“Felháborító Sebestyén Balázs minden mondata, nincsenek bódult vadászok a terepeken”

“Felháborító Sebestyén Balázs minden mondata, nincsenek bódult vadászok a terepeken”

Tilos az alkoholfogyasztás, és bárki, aki fegyvert ragad, részt vesz egy balesetvédelmi oktatáson – hangsúlyozta a védegylet főmunkatársa a Zoom.hu-nak. Szerencsétlenségek leginkább sörétes, apróvadas vadászat során történnek, és legtöbb esetben figyelmetlenség következtében.

Ahogy arról korábban a Zoom.hu is beszámolt, a hétvégén újabb vadászbaleset történt, egy Kalocsa közelében megrendezett vadászaton lőttek meg sörétes puskával két hajtót, akik az elsődleges orvosi vélemény alapján könnyű sérülést szenvedtek. A rendőrség nyomozást rendelt el egy vadász ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. Csak novemberben ez már a harmadik eset, a hónap elején Enying-Kabókapuszta külterületén, illetve Mezőörsön történt hasonló, ott egy német fegyveres lőtte meg a társát.

Vadászbaleset Mezőrsön Fotó: Police.hu

Idén egyelőre nincs halálos áldozat

„1987-ben 34 vadászbaleset történt, ebből 4 volt halálos, miközben 33 ezer vadászról tudunk.

2017-ben 4 baleset történt, egyik sem volt halálos, jelenleg 65 ezren vagyunk”

– mondta a Zoom.hu érdeklődésére Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.

Földvári szerint bár a három-négy szomorú eset száz százalékkal több, mint amennyinek történnie kellene, az utóbbi néhány évtized statisztikái biztatóak, a balesetek egyáltalán nem tekinthetőek gyakorinak. Megjegyezte, évente az egyéni és a társas alkalmakkor mintegy

750 ezer golyós és körülbelül 2 millió sörétes lövés dördül el a vadászterületeken.

A főidény szeptemberben kezdődik a szarvasbőgéssel, ilyenkor még leginkább egyéni vadászat zajlik, a puskás egyedül vagy kísérővel ül a lesen, vagy cserkeli be a vadat, ilyenkor a baleset gyakorlatilag kizárható.

A Gádoros-Nagyszénás Nimród Vadásztársaság egyik tagja frissen elejtett fácánokat pakol egy szállító jármű oldalára Gádoros határában, ahol ütemezett fácánvadászatot tartottak 2012. december 21-én. A vadásztársaság 5000 hektáros területén 130 fácánkakast lőtt a társaság 10 tagja.
MTI Fotó: Rosta Tibor

Figyelmetlenség vagy felelőtlenség

Októbertől aztán megkezdődnek a társasvadászatok, ahol már sokkal nagyobb a balesetveszély. Ekkor ugyanis egymás mellett állva, sorban haladnak a hajtók és a vadászok, szemben pedig több száz méterre az úgynevezett elálló puskások várakoznak. Rájuk hajtják a vadat, ők nem mozdulnak. Általában olyankor fordulhat elő könnyen szerencsétlenség, ha túl közel ér egy hajtósor és figyelmetlen tagja is van a társaságnak.

Igaz, Kalocsán nem ez történt, ott gurulatot kapott a lövedék.

Földvári hangsúlyozta, ezzel az esettel kapcsolatban fontos lenne megvárni a rendőrség véleményét, mert könnyen lehet, hogy egy teljesen vétlen baleset történt, a megpattanó lövedék iránya valóban kiszámíthatatlan. Megjegyezte, a másik két novemberi alkalmat szintén vizsgálja a hatóság, de minden valószínűség szerint a nem megfelelő fegyverkezelés vagy a figyelmetlenség és a fegyelmezetlenség együtt okozhatták a balesetet.

Egy magyar vizsla fut gazdájához egy szagnyom alapján felkutatott nyúllal a szájában az Országos Magyar Vadászkamara által szervezett Országos Vizsla Főversenyen a Fejér megyei Soponyán 2016. október 15-én.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Kinek a felelőssége?

„Egy vadászat mindig azzal kezdődik, hogy a vadászatvezető balesetvédelmi oktatást tart, amelyről jegyzőkönyv készül, és azt mindenki aláírja. Az ő felelőssége a vadászat vezetése, irányítása.

Mindenkivel aláírat egy ívet, amely szerint az illető hallotta és tudomásul vette a felvilágosítást.

Nem állhat ott minden vadász mellett egy felügyelő, így aztán, ha valaki kapkod, vagy nem veszi figyelembe, hogy az adott állat mögött van egy bokor, a mögött pedig egy másik hajtó, akkor megtörténnek a balesetek” – jegyezte meg Földvári.

