Elképesztő gyomrost készül bevinni a kormány a munkavállalóknak

Elképesztő gyomrost készül bevinni a kormány a munkavállalóknak

Drámaian megnőhetne a dolgozók egy évben túlórával töltött ideje és előfordulhat, hogy 12 hónap alatt 14 havi munkát kellene elvégezni – ez derül ki a Munka törvénykönyve kedden benyújtott módosításaiból. A szakszervezet szerint a javaslat szakmaiatlan és embertelen, tönkreteszi a családokat.

„Ha ezt megteszi a kormány, akkor az egy embertelen lépés lesz. Elképesztően szakmaiatlan hozzáállásról tanúskodik a javaslatcsomag. Ezzel családokat rombolhatnak szét”

– fakadt ki a Zoom.hu-nak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke azzal a törvénymódosító javaslattal kapcsolatban, amelyet Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos nyújtott be önálló képviselői indítványként, s amely – a többi közt – a Munka törvénykönyvének munkaidő-szervezésének módjaival foglalkozik.

A javaslatról sokat elárul, hogy azt nem a kormány, hanem két fideszes képviselő nyújtotta be – ezzel ugyanis megkerülhették a szükséges egyeztetéseket a munkaadókkal és a szakszervezetekkel. A dokumentum több pontban foglalkozik például a munkanap és a munkahét fogalmával, ám ezeknél jóval érdekesebb az a két lényegi változtatás, amely megbújik a rengeteg módosítás közt.

Megnőhet a munkaidőkeret

Ezek egyike, hogy

hozzányúlnak a munkaidőkeret maximális hosszához.

Így lényegében meglesz a lehetősége a munkáltatónak, hogy ennek munkaszerződésbe építésével – leginkább gazdasági érdekeinek megfelelően – rugalmasabb munkaidőt határozzon meg, vagyis, hogy ne mindig reggel 8-kor kezdődjön a munka és délután 4-ig tartson. A munkaidőkeret szabályai miatt van módja arra a munkáltatónak, hogy adott időszakra akár egyenlőtlenül ossza be a dolgozóját; így például hat egymást követő nap is munkavégzésre kötelezheti munkavállalóját egy cég.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

A Munka törvényköve szerint jelenleg a munkaidőkeret legfeljebb 6 hónapos ciklusokat enged meg. Ennek hossza azért érdekes, mert ezek segítenek azt elérni, hogy a munkavállaló ne legyen túlterhelt, és ne töltsön végeláthatatlanul hosszú időt a munkahelyén. Értelemszerűen – az egyéb szabályozásokkal együtt – minél rövidebb ez az időszak, annál nehezebb a munkavállalókat túlterhelni. A törvény eddig azt engedte meg, hogy kollektív szerződésben az említett 6 hónaptól el lehetett térni, de ezt maximálisan 12 hónapra, vagyis egy évre lehetett kitolni.

A most benyújtott módosító javaslat viszont egészen extrém módon nyúlna hozzá ehhez a kérdéshez. A fideszes elképzelés szerint „a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap” lehet.

E szerint 1 évről 3 évre nőhetne a maximális munkaidőkeret.

„Ma is perek sorozata van abból, hogy még éves ciklusban sem tartják számon a munkaadók, mennyit is dolgozott a munkavállaló az adott időszakban. Hároméves időszakokba bonyolítva ezt szinte reménytelen lesz követni” – fogalmazott László Zoltán. „A dolgozó ezt biztosan nem fogja tudni megtenni. Azt várják el, hogy egy-egy alkalmazott tudja, hogy 20-22 hónappal korábban mennyit is dolgozott, s ez akkor megfelel-e a törvényben előírt lehetséges terhelésének? Ez trükközések sorát fogja hozni, aminek az lesz a vége, hogy egyszerűen kizsigerelik a hazai munkaerőt. Elképesztően szakmaiatlan javaslat” – fogalmazott.

„Ha őszinte akarok lenni, akkor ezt az elképzelést egy ellenséges országban kellene bevezetni, ahol az lenne a célunk, hogy a munkavállalói réteget gyorsan és totálisan tönkretegyük”

– ezt már egy másik érdekvédelmi szervezet neve mellőzését kérő tisztviselője mondta a Zoom.hu-nak.

A túlórák száma is drasztikusan emelkedhet

A javaslat másik markáns eleme szerint valóban több módjuk nyílhat az ügyeskedésre az erre hajlamos cégeknek. A módosító ugyanis

megemeli az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő (túlmunka) maximális mértékét évi 400 órára.

