Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Kész a magyar jogi válasz az ukrán helyzetre, de nem árulják el, bevetnék-e

Kész a magyar jogi válasz az ukrán helyzetre, de nem árulják el, bevetnék-e

Magyarország egyelőre nem reagálja túl az ukrán helyzetet, noha a feszültség tapintható a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-szorosnál: miután az orosz különleges egységek tüzet nyitottak, majd elfogtak ukrán hadihajókat, Petro Porosenko ukrán elnök javaslatára a parlament megszavazta a hadiállapot bevezetését, Washington elítélte Oroszország agresszív akcióját, ugrásra kész az ENSZ és a NATO, majd

végül megszólalt a magyar külügyminiszter is, aki szerint mindez “nyilvánvalóan rossz hír”.

Szijjártó Péter úgy vélte, rossz hír azért is, mert “Magyarországnak az az érdeke, hogy a szomszédságunkban mindenütt béke legyen”. Hozzátette: “Kárpátalján 150 ezres magyar nemzeti közösségünk van, az ő biztonságuk rendkívül fontos”.

Nem volt még rá példa

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a Szovjetunió szétesése óta a mostani az első alkalom, hogy orosz felségjelzés alatt fegyveres akciót hajtottak végre Ukrajnával szemben – a Krím-félsziget elcsatolásakor, illetve a kelet-ukrajnai háborúban hivatalosan felségjelzés nélküli „önkéntesek” harcoltak az ukrán hadsereggel. A feszültség tehát jelentős, még akkor is, ha

a háború jelen pillanatban egyik félnek sem érdeke igazán.

És hogy miért éppen a Kercsi-szoros? A szoros stratégiailag rendkívül fontos helyszín Nem véletlen, hogy 2003-ban Oroszország és Ukrajna közös egyezményt fogadott el, amely mindkét fél számára biztosítja a szabad hajóforgalmat. Csakhogy a Krím 2014-es elcsatolása után a térségben nagyban megváltoztak az erőviszonyok, a szerződésben akkor még dicsőített „történelmi testvérség” pedig gyűlöletté alakult át.

Egyrészt Oroszország azóta a saját felségterületének tekinti a szorost, és hidat épített, hogy a félsziget közvetlenül is össze legyen kapcsolva az anyaországgal; másrészt a kelet-ukrajnai iparvidék számára létfontosságú, hogy a kereskedőhajók kijussanak a Fekete-tengerre a szoroson át. A kercsi hidat májusban adták át, a feszültség ekkor kezdett el nőni a két ország között. A konfliktusról itt írtunk bővebben:

Az oroszok erőt fitogtatnak, hogy megmutassák az ukránok gyengeségét

Az ukrán parlament – november 28-tól kezdődően – megszavazta tíz megyében ( Odessza, Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk, Donyeck, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Vinnicja) a 30 napos készenléti állapot bevezetését hétfő esti ülésén.

Már kész a magyar válasz

Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Zoom.hu kérdésére az ukrajnai helyzet kapcsán arra hívta fel a figyelmet: ez a konfliktus most alapvetően politikai kérdés, így a magyar kormánynak is politikai döntést kell hoznia arról, akar ebben a viszonylatban az Európai Unió “hajójában evezni”, vagy sem. Nemzetközi jogi szempontból szerinte csak

arra kell figyelnie Magyarországnak, hogy a két másik állam között kialakuló fegyveres konfliktusban megőrizze a semlegességét.

Noha Magyarország egyelőre az amúgy is óvatos diplomáciai nyilatkozaton túl, mintha nem aggódna különösebben, valójában a legalább fél éve érzékelhető konfliktushelyzetre készülve a háttérben már tett lépéseket. Ennek egyik konkrét, látható jele az Országgyűlés elé október végén benyújtott kormányzati javaslat, amely csak kétharmados többséggel módosítható törvényeket is érint, és amelyről a Zoom.hu is írt.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter, még vezérkari főnökként egyenruhában MTI/EPA/Jacek Bednarczyk

Eszerint az éppen a kormányzati túlhatalomra való lehetősége miatt sokat bírált terrorveszélyhelyzet után újabb különleges kategória bevezetését tervezi a kormány – derül ki a Benkő Tibor honvéd vezérkari főnökből lett miniszter törvényjavaslatából, amelyre az internet betiltásának lehetősége és a hadköteles férfiak behívhatósági korhatárának 50 évre emelése miatt már eddig is felfigyelt a közvélemény, de vannak még a szövegben egyéb érdekességek.

Honvédelmi veszélyhelyzet

A sarkalatos törvényeket is érintő, vagyis kizárólag – a Fidesz-KDNP-nek az áprilisi választások óta ismét rendelkezésére álló – kétharmados parlamenti többséggel átvihető javaslatcsomag egyik legérdekesebb eleme a “honvédelmi veszélyhelyzet” elrendelésének lehetősége. Ez egy különleges jogrendi típus – ilyenből az Alaptörvény szerint jelenleg hatféle alkalmazható bizonyos esetekben. Közös jellemzőjük, hogy

bevezetésükkel kisebb-nagyobb mértékben rendszerszinten változik meg az állam működése, súlyos jogkorlátozások vezethetők be, sőt alapvető jogok is felfüggeszthetők.

A honvédelmi veszélyhelyzet is hasonló, és ez logikailag-nyelvtanilag talán elsőre furcsa módon kizárólag békeidőben lenne elrendelhető. Átmeneti bevezetéséhez ráadásul – hasonlóan a 2016 óta létező, de még soha nem alkalmazott terrorveszélyhelyzethez – az Országgyűlés jóváhagyására sem lenne szükség. Erről ugyanis a kormány saját hatáskörben dönthet – legfeljebb hat hónapra, rendeleti úton.

Kósa Lajos, az Országgyűlés illetékes testülete, a Honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke Fotó: Veres Viktor

A meghosszabbításhoz elvben már szükség van az Országgyűlés honvédelmi bizottságának jóváhagyására, de a testület többsége – kilenc tagból hat – kormánypárti. Ráadásul bár a testület jóváhagyása nélkül a kormány hat hónap után köteles visszavonni a honvédelmi veszélyhelyzetet, ám semmi nem gátolja abban, hogy pár nap múlva újra bevezesse, megint csak akár fél évre.

A javaslat szerint a kormány meglehetősen homályosan körülírt feltételek esetén hirdethetné ki a honvédelmi veszélyhelyzetet. Két esetben:

  • az Észak-atlanti Szerződés, vagyis a NATO 4. vagy 5. cikkével összefüggő kötelezettségek teljesítésére való felkészülés érdekében, vagy
  • Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő, és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatásaira való felkészülésnél.

Az első, NATO-s pont nehezen értelmezhető, mivel az ország NATO-kötelezettségei és a honvédelmi veszélyhelyzet között érdemi kapcsolat kevéssé látható. A második pont viszont annyira gumiszabály, hogy a most már hadiállapottal súlyosbított ukrán-orosz helyzet könnyen megfeleltethető neki, de még akár az ukrán-magyar diplomáciai konfliktus is belemagyarázható.

Senki sem válaszolt

Akármilyen indokra hivatkozva is, de ha már bevezetik a “honvédelmi veszélyhelyzetet”, akkor a magyar kormány ez esetben elrendelheti:

  • a honvédségi szervezetek készenlétének fokozását,
  • az államhatár ellenőrzésének szigorítását, valamint ebben a Magyar Honvédség kijelölt állományának részvételét,
  • az országvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű létesítmények honvédségi őrzését
  • és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), valamint a honvédségi szervezetek felderítő, elhárító és kibertér műveleti erői tevékenységének fokozását.

A javaslat szerint ráadásul az utolsó pontban említett katonai titkosszolgálat, a KNBSZ biometrikus adatokat – például hang-, írás vagy DNS-minta – adatokat is gyűjthet, akár belföldön is “a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendészeti feladat hatékony végrehajtása” érdekében.

Forrás: pixabay.com

Nem mellesleg a javaslatcsomag békeidőben is lehetővé tenné a honvédelmi és rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges szolgáltatások, ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevételét.

Ezzel kapcsolatban Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt mondta, ha elfogadják a törvényt, akkor a kormány politikai döntése lesz, milyen eszközökhöz nyúl “honvédelmi veszélyhelyzetben”. A jog engedi és lehetővé teszi majd a kormány számára a fenti jogkorlátozásokat, ám a szakember arra figyelmeztetett: éppen ezért

fontos annak tiszteletben tartása, hogy a jogkorlátozások arányosak-e az elérni kívánt céllal, a helyzet jelentette fenyegetéssel?

A helyzet fontossága miatt a Zoom.hu megkérdezte a politikai döntéshozókat, hogy a Benkő-féle törvénycsomag elfogadása esetén a jelenlegi, illetve az addigra talán súlyosbodó ukrán helyzet miatt bevezethetőnek tartják-e a “honvédelmi veszélyhelyzetet” annak jogkorlátozó intézkedéseivel együtt.

A kérdést elküldtük a javaslatot előterjesztő Benkő Tibor honvédelmi miniszternek, Kósa Lajosnak mint az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elnökének, Németh Szilárd honvédelmi államtitkárnak és Hollik István frissen kinevezett kormányszóvivőnek. Cikkünk megjelenéséig választ egyiküktől sem kaptunk.

FRISSÍTÉS

Cikkünk megjelenése után a honvédelmi tárca annyit válaszolt, hogy az Országgyűlés még nem hozott döntést a törvényjavaslatról, emiatt “nem is kívánunk a döntés elé menni és konkrét esetekben állást foglalni.”

Tüntetők és civilek ellen?

A törvényjavaslat szerint a jogkorlátozó intézkedésekre az “új típusú biztonsági kihívások”, “a békeidejű és a különleges jogrendi szabályok közötti elmosódó határvonalak” és a “szürke zónás” kihívások miatt lehet szükség. A javaslat nem titkolja, hogy “egy békeidejű, szélesebb körű, az új kihívásokhoz alkalmazkodó,

rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében.”

Arra, mit jelentenek az “új típusú” fenyegetések és a “szürke zónás” kihívások, korábban már utalt Simicskó István volt honvédelmi miniszter is. Méghozzá elgondolkodtató példával, amikor a Hadtudományi szemle 2017. novemberi számában közölt írást “A hibrid hadviselés előzményei és aktualitásai” címmel.

Simicskó István a Fidesz XXVII., tisztújító kongresszusán 2017 őszén MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Tanulmányában Simicskó azt írta: “Napjaink világában a nagyhatalmak tömegpusztító arzenálja korlátokat állít az egymás közti közvetlen összeütközés elé, ezért ilyen körülmények között felértékelődik az indirekt hadviselés a stratégiai tervezésben.” Ezzel nehéz is lenne vitatkozni, ám a volt miniszter úgy folytatja:

Destabilizáló törekvések kíséretében új “hadoszlopok” jelennek meg: tüntetők, álcivilek, kormányellenes mozgalmárok. A céljuk: egyfajta belső “politikai fertőzés” elindítása, káosz létrehozása, amely azonban mindvégig háttérből irányított.

Borítókép: Illusztráció – magyar katonák hadgyakorlaton / MTI Fotó: Koszticsák Szilárd