Nincs alkohol

Olyan seggek, komolyan mondom! Isznak, tivornyáznak, részegek. Csoda, hogy nem történik mindennap vadászbaleset. Csoda, hogy még van vadász Magyarországon. Az összes le kellett volna lője a másikat! Vannak normális vadászok, nem azt mondom, de kevés. Sok a hülye. A nyolcéves gyerek szintjén vannak. Borzasztó! Az megy vadásznak, aki gyáva katonának. Ez tökre így van. A kis tapsifüles nem lő vissza” – mondta még a kalocsai eset előtt Sebestyén Balázs a reggeli rádióműsorában.

A védegylet főmunkatársa határozottan tagadta a műsorvezető állítását, hangsúlyozta, a vadászat előtt és alatt is tilos alkoholt fogyasztani, így ezért és a többi, vadászokra tett dehonesztáló megállapítás miatt is felháborítónak tartja az elhangzottakat.

„Mindenkinek a jól felfogott érdeke, hogy senki se legyen alkoholos vagy gyógyszeres befolyásoltság alatt egy vadászaton.

A vadászatvezető felelőssége, hogy a bódult állapotban lévő embereket ne engedje terepre.

A rendőrség pedig szúrópróbaszerűen ellenőrizhet, szondáztathat, ez rendszeresen meg is történik országszerte”.

Hangsúlyozta, minden társas vadászatot az idény megkezdése előtt be kell jelenteni a kormányhivatalnak és a rendőrségnek is, tehát pontosan tudják, hova kell menniük, ha ellenőrizni akarnak; összességében tehát alaposan szabályozott és ellenőrzött tevékenységről van szó.

Dámszarvas (Dama dama) bika barcog a SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészetének területén 2013. október 10-én. Október elejétől november közepéig tart a dámvadak párzása, üzekedése, azaz barcogása. A bikák rangsor alapján elfoglalt barcogóhelyükön kis teknőszerű mélyedéseket kaparnak a talajba, amelyeket testnedveikkel, szaganyagaikkal jelölnek meg és erősen védelmeznek, miközben gurgulázó torokhangot hallatva várják, hogy valamelyik tehén őket válassza leendő borjaik nemzőjének. MTI Fotó: Kovács Attila

Akiből vadász lehet

Annak, aki vadász akar lenni, végig kell járnia egy kötelező, százórás tanfolyamot, jelenleg körülbelül harminc oktató cég működik az országban. Egy ilyen kurzus nagyjából másfél hónapig tart, és vizsgával ér véget. Ezután váltható ki a vadászjegy, majd jön egy orvosi alkalmassági, amelynek része a pszichológiai vizsgálat is.

Ezután a rendőrségnél kell igényelni a fegyver megszerzését.

A hatóság ellenőrzi, hogy az illető büntetett előéletű-e, vagy fennáll-e bármiféle olyan ok, ami kizárhatja a fegyverviselési engedélyt. Ezt követően az igénylő otthonát is megvizsgálják, hogy megfelelő tárolási körülményeket tud-e biztosítani a fegyvernek.

A Zoom.hu kérdésére válaszolva Földvári Attila elmondta, a balesetek leginkább sörétes, apróvadas vadászat során történnek, a golyós, nagyvadas alkalom legtöbbször egyéni esemény. Az apróvadas, társas vadászat során leginkább mezei nyulat, fácánt és vadkacsát lőnek.

Budapest, 2018. február 15.
Fegyvereket néznek érdeklődők a 25. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2018. február 15-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Nem hobbi, hanem feladat

„Sokan mondják, hogy a vadászat önként vállalt hobbi, nem értik, miért gyilkoljuk le az állatokat. A válaszunk erre az, hogy igen komoly vadállomány van az országban, ami állami tulajdon és kezelni kell. Az állam azonban ezt a feladatot átadta a vadászatra jogosult szervezeteknek, amelyek többnyire a vadásztársaságok.

A feladathoz nem jár állami támogatás, a több mint 60 ezer sportvadász saját költségén oldja ezt meg.

Hozzájuk jön még az évi 25 ezer külföldi vadász, akik hazánkba látogatnak vadászati turizmus keretében. A vadgazdálkodás költségei sokszor hatalmasak: Somogy megyében tavaly 500 millió forintot fizettek ki a vadásztársaságok a vad által a mezőgazdaságban okozott kárra, ami a vadászok költségvetését terhelte. A hivatásos vadászok mindössze 3 ezren vannak, ők nem is tudnák ellátni ezt a feladatot” – zárta Földvári Attila.

Borítókép: Őzbakra célzó vadász őzhívás idején a hatvani Aranyfácán Vadásztársaság területén 2014. augusztus 8-án. Párzás idején a vadászok sípjaikkal be tudják csalni a szerelemittas bakokat és sutákat, így könnyítve a megfigyelést és akár az állat elejtését is selejtezés céljából MTI Fotó: Kovács Attila