Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Újjászervezésnek mondják, de feloszlatják a budaörsi Fideszt

Újjászervezésnek mondják, de feloszlatják a budaörsi Fideszt

Már a jövő őszi önkormányzati választásra “melegíthet be” a Fidesz azzal, hogy feloszlatják, vagy ahogy a belső zsargonban inkább szeretik említeni, “újjászervezik” a párt budaörsi alapszervezetét. A “feloszlatási eljárás” a Fidesz országos választmányának döntése nyomán már elindult, ennek részeként pedig november 29-ével a helyi szervezet elnökségének és tagjainak tagsági jogai is megszűntek – tudta meg a Zoom.hu.

Elismerték, de még nincs vége

A budaörsi szervezet feloszlatását a várost is magába foglaló Pest megye 2-es választókerület elnöke, Csenger-Zalán Zsolt kezdeményezte. Az egykori MDF-alapítóból lett fideszes politikus 2004 óta választókerületi elnök, 2010-től országgyűlési képviselő, közben 2010-2014 között volt Zsámbék polgármestere is. Csenger-Zalán idén áprilisban hajszállal, alig 300 voksnyi előnnyel szerzett parlamenti mandátumot az akkor még LMP-s jelölt, Szél Bernadettel szemben.

Kerestük Csenger-Zalán Zsoltot, hogy az okokról kérdezzük. Ám ő ezek említése nélkül csak annyit mondott a Zoom.hu-nak, hogy elindult egy “újjászervezési folyamat”. Elismerte, hogy ez valóban a tagsági jogok megszűnésével jár a Fidesz alapszabálya szerint (24.§ 3-as pont), de hangsúlyozta: hivatalosan nem oszlottak még fel. Nem jutottunk közelebb az okokhoz azzal sem, hogy kerestük Hardy Gézát, a budaörsi Fidesz-szervezet elnökét: a politikus cikkünk megjelenéséig sem hívásunkra, sem sms-ünkre nem válaszolt.

A budaörsi Fidesz-frakció vezetője, Löfler Dávid sem volt sokkal bőbeszédűbb. Sms-ben annyit közölt, hogy “a Fidesz budaörsi szervezetének újjászervezése megkezdődött”. További kérdéseinket – így azt is, igaz-e az értesülésünk, miszerint ő ambicionálná az új alapszervezet elnöki posztját – azzal hárította el: “Jelen pillanatig semmilyen döntés nem született még, a folyamat lezárultával állunk szíves rendelkezésére.”

Nem akarnak harmadik buktát?

A budaörsi Fidesz “újjászervezése” mögött információink szerint – a régóta, évek óta húzódó belső feszültségek és a személyi ellentétek mellett – az is állhat, hogy a kormánypárt megelégelte a korábbi évek sikertelenségét, és 2019-ben szeretné elfoglalni Budaörsöt, vagyis új szervezettel, új emberekkel vágna neki az önkormányzati választási kampánynak, hogy legyőzhesse a várost rekordhosszú ideje, 1991 óta vezető Wittinghoff Tamást.

Wittinghoff Tamás polgármester MTI Fotó: Balogh Zoltán

A Fidesz valóban nem lehet igazán elégedett a budaörsi választási eredményekkel, hiszen 2010 óta hiába szinte töretlen a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többsége, a Pest megyei városban az elmúlt 8 évben egyre rosszabb eredményeket értek el. Míg Wittinghoff 2010-ben például “csak” 60 százalékkal győzött (az akkori fideszes polgármester-jelölt 39 százalékot kapott), legutóbb, 2014-ben már 69 százalékkal választották újra, miközben a kormánypárti jelölt támogatottsága 27 százalékra esett.

Ráadásul míg 2010-ben a képviselő-testületi helyek többségét meg tudta szerezni Budaörsön a Fidesz (14-ből 8-at), 2014-ben ezen az arányon jelentősen rontottak: már csak 3 helyet nyertek, míg 10 képviselőjével a Wittinghoffot is indító Budaörs Fejlődéséért Egyesület szerzett kétharmadost bőven meghaladó, 71 százalékos többséget.

Ritka, de nem példa nélküli

A Fidesz fegyelmezett, erősen központosított és eredményorientált párt, ezért nem túl gyakran fordul elő, hogy “újjászerveznek”, feloszlatnak egy helyi szervezetet, ha mégis, annak általában két oka van:

nem hozzák a pártközpont által várt eredményt, aktivitást, vagy “házon belül” már elsimíthatatlanok a politikai ellentétek, pozícióharcok.

