Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Havi egymilliós béremelés is jöhet a minisztériumokban

Havi egymilliós béremelés is jöhet a minisztériumokban

Átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a kormány a minisztériumokban, ám egyes esetekben ez akár elérheti a száz százalékot is – derült ki a kormány most beterjesztett, új kormányzati igazgatási törvényjavaslatából.

A kormány a központi közigazgatás mintegy 15 ezer dolgozójára egy teljesen új, 200 oldalas törvényjavaslatot dolgozott ki, amelyet most terjesztett a parlament elé. A kormány épp ezekben a napokban fejezte be a minisztériumi létszám mintegy 3 ezer fős leépítését, amit az ígéretek szerint átlagosan 30 százalékos béremelés fog követni. Ez látható a most benyújtott, a parlament elé terjesztett, új kormányzati közigazgatási törvényben is, ám a bértáblából az derül ki, hogy a 30 százalékosnál jóval komolyabb béremelésre is sor kerülhet.

A minisztériumi közigazgatási ranglétra csúcsán a közigazgatási államtitkár áll – ide elvileg több évtizedes közigazgatási gyakorlattal lehet(ne) eljutni. Azonban az elmúlt évtizedekben kialakultak szerint a legritkább esetben kerülnek ezekre a posztokra ilyen szakemberek. Ma már ez a tisztség is politikai pozíciónak számít. A közigazgatási államtitkárok fizetése jelenleg havi bruttó 997 170 forint, amit ma már a miniszter akár 30 százalékkal is megemelhet – így ezen államtitkárok havi 1 296 000 forintot is hazavihetnek.

Az új közigazgatási törvény az államtitkári fizetések alsó határát 1,5 millió forintra, míg a felső határt 1,9 millió forintra emeli.

Vagyis egy államtitkár jövedelme havi bruttó 500-900 ezer forinttal is növekedhet, ami nem 30, hanem 40, de egyes esetekben akár 100 százalékos béremelést jelent.

A vezetők bére megduplázódhat

A minisztériumi vezetés derékhadát a helyettes államtitkártok adják, ők egy-egy szakterületért felelnek. Az ő esetükben is alap a közigazgatási szakértelem – a több mint száz helyettes államtitkár között már nagyobb arányban találni olyan vezetőket, akik kormányokon átívelő, többéves pályafutást is fel tudnak mutatni. Ezzel együtt e posztokon sem ritka a politikai kinevezés, vagy a néhány éves tapasztalat utáni előrelépés. A helyettes államtitkárok ma havi bruttó 748 ezer forintot kapnak, az ő alapilletményük a jövőben 1,3-1,65 millió forint is lehet – vagyis alsó hangon ez esetben is a fizetések csaknem megduplázásáról beszélhetünk.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a közigazgatásban a 2008-as gazdasági válság kitörése óta nem volt általános illetményemelés, igaz, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok a különböző delegálásokkal, az állami cégekben elfoglalt felügyelőbizottsági vagy igazgatósági kinevezésekkel megkereshették még egyszer a bérüket.


Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes országgyűlési képviselője (j2), Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára (j3), Nagy Róbert, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatója (b), valamint Juhász Roland, a Miniszterelnöki Kormányiroda vagyonfelügyeletért felelős helyettes államtitkára (j) az M25-ös autóút elkészült északi üteme átadási ünnepségén Andornaktálya közelében 2018. november 7-én. MTI/Komka Péter

Ugyanez már kevésbé mondható el a közigazgatási ranglétra alsóbb lépcsőin elhelyezkedő kistisztviselőkről – ráadásul az ő béremelésük mértékéről nem tudni, ugyanis a kormány nem közöl adatokat az alsóbb minisztériumi jövedelmekről. Az új bértábla szerint a jövőben egy főosztályvezető 800 ezer és 1,5 millió forint között kereshet, míg az osztályvezetők fizetése is széles skálán – 700 ezer és havi 1,4 millió forint között – szóródhat. Ez a közszolgálatban eltöltött évek és az egyéni minősítés függvényében változhat.

A ranglétra alján álló kormánytanácsosoknak nevezett köztisztviselők bére 250-500 ezer forint között mozog.

A bruttó 250 ezer forint a diplomások esetében ma már kezdőfizetésnek sem túl vonzó, ezért lesz jelentősége az egyéni teljesítményértékelésnek, hiszen végül a fizetésüknek a dupláját is megkaphatják a tisztségviselők.

A törvényjavaslattal a kormány kidobja az eddig alkalmazott köztisztviselői bértáblát, amely nem annyira a munkateljesítményt, hanem a munkában töltött éveket honorálta. Így extrém módon az is előfordulhat, hogy egy kormánytanácsossal – aki eddig keresett bruttó 350 ezer forintot – az új törvény szerint akár jelentősen nőhet, de csökkenhet a fizetése, hisz a munkáltatót nem köti semmilyen szabály, hogy hova sorolja be 250-500 ezer forintos bérsávon belül.

Könnyebb lesz kirúgni, jön a teljesítményértékelés

A kormány javaslata szerint a munkáltató a kormánytisztviselők teljesítményét írásban értékelhetik – igaz, ez nem lesz kötelező. A teljesítményértékelés függvényében lehet emelni, illetve csökkenteni a fizetéseket, de akár elbocsátásra is sor kerülhet nem megfelelő munkavégzés esetén. Az elbocsátás a jelenleginél több esetben fenyegetheti a munkavállalót. Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más, a feladatokat hatékonyabban ellátni képes kormánytisztviselővel betöltheti. Újdonság viszont a kormányzati távmunka, illetve az otthoni munkavégzés engedélyezése – ezekre elvileg nincs lehetőség a minisztériumokban –, az új törvény ezek feltételeit is megteremti.

Nagyon családbarátak lesznek a minisztériumok

A javaslat több „családbarát újítást hoz magával”, ilyen a már létező gyermekek után járó pótszabadság mellett az apáknak, sőt a nagyszülőknek járó pótszabadság – unokájuk születése esetén.

A házasságkötést is 5 napos szabadsággal jutalmaznák, és emellé a minimálbér ötszörösére (jövőre 750 ezer forintra) rúgó családalapítási támogatás is adható.

A javaslat szerint a gyermekek tíz éves koráig emelt cafetéria jár – és a gyermekes szülők esetében rugalmasabban kezelnék az otthoni munkát. Persze ezek a szabályok annyit érnek, amennyit betartanak belőlük. Az elmúlt évtizedekben volt már olyan miniszterelnöke az országnak, aki a terhes munkavállalóit áthelyeztette, amint értesült a várandósság híréről, vagy olyan miniszter, aki napi 10-14 órás munkavégzést várt el beosztottjaitól reggel hat órai kezdéssel. A most előterjesztett jogszabály rögzíti a 8 órás munkanapot és a 40 órás munkahetet.

A kormány most újra felállítaná a 2000-es években egyszer már elindított, ám igazából soha nem működő kormányzati személyügyi központot, amely a minisztériumok HR-szervezete lenne. A központ végezné az összes álláspályázattal, kompetencia vizsgákkal kapcsolatos ügyintézést, vezetné a szükséges nyilvántartásokat.

Nyitókép: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd