Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az oroszok erőt fitogtatnak, hogy megmutassák az ukránok gyengeségét

Az oroszok erőt fitogtatnak, hogy megmutassák az ukránok gyengeségét

Az ukrán parlament – november 28-tól kezdődően – megszavazta tíz megyében (Odessza, Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk, Donyeck, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Vinnicja) a 30 napos készenléti állapot bevezetését hétfő esti ülésén. Azután hozták meg a döntést, hogy vasárnap az orosz parti őrség fegyvereket is bevetve három ukrán katonai hajót vett őrizetbe az Azovi-tenger és a Fekete-tenger között lévő Kercsi-szorosnál. A konfliktusban legalább három ukrán katona könnyebben megsérült, a vontatóhajót és a két, kis méretű rakétahordozót orosz kikötőbe szállították. Mindeközben Moszkva folyamatosan tagadja, hogy orosz agresszió történt volna.

Hétfő éjszaka az oroszok által elfogott ukrán katonákat már egy orosz televíziócsatornán lehetett látni, egy FSZB által készített felvételen. Egyikük, Andriy Drach az egyik katonai hajón utazott és elmondása szerint „az Orosz Föderáció határőrsége figyelmeztette, hogy hajózás közben megsértették az orosz törvényeket, ezért többször is felszólították, hogy hagyják el az Oroszországhoz tartozó vízterületet”. Volodymyr Lisovyi, a haditengerészeti munkacsoport tagja pedig arról számolt be, hogy „szándékosan hagyták figyelmen kívül a kéréseket”.

Ihor Voronchenko, az ukrán tengerészet vezetője viszont állítja, a katonák kényszerítés hatására hazudtak a kamerába.

Magyarország kiáll az ukrán függetlenség mellett

Magyarország teljes mértékben kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ez mindig része volt a magyar külpolitikának, és marad a jövőben is – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A miniszter kiemelte: Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpátalján élő 150 ezer magyarra. Az ukrán parlament döntése értelmében szerda reggel tíz ukrajnai megyében lép életbe a hadiállapot, de Kárpátalja nincs ezen megyék között – közölte. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a tapasztalatok alapján csak egy forgatókönyv vezethet ki ebből a súlyos helyzetből, mégpedig az, ha felújítják és megerősítik a minszki négyek együttműködését.

Kihez tartozik a Kercsi-szoros?

Hogy átlássuk a helyzetet, először azt kell megértenünk, hol történt a konfliktus. A Kercsi-szoros az Azovi-tengert és a Fekete-tengert köti össze, az előbbi az utóbbi melléktengere. Amennyiben erre a területre az általános tengerjogi szabályok vonatkoznának, úgy az 1982-es tengerjogi egyezményt kellene figyelembe venni – [eszerint amennyiben ez nemzetközi tengerszoros, akkor azon szabad lenne az áthaladás].

„Az Azovi-tenger vonatkozásában Oroszország és Ukrajna kötött egy külön, nemzetközi egyezményt 2003-ban, így erre és a Kercsi-szorosra is elsősorban az egyezmény szabályai vonatkoznak– magyarázta a Zoom.hu-nak dr. Kende Tamás, nemzetközi jogász – Az egyezmény alapján az egész Azovi-tengert úgy kezelik a szerződő felek, mintha az belvíz lenne, ezért az egész Azovi-tengert orosz-ukrán államterületnek tekintik, amely fölött még úgynevezett békés áthaladási joga sincs harmadik államoknak. Ebben az egyezményben a belvizet egymás között felosztották a felek, és egyúttal azt is kimondták, hogy a felek teljesen szabadon mozoghatnak a Kercsi-szoros területén.”

A Kercsi-szoros Forrás: Google Maps

A szakértő azt is kiemelte, hogy ez az egyezmény akkor született, amikor a Krímet Oroszország még nem annektálta és az még ténylegesen és jogilag is Ukrajnához tartozott. Azonban azóta, hogy Moszkva 2014-ben elfoglalta és magához csatolta a Krímet, a feszültség fokozatosan növekszik a két állam között.

Ami a Kercsi-szoros használatát illeti, az oroszok az elmúlt években azt követelték , hogy az ukrán hajóknak két nappal azelőtt, hogy áthaladnának a szoroson és felkeresnék az Azovi-tenger parti ukrán kikötőket, be kell jelenteniük ezt az igényüket, majd ezt az igényt még két ízben meg kell erősíteniük. A Kercsi-szoroson átívelő híd átadása, azaz 2018 májusa óta ráadásul az oroszok azt követelik az az ukrán hajóktól, és ezen belül a hadihajóktól, hogy azok ne csak bejelentsék, hogy át kívánnak kelni, hanem előzetesen kérjenek engedélyt az oroszoktól, amit aztán az oroszok vagy megadnak vagy nem.

„Minden ilyen engedélykérelemmel azt ismerné el Ukrajna, hogy az oroszok jogszerűen szerezték meg maguknak a Krímet – mondta Kende – Illetve azt is, hogy megváltozott a helyzet és a 2003-as egyezmény már nem alkalmazandó.” „Az oroszok a 2003-as államközi megállapodás szabályaival ellentétesen követeli, hogy az ukrán hajók előzetesen engedélyüket kérjék a Kercsi-szoroson történő áthaladáshoz“– magyarázta Kende.

A nemzetközi jogász hozzátette, hogy a Kercsi-szoros lezárásával Oroszországnak az is a hosszabb távú célja lehet, hogy akadályozzák Ukrajna Azovi-tengeri kikötőinek működését. E kikötők nagy jelentőséggel bírnak a donyecki és más környékbeli ipari üzemek nyersanyagellátásában és késztermékeiknek az elszállításában. Ha a kikötők kiesnek, akkor a Don-medence ipari üzemei is ellehetetlenülnek. Tudvalevő, hogy Oroszország a Donyeck-környéki területeken élő orosz kisebbség elszakadási mozgalmait is támogatja a kijevi központtal szemben.

Mi jöhet ezután?

„Kemény volt az ukrán reakció, a történtekre válaszul Ukrajna mozgósította haditengerészetét, az ország tíz megyéjére pedig hadiállapotot hirdetett – írja Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital blogján. – Mindez nem jelent Oroszország elleni hadüzenetet. Magyar szempontból ennél is lényegesebb, hogy a hadiállapot nem fog kiterjedni Kárpátaljára.”

A szakértő kiemelte, hogy az orosz akciót elítélte az Európai Unió, a NATO, az Egyesült Államok és többek között a brit, valamint a német kormány is. „Oroszországra komoly hatást gyakorolt a kemény nemzetközi válasz, annál is inkább, mert Moszkva el akarja kerülni, hogy újabb szankciókat vezessenek be vele szemben. November 26-án Oroszország már érzékelhetően a katonai feszültség de-eszkalálására törekedett”– hangsúlyozta Rácz, aki szerint a történtek mögötti orosz szándék feltehetően Ukrajna gyengeségének és Moszkva befolyásának illusztrálása lehetett.

Nemzetközi jogi értelemben egyelőre tehát semmi változás nem történik, a hadiállapot bevezetése alapvetően egy belső jogi kérdés. Ukrajnában (a fent felsorolt tíz megyében) ez azt jelenthetné, hogy:

  • fokozott biztonsági intézkedéseket vezethetnek be,
  • az állampolgárokat kötelezhetik különböző társadalmilag fontos munkákra (erre vonatkozólag a minisztertanács fogalmazza meg a szabályokat),
  • a kormány szükség esetén az irányítása alá veheti a magán- és állami területeket,
  • az állam szabályozhatja a távközlést, a rádiót, a nyomdákat, a tömegmédiát és az infrastruktúrát is – a háborús igényekhez alakítva.
  • Az állam betilthatja a tömeges felvonulásokat, a tüntetéseket,
  • alkotmányos keretek között betilthatnak különböző politikai tevékenységeket,
  • evakuálhatják a lakosságot, amennyiben az állampolgárok és a kulturális értékek biztonsága fenyegetetté válik.
  • A kormány az államtitok védelmére további intézkedéseket hozhat,
  • a nem ukrán állampolgárokat áttelepíthetik, amennyiben azok fenyegetőleg lépnek fel Ukrajnával szemben,
  • különleges szabályozásokat vezethetnek be olyan gyógyszerekre, amelyek narkotikumokat tartalmaznak.
  • Elhalaszthatják a parlamenti, illetve a helyi választásokat (ám most az ukrán parlament a döntéssel egy időben rögzítette az elnökválasztás időpontját is 2019. március 31-ére)

A most bevezetett rendeletben elsősorban a különböző katonai intézkedésekre vonatkozó kérdések szerepelnek, azok az emberi, katonai, pénzügyi tényezők, amelyek az országot ért támadás esetén lehetővé teszik Ukrajna számára az összes forrás mielőbbi mozgósítását.

Első lépésként bejelentették, hogy az érintett megyék közigazgatásának irányítását vegyes összetételű, katonai és polgári tisztségviselőkből álló adminisztráció veszi át. Az ukrán elnök, Petro Porosenko hangsúlyozta a bevezetett állapot defenzív jellegét, valamint azt, hogy „Ukrajna nem készül támadó műveletet végrehajtani”, valamint, hogy „senkivel sem akar háborúzni”.

Sérülések a Kercsi incidensben az oroszok által megszállt három ukrán hadihajó egyikén. / Fotó: MTI/AP

A történtekre kedden az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is reagált, Angela Merkelen keresztül azt üzente Kijevnek, hogy „óvakodjon a meggondolatlan lépésektől”. Putyin a hétvégén, a Buenos Aires-i G20 csúcson találkozik majd Trumppal, ahol várhatóan az ukrajnai helyzet a történtek ellenére sem lesz napirenden.

Borítókép forrása: MTI/AP/Efrem Lukackij