Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Egyik félnek sem érdeke a háború, mégis pengeélen táncol Oroszország és Ukrajna

Egyik félnek sem érdeke a háború, mégis pengeélen táncol Oroszország és Ukrajna

Pattanásig feszült a helyzet a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-szorosi hídnál, miután orosz különleges erők tüzet nyitottak, majd elfogtak három ukrán hadihajót. Az ukrán parlament hétfő este megszavazta a hadiállapot bevezetését. A Szovjetunió szétesése óta ez az első eset, amikor hivatalosan is fegyveres konfliktus alakult ki a két ország között – a háború azonban jelen pillanatban egyik félnek sem érdeke igazán.

„A feszültség növekedése nyár óta látható volt, azonban a vasárnapi eseménysorozathoz hasonló eddig nem történt” – mondta el Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital elemzője a Zoom.hu-nak.

Vasárnap Oroszország tüzet nyitott az ukrán haditengerészet hajóira a Kercsi-szorosnál, két ukrán tengerész súlyosan megsérült. Az incidens során az egyik orosz határőrhajó szándékosan nekiment egy ukrán vontatóhajónak. Ezt követően az orosz különleges erők mindhárom ukrán hajót elfoglalták, a nagyjából öt kilométer széles Kercsi-szorost pedig blokád alá vették, elzárva ezzel a Kelet-Ukrajnában található Mariupol városát a kereskedőhajók elől.

Válaszul az ukrán nemzetbiztonsági tanács még aznap este összeült, a hadsereget készültségbe helyezték és 60 napos hadiállapot bevezetését javasolták.

Az incidens hírére vasárnap este tüntetés kezdődött Kijevben az orosz nagykövetség épületénél. A dühös demonstrálók autógumikat égettek, valamint felgyújtottak egy az orosz nagykövetséghez tartozó autót is. A hétfő napközben is folytatódó megmozduláson résztvevő tömeg a hadiállapot bevezetését követelte a törvényhozástól.

Hétfőn Petro Porosenko bejelentette a hadiállapotot, tévébeszédében közölte, a hadiállapot november 28-án, közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor lép életbe Ukrajna egész területén. Bár az ukrán elnök szerint a lépés nem jelentene hadüzenetet, gyakorlatilag mégiscsak hivatalos szintre emelné az orosz-ukrán konfliktust.

„Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetjük be” – szögezte le az ukrán elnök. A rendeletben elsősorban a különböző katonai intézkedésekre vonatkozó kérdések szerepelnek: azok az emberi, katonai, pénzügyi tényezők, amelyek az országot ért támadás esetén lehetővé teszik Ukrajna számára az összes forrás mielőbbi mozgósítását. Hozzátette, hogy nem szándékozik teljes vagy részleges mozgósítást elrendelni, de ez a lehetőség adott arra az esetre, ha Oroszország tovább eszkalálja a helyzetet.

Az orosz sajtó szerint egyébként Porosenko azért támogatja a hadiállapot bevezetését, mert az lehetővé tenné a jövő márciusban esedékes választások elhalasztását. Annak fényében, hogy az ukrán elnök kifejezetten népszerűtlennek számít, még logikusnak is tűnhetne. Porosenko azonban hangsúlyozta: a hadiállapottal járó intézkedések egyike sem irányoz elő a polgári jogok korlátozását, vagy éppen a cenzúra bevezetését, és a választásokat is megtartják a tervezett, március végi időpontban.

Fontos kiemelni, hogy a szovjet idők óta a mostani volt az első alkalom, hogy orosz felségjelzés alatt fegyveres akciót hajtottak végre Ukrajnával szemben – a Krím-félsziget elcsatolásakor, illetve a kelet-ukrajnai háborúban hivatalosan felségjelzés nélküli „önkéntesek” harcoltak az ukrán hadsereggel.

Tiltakozók papírhajókat és gumiabroncsokat helyeznek el Oroszország kijevi nagykövetsége előtt. MTI/EPA/Sztepan Franko

A parlament elfogadta a hadiállapot bevezetését

A helyzet komolyságára utal, hogy rendkívüli ENSZ-közgyűlést, valamint NATO bizottsági ülést is összehívtak az orosz-ukrán konfliktus miatt.