A budaörsi helyzet talán mindkettőre példa, de éppen most “szervezik” újjá a szegedi szervezetet is, hogy megtalálják a várost 2002 óta irányító MSZP-s Botka László legyőzőjét: a szegedi Fideszben e célból először február végén volt elnökváltás, majd most egy újabb vezércsere, alig egy hete.

Hasonlóan a szegedi helyzethez, Budaörsön is tétovaságot, belső feszültségeket jelez, hogy néhány havonta váltogatják egymást a helyi elnökök. A 2017 őszi tisztújításkor – némileg váratlanul – leváltották az addigi elnököt, Nagy Sándor Andrást és az elnökséget, ám három nappal később egy bizalmatlansági indítvány miatt meg kellett ismételni a választást és november 28-án ismét Nagy Sándor András lett az elnök. Egészen idén júniusig, amikor megint tisztújítás volt, és Hardy Géza lett az elnök, akit most ismét leválthatnak.

Utoljára 2015-ben volt egy hullám

Egy-egy helyi Fidesz-szervezet feloszlatása és újjászervezése tehát viszonylag ritkán fordul elő – tömegesen legalábbis biztos. Ilyesmire utoljára 2015-ben volt példa: akkor egy hónapon belül négy eset is történt. A főváros XV. kerületében, Rákospalotán például

két ellenséges táborra szakadt a helyi Fidesz, a konfliktusok elsimítására, a felek kibékítésére már az etikai bizottság sem látott reményt.

Szintén több éves ellenségeskedés végére tett pontot a Fidesz országos választmánya az edelényi szervezet feloszlatásával. Ennek előzménye, hogy Molnár Oszkár egykori fideszes képviselő, majd független polgármester ellen 2010-ben a párt Daher Pierre libanoni orvost indította a parlamenti választáson, ám Daher vesztett, a helyi szervezetből sokan kiléptek, a többiek pedig két táborra szakadtak.

Ugyancsak 2015 tavaszán oszlott fel a Fidesz ózdi szervezete is, miután “belső problémák és személyes ellentétek kerültek utcára”. A feloszlatásban persze az is szerepet játszott, hogy a Fidesz vereséget vereségre halmozott Ózdon. A 2014. októberi önkormányzati választáson Fürjes Pál elveszítette a város polgármesteri posztját, amit a megismételt választáson, novemberben másodszor is megnyert a jobbikos Janiczak Dávid.

Egészen más volt viszont a helyzet Esztergomban, ahol annak ellenére oszlatták fel 2015 májusában a helyi Fidesz-szervezetet, hogy a párt sikeres volt a 2014. tavaszi parlamenti és a 2014. őszi önkormányzati választáson is. Ám valójában akkor már nem is léteztek hivatalosan helyi Fidesz-tagok, hiszen Völner Pál választókerületi elnök még 2014 elején felfüggesztette a helyi Fidesz-szervezet működését.

“Gyulladásos gócokat” kezeltek

Volt korábban egy feloszlatási hullám a Fidesz-szervezeteknél a 2010-es parlamenti választás után is. A miskolci Fideszt azért oszlatták fel, mert a vezetés szembement a választókerület érdekével. Akkoriban érte el a végzet Áder János szülőhelye, Csorna helyi Fidesz-szervezetét is, ahol “egy megosztó csoport miatt kettévált a szervezet”. Erre a sorsa jutott a füzesabonyi és a gyöngyösi Fidesz-szervezet is.

Még 2013 nyarán feloszlatták a Fidesz újbudai szervezetét is, miután az nem tudott megegyezni arról, kit indítson polgármester-jelöltként. Hasonló sorsra jutott 2009-ben egymás után a Fidesz váci, egri és makói szervezete is, amelyeket akkor Kövér László akkori választmányi elnök “gyulladásos góchoz” hasonlított.

2003-ban szintén egyszerre három pártszervezet feloszlatásáról is döntöttek: a budapesti V. és XXIII. kerületi, valamint a szombathelyi csoportéról. Korábban, 2000 őszén pedig a hódmezővásárhelyi szervezetet kellett ilyen módon megújítani azért, mert “a párt politikájával ellentétes tevékenységet folytatott”.

Borítókép: Illusztráció / Forrás: Wikipedia