zsidókat” – mondta Kovács a Zoom.hu-nak.

Részletes kutatások Magyarországon is rendszeresen készülnek a témában, a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián évente vizsgálja az antiszemita előítéletességet a magyar társadalomban a Kovács András által kidolgozott módszerrel. Ezek az eredmények is alátámasztják, hogy az antiszemitizmus szintje hazánkban magasabb, mint számos nyugat-európai országban.

Magyarországon jelenleg a társadalom körülbelül negyedére jellemző erőteljes zsidóellenes beállítódás

– ez a szám 2010 óta 21-26 százalék között ingadozik. Valamilyen szintű antiszemitizmus a társadalom harmadára jellemző, kicsit több mint 30 százalék ért egyet például azzal a kijelentéssel, hogy a zsidóknak túl nagy befolyása van ma Magyarországon, a felnőtt lakosság kétharmada viszont nem antiszemita – ismertette az eredményeket a CEU professzora.

Már nyíltan lehet utálni

Ahogy a CNN felmérése is rámutatott, ezek a számok nyugat-európai összehasonlításban magasnak számítanak. Németországban egy 2016-os felmérés szerint a felnőtt lakosság 10 százaléka számított tradicionális antiszemitának, ami körülbelül fele a magyar adatoknak. Más a helyzet a „másodlagos antiszemitizmussal” – a németek 26 százaléka állítja, hogy a zsidók megpróbálják kihasználni és a maguk javára fordítani a zsidóüldözéseket, és nagyjából ugyanennyien vannak azok, akik Izrael „kritikájába” csomagolják zsidóellenességüket.

A berlini holokauszt-emlékmű: a németek tudatosan próbálják feldolgozni a történemet. Fotó: MTI/EPA/Carsten Koall

Kovács András szerint a különbségekre nem nehéz magyarázatot találni: Németországban például már több mint hatvan éve tudatosan próbálnak tenni az antiszemitizmus ellen, míg Magyarországon az 1990-es évekig tabutéma volt a kérdés, hazánkban csak 20-30 éve foglalkoznak nyíltan a témával.

Arra a kérdésre, hogy a politikai közeg felhasználja-e a létező előítéletességet, így meg is teremtve azt, a szakértő a 2009-es adatokat hozta fel példának. Ekkor hatalmas ugrás történt az antiszemiták arányában, körülbelül kétszer annyian vallották magukat zsidóellenesnek, mint korábban. Nem nehéz észrevenni, hogy az ugrás összefüggött a Jobbik előretörésével, majd 2010-es parlamentbe jutásával. Az ő megnyilvánulásaikkal párhuzamosan háttérbe szorult a norma, amely szerint az antiszemitizmus nyilvánosan nem vállalható, és egyre többen gondolták azt, hogy „ha a Jobbiknak a Parlamentben szabad, akkor nekem is”.

„Az antiszemita érzelmeknek ez a növekedése a látencia megszűnésének a következménye”

– mondta Kovács András, aki a magyar zsidóságról két átfogó szociológiai kutatást is vezetett, az egyiket 1999-ben, a másikat tavaly.

Az utóbbi felmérés körülbelül a magyar zsidóság majdnem kétezer tagjának kérdőíves válaszain alapult, és az idén publikálták. Egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy bár a korábbiakhoz képes a magyarországi zsidók személyesen jóval ritkábban élnek meg antiszemita zaklatást, mint az ezredforduló körül, de kétharmaduk szerint nagy vagy nagyon nagy az antiszemitizmus az országban.

A magyarországi zsidóságról tavaly készült átfogó felmérés. MTI Fotó: Kovács Tamás

Kovács András ezt az internethasználat általánossá válásával magyarázta, hiszen manapság a közösségi médiában, különböző internetes oldalakon sokkal könnyebb antiszemita tartalmakkal találkozni, ami jelentősen befolyásolja az érintettek tapasztalatait.

A szakértő a szociológiai tanulmány alapján a CNN felmérésének egy másik sokat idézett pontjára is kitért. Sok újságban sokkoló adatként közölték, hogy a magyarok negyede szerint a világ lakosságának több mint húsz százaléka zsidó, de „az igazság az, hogy a magyarországi zsidó lakosság 25 százaléka is minimum negyedmilliósra becsülte saját létszámát, pedig a valóságban körülbelül 100 ezer emberről beszélünk” – tette hozzá.

Félmilliárdot ad a kormány

Véletlen időzítés, vagy nem, a magyar kormány éppen a napokban fogadta el azt a határozatot, amelynek értelmében 2019-ben 525 millió forinttal, 2020-tól pedig a költségvetésbe automatikusan beépülő 500 millió forinttal támogatják az európai szintű antiszemitizmus elleni küzdelmet. A költségkeret az Európai Tett és Védelem Liga felállításához járul hozzá, amely a törvényalkotás, az igazságszolgáltatás, a monitoring-kutatás és az oktatási rendszer területén fog kiterjedt tevékenységet folytatni. Létrehoznak egy 24 órás antiszemita incidens-bejelentő zöldvonalat is. A kezdeményezést az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanyahu mellett a holland, a belga, a francia és a spanyol zsidó közösség is üdvözölte – írta közleményében a Tett és Védelem Alapítvány.

Borítókép: Az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tagjai táncolnak a Lágbáomer ortodox zsidó ünnepen, a budapesti Hajógyári szigeten. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd