Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Újabb kötelezettségszegési eljárás küszöbén Magyarország

Újabb kötelezettségszegési eljárás küszöbén Magyarország

Magyarországgal kapcsolatban kötelezettségszegés kimondását javasolja az a főtanácsnoki indítvány, amely megvonta azon személyek haszonélvezeti jogát, akik nem közeli hozzátartozói voltak a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak.

Magyarországgal kapcsolatban kötelezettségszegés kimondását javasolja az Európai Bíróságnak az a főtanácsnoki indítvány, amelyet ma tett közzé a szervezet. Az ügy alapja, hogy a második Orbán-kormány 2013-ban a mezőgazdasági földek esetében megvonta azon személyek haszonélvezeti jogát, akik nem közeli hozzátartozói voltak a területek tulajdonosainak. Ezzel – nem is nagyon titkolva egyébként – a külföldi állampolgárok földtulajdon-megszerzéséről szóló, zsebszerződések megállapodásait kívánták felszámolni. Akkor ugyanis – az államadósság mellett – még a külföldi földhasználók voltak az Orbán-kormány legnagyobb ellenségei.

Egyszerűen töröltek mindent

A gyakorlat szerint a haszonélvezeti jog jogosultjának a kiküldött felhívás kézbesítését követően 15 napon belül a formanyomtatványokon kellett nyilatkoznia a közte és a tulajdonos közötti közeli hozzátartozói viszony fennállásáról. Ha ez nem történt meg, akkor utólag ilyet már nem is lehetett beadni. Abban az esetben, ha a közeli hozzátartozói viszony nem volt meg, vagy az igazolás nem érkezett meg, akkor a haszonélvezeti jogot egyszerűen törölték az ingatlan-nyilvántartásból.

Egy vitás, erről szóló perben idén márciusban egyébként már született egy ítélet. Az akkor folyó ügyben a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult kérdésekkel az Európai Bírósághoz, ahol végül idén márciusban kimondták:

a hazai gyakorlat ellentétes az uniós joggal.

A különbség most az, hogy ezúttal kötelezettségszegést akaszthatnak Magyarország nyakába, ha a EB helyénvalónak tartja a főtanácsnoki indítványban foglaltakat, ami szerint az itthon használt eljárás sérti a tőke szabad mozgásának uniós alapjogi elvét. Itt nem áll meg a főtanácsnoki indítvány, ugyanis azt is kimondja – túlmenve a márciusi ítéleten –, hogy az említett gyakorlattal Magyarország nemcsak a tőke szabad mozgásának, hanem a letelepedés szabadságának az elvét, sőt az Európai Unió Alapjogi Chartájának tulajdonvédelmi rendelkezéseit is megsértette.

Amennyiben az Európai Bíróság végül kimondaná a kötelezettségszegést, ami a márciusi per ítélete miatt lényegében biztosra vehető, az értelemszerűen megnyitná az utat, hogy Magyarországgal szemben pénzbírságot vessenek ki. Arról nem beszélve, hogy azok a magánszemélyek, akik érintettek, károsultak voltak, ezen felbuzdulva immáron széles körben kártérítési eljárást indíthatnak Magyarországgal szemben. (A főtanácsnoki indítvánnyal kapcsolatban annyit tudni kell, hogy ez nem kötelező érvényű, ítéletében az EB ettől eltérő tartalmú határozatot is hozhat.)

Borítókép: MTI Fotó: Kovács Attila