A Kercsi-szorosnál foglyul ejtett három ukrán hajó és legénysége azonnali szabadon bocsátására szólította fel hétfőn brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Oroszországot, indokolatlannak minősítve az orosz katonai erő alkalmazását az Azovi-tengeren. “Amit vasárnap láttunk, az nagyon súlyos incidens volt” – jelentette ki. “Valamennyi NATO-szövetséges teljes támogatásáról biztosította Ukrajna területi integritását és szuverenitását” – mondta.

Oroszország durván megsértette a szuverén Ukrajna területi épségét – hangoztatta Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztosnági Tanácsának (BT) rendkívüli ülésén. Az amerikai ENSZ-nagykövet leszögezte: a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie ezt az “arrogáns cselekedetet”. Nikki Haley közölte: Washington fenntartja az Oroszország ellen a Krím-félsziget bekebelezése miatt meghozott büntető intézkedéseket. Egyúttal arra figyelmeztett, hogy “az ilyen jellegű további orosz terjeszkedés csak ront a helyzeten”.

„Orosz oldalon is egyértelműen érzik a feszültséget, ezt mutatja, hogy a rendkívüli helyzetre hivatkozva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter eljött az UNESCO soros üléséről” – tette hozzá a szakértő.

A hadiállapotról az ukrán parlament a helyi idő szerint délután 4-kor kezdődő ülésének végén, hétfő este hozott döntést. Rácz András szerint ennek különösen nagy jelentősége van, mivel meglátása szerint jelenleg egyik félnek sem érdeke egy komolyabb konfliktus kirobbanása. Szerinte sok minden függ attól is, hogy elszigetelt eset marad a vasárnapi összetűzés, vagy esetleg történik további katonai incidens a Kercsi-szorosnál.

„Könnyen előfordulhat nem kívánt eszkaláció, azonban nekem az az érzésem, hogy ezt most egyik fél sem szeretné igazán” – tette hozzá Rácz.

Fájdalmas pont Ukrajnának

A Kercsi-szoros stratégiailag rendkívül fontos helynek számít. Nem véletlen, hogy 2003-ban Oroszország és Ukrajna közös egyezményt fogadott el, amely mindkét fél számára biztosítja a szabad hajóforgalmat. Csakhogy a Krím 2014-es elcsatolása után a térségben nagyban megváltoztak az erőviszonyok, a szerződésben akkor még dicsőített „történelmi testvérség” pedig gyűlöletté alakult át.

Egyrészt Oroszország azóta a saját felségterületének tekinti a szorost, és nagy volumenű hídépítésbe kezdett, hogy a félsziget közvetlenül is össze legyen kapcsolva az anyaországgal; másrészt a kelet-ukrajnai iparvidék számára létfontosságú kérdés, hogy a kereskedőhajók kijussanak a Fekete-tengerre a szoroson keresztül.

A kercsi hidat májusban adták át, a feszültség ekkor kezdett el érezhetően növekedni a két ország között.

„Az orosz határőrség hajói április óta egyre intenzívebben ellenőrzik a Kercsi-szoroson keresztül áthaladó ukrán hajóforgalmat. Egy hajóellenőrzés normális esetben pár óráig kellene, hogy tartson – megnézik a rakteret, a papírokat–, azonban április óta az oroszok esetenként napokra feltartóztatják az ukrán kereskedőhajókat.

Júliustól kezdve nőtt meg különösen ezeknek az ellenőrzéseknek a száma, súlyos kereskedelmi veszteséget okozva ezzel az ukránoknak”

– mutatott rá Rácz a helyzet Kercsi-szoros stratégiai fontosságára.

Mariupol kereskedelmi hajóforgalmának lassítása, akadályozása nyilvánvalóan fájdalmas az elmúlt évek válsága miatt már eddig is sokat sínylődött kelet-ukrán vállalatoknak. Rácz szerint az ukrán állam eddig nem sokat tett a helyzet javítása érdekében, a vállalatok jellemzően benyelték a veszteséget. A mostani konfliktus azonban akár egészen új helyzetet is teremthet.

Borítókép: Kercsi-szorosi híd: MTI/AP