Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Saját magának köszönheti az Orbán-kormány, hogy elmaradt a felminősítés

Saját magának köszönheti az Orbán-kormány, hogy elmaradt a felminősítés

Csak idén hatból hatszor bukta el a magyar kormány az államadósság felminősítését. A lehetséges okok között felmerült a lakástakarék-pénztárak két nap alatti bedarálása és az államadósság elleni harc elengedése is. Jövőre fordulat jöhet.

Idén a három nagy hitelminősítő (a Standard&Poor’S, a Fitch Ratings és a Moody’s) összesen hat alkalommal világította át a hazai államadósságot, ám egyik cég sem minősítette fel Magyarországot. Annak ellenére, hogy mind a kormány, mind az elemzők nagyon számítottak egy ilyen lépésre. Mindhárom minősítő 2016-ban sorolta vissza a magyar államadósságot a befektetésre ajánlott kategória aljára. Azóta nem történt komolyabb előrelépés a magyar gazdaság megítélését illetően. Legutóbb a Moody’s vizsgálta a magyar államdósság besorolását a múlt héten, ám most is csalódniuk kellett azoknak, akik felértékelést vártak.

A Moody’s-nál a magyar államadósság besorolásának kilátása semleges, míg a másik két konkurens a felminősítés ígéretét jelentő pozitív kilátással kecsegteti a magyar gazdaságot. Épp ezért a Moody’s esetében minimális elvárás lett volna a semleges kilátás pozitívra változtatása. Azonban erre sem voltak hajlandóak a New York-i cégnél.

“A cég két választ adott arra, hogy miért maradt el a fordulat, ebből az erősebbik az államadósság relatív magas mértéke” – nyilatkozta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője a Zoom.hu-nak. A legutóbbi, 2016-os felminősítés óta jelentősen megváltozott a magyar államadósság finanszírozhatósága, mégpedig pozitív irányba. A GDP-arányos adósság nem túl jelentősen, de csökkent, és ezen belül mérséklődött a devizaadósság is, amit a kormány és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. hazai lakossági kötvényekre cserélt le.

Ugyan a devizakockázat valóban mérséklődött, viszont a lakossági papírok túlnyomó többsége egyéves forintkötvény, így a viszonylag rövid futamidő, illetve az évenkénti folyamatos megújítási kényszer miatt nem változott a minősítés – mondta Nyeste Orsolya.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint valóban magas a GDP-arányos államadósság. Ha régiós szinten mérjük magunkat, akkor a magyar államadósság Csehországhoz vagy Lengyelországhoz képest rosszabb képet mutat, igaz jobbak vagyunk, mint a szlovénok vagy a horvátok.

“Ez alapján értetlenül állok a Moody’s mostani döntése előtt, hisz számos olyan pozitív fordulat zajlott le az elmúlt két esztendőben a magyar gazdaságban, amely épp az államadósság visszafizetésének valószínűségét javította” – mondta Török.

Nem lehet úgy tenni, mintha az elmúlt két évben nem történt volna semmi a magyar gazdaságban, pláne nem az államadósság finanszírozásában – tette hozzá az elemző.

Menet közben feladták a harcot az államdósság ellen

A kormány a 2010-es hatalomra kerülésekor épp az államadósságot tekintette a legnagyobb ellenségének, ez ellen indította első csatáját a második Orbán-kormány is, ám ez inkább kimerült az IMF elleni harcban, annak érdekében, hogy a magyar kormány megszabadulhasson a Valutalap és az Európai Bizottság ellenőrzéseitől. Így a 2008-as pénzügyi válság során felvett IMF/EU-hiteleket a lehető leggyorsabban piaci hitelekre cserélték, ám azok jóval kisebb mértékben csökkentek 2010 és 2018 között, mint azt a gazdasági növekedés lehetővé tette volna.

2010-ben a bruttó hazai termék (GDP) 83,5 százalékáról indult az adósság elleni harc, ami az MNB legfrissebb adatai szerinte idén szeptember végén 72,8 százalékra csökkent – vagyis nyolc év alatt bő 10 százalékponttal olvadt a mutató, miközben tavaly és idén is 4 százalék felett nőtt a gazdaság. Ez azért lényeges, mert ez a fejlődési ütem sokkal gyorsabb államadósság-mérséklődést tett volna lehetővé. A kormány azonban menet közben dobta az államadósság elleni harcot és akár annak növelésével is, de a gazdasági gyorsításra helyezte a hangsúlyt – ennek tükrében már nem olyan meglepő a Moody’s kritikája.

Bekavart a lakástakarékok rapid megszüntetése?

A magas államadósság mellett az amerikai hitelminősítő még egy problémát említett: a kormányzás minőségét, a kiszámíthatatlan döntéseket – ezek (a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése, az ágazatai adók kivetése) inkább a 2010-es évek elejére voltak jellemzőek, ám úgy látszik, a piacok lassan felejtenek. Nyeste Orsolya ugyanakkor megjegyezte, nem tudja, hogy az amerikai hitelminősítőnél mennyire voltak tisztában a lakástakarék-pénztárak állami támogatásának két nap alatti megszüntetésével – de pont az ilyen lépések azok, amelyek a bizalmatlanságot kialakítják, mind a hitelezőkben, mind a minősítő cégekben.

A magyar kormánynak elvitathatatlan joga bármilyen pénzügyi konstrukcióval kapcsolatban az állami támogatás eltörlését javasolni, de ha ezt 1-2 nap alatt teszik meg, akkor joggal sütik rá, hogy kiszámíthatatlan gazdasági döntéseket hoz. Ez a döntéshozatali mechanizmus pedig nem szimpatikus a piacgazdaságokban – tette hozzá az elemző.

Jövőre már tényleg megléphetik a minősítők

Mivel idén sem a Fich Ratings, sem a Satandard&Poor’s nem változtatott az adósságbesorolás pozitív kilátásán, jövőre lépnie kell a hitelminősítőknek. Két út lehetséges: a most fennálló pozitív kilátást visszaveszik semlegesre, vagy aminek nagyobb az esélye, hogy 2019-ben megtörténik az a felminősítés, amit erre az évre vártunk – mondta Nyeste Orsolya.

Mindez azért érdekes, mert 2019-ben már lassít a magyar gazdaság. A két elemző egybehangzó véleménye szerint az idei négy százalék feletti gazdasági növekedés után jövőre már szerényebb fejlődési ütem várható. Török Zoltán úgy vélte, óvatosan fékez a magyar gazdaság, jövőre 3,5 százalékos növekedésre számít. A külső környezet is lassul, csökken az államháztartás gazdaságösztönző szerepe, normalizálódik a monetáris politika, ami mind-mind fékezi a lendületet. Fennmarad ugyanakkor a hitelezési növekedés, amely erős belső támaszt ad a növekedésnek – tette hozzá.

A kedvezőtlen külső környezet ellenére a belső kereslet, a lakossági fogyasztás és a beruházások még segítik a növekedést. Ez arra elegendő, hogy az erre az évre várható 4,6 százalék után 2019-ben 3,6 százalékkal nőjön a magyar gazdaság – véli Nyeste. A Moody’s is arra hívta fel a figyelmet, hogy bár rövidtávon a magyar gazdaság növekedési kilátásai jók, középtávon gyűlnek a figyelemre méltó fejlemények: ezek között említik a munkaerőhiányt és a magyar gazdaság erős autóipari kitettségét, amelynek nem használnak a szektorban jelentkező protekcionista döntések. A hitelminősítő cég az idei 4,3 százalék után jövőre 3,4 százalékos növekedést vár – vagyis ők is mintegy egy százalékpontos lassulásra számítanak, igaz alacsonyabb bázisról indulva.

MTI Fotó: Mohai Balázs