Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A kormány így képzeli az országvédelmet: egyházak, üldözött keresztények, rezsicsökkentés

A kormány így képzeli az országvédelmet: egyházak, üldözött keresztények, rezsicsökkentés

Sajátosan gondolkodik a kabinet az Országvédelmi Alap elköltéséről: jutott pénz nagykövetség vásárlására, a botrányosra sikeredett ökölvívó-vb támogatására, de a legtöbb pénzt az egyházak kapták.

Az év végéhez közeledve a kormány megkezdte a különböző költségvetési tartalékok osztogatását. Ilyen a makrogazdasági kockázatok kezelésére hivatott 60 milliárd forintos Országvédelmi Alap – ami valójában már nem is ekkora összegű rendelkezésre álló pénzt jelent. Mivel idén a növekedés csúcsra jár, az adóbevételek ráadásul terven felül folynak be, a költségvetésben az Országvédelmi Alap inkább a kormány pénzes kazettájaként funkcionál, hiszen fel sem merülhet, hogy ezt a pénzt egyszerűen a rekord magas hiány, így az államadósság csökkentésére is lehetne használni. És valóban, nem is arra használják.

A kormány épp a napokban nyúlt hozzá és fizetett ki 5,2 milliárd forintot az országvédelmi pénzekből, a legnagyobb részt az egyetemeknek adták – összesen 2 milliárd forintot kaptak a felsőoktatási intézmények az ösztöndíjak rendezésére. Az üldözött keresztények támogatására 1,1 milliárd forintot szavaztak meg, míg a kormányhivatalok működésére 600 millió forintot vettek ki.

Így az alapban – a korábbi költések miatt – már csak 27 milliárd forint maradt. Igaz, a mostani pénzosztáskor viszonylag jó szerkezetben osztották el a forrásokat, hiszen végső soron jutott pénz az oktatásra is, ami – figyelembe véve a kormány idei döntéseit – nem igazán volt jellemző.

Jól jött a kampányban a rezsicsökkentés

Az év elején 27 milliárd forintot már elköltöttek, erre jött rá a múlt heti 5,2 milliárd forintos döntés. Így idén eddig a kormány 33 milliárd forintot használt fel a forrásból a lehető legváltozatosabb tételekre. A pénzt olyan célokra költötték, ami a legritkább esetben találkozik társadalmi támogatással, ám a kormánynak közvetlen politikai haszna származott belőle, vagy más okból tartotta fontosnak.

A kiadások közül kiemelkedik az a 7,8 milliárd forintos tétel, amely pár nappal a választások előtt ugrott ki az Országvédelmi Alapból, ugyanis ekkor határoztak az úgynevezett téli rezsicsökkentésről. Mint az közismert, a kabinet március közepén úgy vélte, hogy minden háztartásnak – tekintet nélkül a rászorultságra – 12 ezer forintos jóváírásra van szüksége. Ezzel a téli, kiemelkedő rezsikiadásokat kívánták enyhíteni. Ezt Orbán Viktor személyesen jelentette be Facebook-videójában, meg sem várva a kormányszóvivői tájékoztatót.

A pénztárcakímélő felajánlás azért is volt meglepő, mert 2017/2018 tele a meteorológia adatok szerint az elmúlt évek egyik legenyhébb időszaka volt. 1901 óta például a 17. legmelegebb honi télnek „örülhettünk”. Mindez a legkevésbé sem zavarta a kormányt abban, hogy a márciusi, választásokat megelőző akciójában a zord időjárási körülményekre hivatkozzon. A teljes rezsicsökkentési terv mintegy 60 milliárd forintjába került az államnak. A gázzal fűtőknek ezt az állami gázkereskedő hasznából fizették ki, a távhővel fűtőknek azonban az Országvédelmi Alapból – a már említett 7,8 milliárdot.

Az egyházak is örülhetnek az országvédelemnek

Még a téli rezsicsökkentésnél is többe kerültek az Országvédelmi Alapnak az egyházak. A kormány a múlt héten megszavazott 1,1 milliárd forinton felül – amely az üldözött keresztények támogatására megy – az év elején 9,3 milliárd forintot csípett le a „kasszából” különböző egyházi programok támogatására. A pénz nagyobb része egyházi beruházásokra ment el, a kisebbik részét – fél milliárd forintot – működési kiadásokra használhatták fel.

Az egyházak mellett kiemelt támogatási célként határozta meg a kormány a határon túli programokat – pontosabban a kormány határon túli kifizetőhelyeként működő Bethlen Gábor Alapot (BGA).

Eddig csak az Országvédelmi Alapból 6 milliárd forintot kapott a BGA – közelebbről meg nem nevezett – nemzetpolitikai támogatásokra.

Az alap kiadásai a magyar államháztartás egyik legsötétebb bugyrát idézik, úgy tűnnek el tízmilliárdok a költekezések során különböző – minden bizonnyal rendkívül nemes – célokra, hogy azok még csak nem is ellenőrizhetők. Jól jelzi az alap gazdálkodását, hogy tavaly az Országgyűlés mindössze 21,9 milliárd forint kiadást engedélyezett, ehhez képest a végső számla 79,4 milliárd forint lett. Vagyis év közben még 59 milliárd forintot „hozzávágtak” az alaphoz.

Ahogy a nemzetpolitika, úgy a nagykövetségvásárlás is az országvédelem része – legalábbis a kormány szerint.

Még áprilisban 3,5 milliárd forintot szavaztak meg nagykövetségi beruházás(ok)ra. Bár a vonatkozó kormányhatározatból nem derül ki, hogy melyik követségre költötték, az biztos, hogy idén Ljubljanában 263 millió forintért vásároltak egy épületet a leendő Magyar Kulturális Intézetnek, illetve ez időben döntött a kormány a volt varsói kereskedelmi képviselet épületének felújításáról is.

Jutott az ökölvívóknak is – most emiatt áll a bál

Az Országvédelmi Alap idei költéseinek a legkisebb tétele volt az a 291 millió forint, amit a budapesti ifjúsági ökölvívó-vb rendezésére adtak a Magyra Ökölvívó Szövetségnek. Furcsa végkifejlet, hogy ebből a többiekéhez képest kicsiny összegből lett mégis a legnagyobb hajcihő. Mára kiderült, ezt a közpénzt nem a legmegfelelőbben használták fel. Erdei Zsolt volt profi ökölvívó, a szövetség elnöke a napokban kért az ügyészségtől törvényességi vizsgálatot a szövetség ellen. Mint ismert, a vb miatt a bokszszövetség fizetésképtelenné vált, sőt a pénzekkel nem tudnak elszámolni. A hírek szerint felhatalmazás nélkül születtek szerződések, illetve történtek kifizetések.

A kormányzattól kapott támogatással Erdeiéknek idén november 30-ig kellett volna elszámolniuk, ám a sportért rajongó kormány – egyelőre – úgy tűnik, mentőövet dob a szövetségnek: a korábbi határidőt 2019. március 31-ig tolták ki. Ettől függetlenül persze elindul az ügyészségi vizsgálat, aminek akár büntetőjogi következményei is lehetnek, de majdnem fél évet nyert a bokszszövetség, hogy a pénzügyeit rendbe tegye – akár újabb kormányzati segítséggel.

Nyitóképen: Erdei Zsolt és Orbán Viktor MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely