Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Miért szavaz minden negyedik európai populista pártra?

Miért szavaz minden negyedik európai populista pártra?

A Guardian harminc politológussal karöltve készített felmérésében – 31 európai országot vizsgálva – arra jutott, ma minden negyedik európai populista pártokra szavaz. Mivel a szakértők az elmúlt 30 évet szemlélték, kiderült az is, hogy 1998 óta a populizmus folyamatosan emelkedett az öreg kontinensen, és míg ekkor még csak a leadott szavazatok 7 százaléka ment populista pártokra, mára már ezek a formációk domináns szereplőkké nőtték ki magukat.

Miért most lettek erősek?

„A jelenség fő oka a tévhitekkel ellentétben elsősorban nem gazdasági, az identitásfélelmek sokkal erősebbek – mondta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Zoom.hu-nak. – Ennek pedig a menekültválság és az elmúlt években történt terrortámadások (főként a 2015-ös, Charlie Hebdo szerkersztősége elleni merénylet) hatalmas lendületet adtak.”

Krekó szerint a kulturális identitás elvesztésének félelme újraélesztette Európában a tribalista, vagyis a törzsies gondolkodást, amely inkább a tekintélyelvű beállítódásról szól, mintsem a nép hatalmáról és szuverenitásáról. Ennek a szavazóbázisnak a politikai intézmények megfelelő működése helyett inkább az a fontos, hogy a vezető politikus „teljesíteni tudjon” és „megvédje”saját „törzsét”. És valóban, ha megvizsgáljuk a már megválasztott populista vezetőket, többségében végrehajtják az ígéreteiket, változásokat eszközölnek, intézményeket hoznak létre – persze kérdés, hogy ez valóban az adott nemzet javát szolgálja-e.

Matteo Salvini és Orbán Viktor / Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Kik azok a populisták?

A populizmus – eredeti jelentése szerint – azt az irányzatot jelenti, amely nem a korrupt politikai elit, hanem a nép érdekeit tartja szem előtt. Azonban ez nem feltétlenül valósult meg így a gyakorlatban: a hatalomra kerülő populisták gyakran felforgatják a demokratikus normákat, aláássák a média és az igazságszolgáltatás függetlenségét, vagy csorbítják bizonyos kisebbségek jogait.

A Guardian tanulmánya szerint jelenleg 11 európai országban vannak hatalmon populista pártok: Olaszországban, Görögországban, Bulgáriában, Svájcban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Norvégiában, Finnországban és Magyarországon. A portál külön írt a jobb- és baloldali populistákról, előbbihez sorolva Orbán Viktort és Matteo Salvinit, utóbbihoz a görög Sziriza és a spanyol Podemos pártokat, vagy az olasz Öt Csillag Mozgalmat.

Míg 1998-ban még csak 12,5 millió ember élt populista vezetésű kormány alatt, ma már több, mint 170 millió.

A másik fontos tényező, amiért ennyire népszerűek lettek a populisták, hogy a mainstream pártok egy jelentős része ideológiailag és programjaikat tekintve gyakran konvergál egymással, így a szavazóknak lehet olyan érzésük, hogy minden nagy párt „egy és ugyanaz”– a csalódott, elpártolt szavazók pedig nagyobb eséllyel fordulnak a radikálisabb irányzatok felé, amelyek szerintük nem a hagyományos politikai rendszer részei. Ráadásul a közösségi média is kiváló platformot biztosít a populista pártok ideológiájának.

Mateusz Morawiecki / Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Európa jövője

„Európa egészét tekintetbe véve, az unióba vetett bizalom 2018-ra rég nem látott magasságokat öltött” – magyarázta Krekó, hozzátéve, hogy ez nem minden országra igaz, hiszen a magyarországi felmérések másról tanúskodnak. A politológus szerint mivel a szélsőjobboldali, tribalista politika éppen a szupernacionális szervezeteket támadja (mint az EU) – abban az esetben, ha a gazdasági lehetőségek a mostanihoz hasonlóak maradnak –, a populisták népszerűsége csökkenni fog. Ha azonban egy adott országnak gazdasági nehézségekkel kell majd szembe néznie, az gyengíteni fogja az éppen hatalmon lévő kormány stabilitását.

„Jövő májusban nem valószínű, hogy hatalmas populista áttörés lesz, ezeknek a pártoknak az aránya nagyjából a jelenlegihez hasonlóan alakul majd – mondta a szakértő. – Jelenleg az EP-ben egyharmad arányban vannak az euroszkeptikusok, ez a (szintén ezt a tábort erősítő) britek kilépésével sem emelkedik majd.”

Kéretlen tanács

Szintén a Guardiannek adott interjút Hillary Clinton az európai politikával kapcsolatban. Szerinte a jobboldali populizmus felemelkedésének az vethetne véget, ha a baloldali vezetők keményebben fellépnének a bevándorlással szemben, mivel szerinte az illegális bevándorlás körül szított gyűlölet okozta többek között a brexitet és Donald Trump győzelmét. „Csodálom azt a mérhetetlenül nagylelkű hozzáállást, amit az olyan vezetők, mint Angela Merkel alkalmaztak, de azt hiszem, kijelenthetjük, hogy Európa már elvégezte a saját részét, és most egy nagyon egyértelmű üzenetet kell küldenie, miszerint mostantól nem fog tudni menedéket és támogatást nyújtani”. Clinton a saját vereségét is annak tudja be, hogy ebben a kérdésben nem volt elég határozott.

Krekó Péter szerint Clinton megállapításai abból a szempontból hibásak, hogy a szélsőjobboldali politika az olyan homogén társadalmakban is virágozhat, mint például Magyarország. Egy korábbi felmérés alapján az egész EU-ban Magyarország és Csehország lakossága vezeti azok listáját, akik szerint a legfőbb probléma a bevándorlás. Ebből is tökéletesen látszik, hogy identitásfélelmet úgy is lehet kelteni, ha a félelem tárgya legfeljebb minimálisan találkozik a realitással. Ráadásul azok a jobb- és baldolali pártok, akik egy kampány erejéig szintén megpróbálkoztak egy bevándorlásellenesebb retorikával, láthatóan nem nyertek szavazatokat.

Borítókép : Veres Viktor