Jelenleg 250 óránál húzódik a plafon, amitől ugyancsak eltérhetnek kollektív szerződésben, de maximum a 300 óra határáig. „Számos olyan társaságról tudunk, ahol mindenféle adminisztratív ügyeskedéssel megoldják azt, hogy bár papíron valóban csak 250 órát túlórázik a dolgozó, valójában az az idő sokkal több annál” – magyarázta László Zoltán. „Ha ezt a borzalmat valóban bevezetik, és 400 óra lesz a felső keret, akkor nem lesznek ritkák az 500, akár 600 órás éves túlórák.

Ezzel szétverik a családokat.

Éves szinten 2000-2040 óra között van a ledolgozott órák száma. Ha ezt a mostani elképzelést komolyan vesszük, akkor ez azt jelenti, hogy a kormány szerint egy magyar munkásnak minden további nélkül 14 havi munkát kellene elvégeznie, hiszen a 400 óra többlet a teljes munkaidejének csaknem 20 százaléka. A szülők máshol sem lesznek csak a munkahelyükön” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Hozzátette: „Ha egy magyar politikusban egy szemernyi tisztesség és elköteleződés is van a munkavállalók felé, akkor egy ilyen javaslatot nem szavaz meg. Ha viszont megvalósul, akkor pillanatok alatt tönkretesszük a munkavállalói rétegünket. Értem, hogy munkaerőhiány van, de azt nem lehet azzal pótolni, hogy azt, aki munkavégzésre alkalmas, addig hajtjuk, amíg ki nem dől. Márpedig ez a törvényjavaslat erről szól”.

A szakszervezeti vezető szerint a túlhajszoltság miatt már most is bőven akad olyan cég, ahol minőségi problémák jelentkeznek. Sőt, ebből fakadóan balesetek soráról tudnak, amelyek – állítása szerint – az egész nemzetgazdaságnak gondot okozhatnak idővel.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A munkaórák számának növelésére vonatkozó előterjesztés annak árnyékában kiváltképp visszatetsző, hogy a szintén kedden beterjesztett kormányzati közigazgatási törvény a minisztériumok esetében a 8 órás munkanapot és a 40 órás munkahetet rögzíti.

Ezen felül akad még egy érdekes, rutinszerűnek tűnő eleme a módosító szövegének. Megjegyzik, hogy ez az “Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.” Azt átnézve viszont kiderül, az uniós szabályozás úgy fogalmaz: a tagállamoknak lehetőséget ad a kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások esetében, hogy a referencia-időszakot legfeljebb 12 hónapban rögzítsék. Bár a munkaidőkeretet nehéz lenne ebbe a körbe sorolni, ám ezek alapján mégis az rajzolódik ki, hogy a munkaszervezést illetően az unió legfeljebb egy éves ciklusokban gondolkodik. Ebben az esetben viszont kérdés, hogy a kormányoldali képviselők által benyújtott módosító javaslat mennyire felel meg ennek az irányelvnek.

Update: Mai cikkünkre reagálva a Vasas Szakszervezti Szövetség jelezte a kormány számára egy Tiltakozás fogalmaznak meg, amelyben teljes mértékben ellenzik a Munka Törvénykönyve tervezett módosítását. Különösen ami a munkaidőkeret hosszának 3 évre emelését és a túlórák számának növelését illeti. A levél szövege szerint a munkaügyi ellenőrzések eredményei azt bizonyítják, hogy a túlóráztatással, munkaidővel kapcsolatos jogsértések az összes jogsértés nagyjából negyedét teszik ki, a legtöbb vita és konfliktus ezen a területen van.

A Vasas működési területén működő munkáltatóknál az egy éves munkaidőkeret alkalmazása bevett gyakorlat. Már ez a forma is megterhelő a munkavállalók számára, mind a munkaidő beosztása, mind az annak időszakában végzett többletmunka ellentételezése szempontjából. Gyakori a pihenőidők nem megfelelő kiadása, valamint a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés is.

A jelenleg is tapasztalható munkáltatói gyakorlat mellett megengedhetetlen a három éves munkaidőkeret lehetőségének bevezetése. A munkavállalói érdekek, a magánélet és munka egyensúlya teljesen alárendeltté válik az üzleti érdekeknek, ott ahol nincs szakszervezet. A rendkívüli munkaidő növelése különösen úgy felháborító, hogy az még kollektív szerződéshez sem kötött – írják. Különösen cinikus, hogy már a túlórával járó többletjövedelmek is veszélybe kerülhetnek miközben 60%-kal több munkát követelhetne a munkáltató a törvényhozók áldásával. A munkaerőhiányt ilyen szánalmas eszközökkel pótolni elfogadhatatlan.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség határozottan visszautasít minden, család és társadalomellenes egyéni képviselői indítványt, valamint azt, hogy a dolgozókat érintő kérdésekben érdemi konzultáció nélkül, a szakszervezeteket meg sem kérdezve akarják alakítani a jogszabályokat.

 

Borítókép: MTI Fotó: Ujvári Sándor