Átvertük a rendszert, Donald Trumpként töltöttük ki a nemzeti konzultációt

Átvertük a rendszert, Donald Trumpként töltöttük ki a nemzeti konzultációt

“Már az interneten is ki lehet tölteni a nemzeti konzultációt, ehhez csak annyit kell tenni, hogy a böngészőbe be kell írni: nemzetikonzultacio.kormany.hu” – jelentette be Dömötör Csaba államtitkár, és igaza van: tényleg semmi mást nem kell csinálni, csak felmenni a kormányzati oldalra, és szerda óta máris

lehet gyártani a hamis, akár a Fidesznek tetsző válaszokat: bárkinek, bármennyit, korlátlanul.

A kormány ugyanis folytatja a korábbi nemzeti konzultációk gyakorlatát, és az online kérdőívek kitöltésénél meg sem próbál gátat szabni a visszaéléseknek, semmilyen módon nem akadályozza az eredmények szándékos meghamisítását. Sőt, a korábbiakhoz képest még könnyebbé is tették azok helyzetét, akik visszaélnének ezzel.

“Hitelesítés”? Ez egy vicc!

A nemzeti konzultáció online felületén végtelenül egyszerűen továbbjuthatunk a kérdőív kitöltéséhez a tréfásan “hitelesítés” menüpontnak nevezett lépés után. Ez ugyanis minden, csak nem hitelesítés. Mindössze négy személyes adatot kell megadni: vezetéknév, keresztnév, egy e-mail cím és az életkor.

Forrás: Zoom.hu

Csakhogy egyik adatot sem ellenőrzik, a négy közül bármelyik lehet fals, nem létező. Ugyancsak semmi jelentősége a “Magyar állampolgár vagyok” rubrika kipipálásának, csak annyi, hogy anélkül nem lehet továbblépni.

Kipróbáltuk, a rendszer gond nélkül továbbengedett, amikor a francia divattervezőnek, Jean Paul Gaultier-nek adtuk ki magunkat, működött a dolog Donald Trump amerikai elnökkel, sőt még a Harry Potter-univerzum főgonoszával, Voldemort nagyúrral is.

Forrás: Zoom.hu

Ráadásul minden esetben ugyanarról a számítógépről bejelentkezve, ugyanazt az IP-címet használtuk, tehát még olyan korlátozást sem építettek be, amely megakadályozná, hogy vélhetően egyazon felhasználó tetszőleges számú kérdőívet töltsön ki, korlátlanul növelne a nemzeti konzultáció “résztvevőinek” számát.

Forrás: Zoom.hu

Ezután megkerestük a rendszer gazdájaként feltüntetett Miniszterelnöki Kabinetirodát is a kérdéseinkkel. Noha saját tesztünk meggyőzött az ellenkezőjéről, megkérdeztük, hogy a korábbi nemzeti konzultációkhoz képest a mostani online felületen, illetve annak hátterét biztosító programban hajtottak-e végre olyan változtatásokat, amelyek megakadályozzák, hogy valaki hamis adatokkal küldjön be kérdőívet, akár többet is.

Amellett, hogy rákérdeztünk, eddig mennyien töltötték ki online a kérdőívet, arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szükséges biztonsági korlátozások, a valódi “hitelesítés” hiányában a kormány szerint mennyiben tekinthető majd hitelesnek a nemzeti konzultáció online válaszai alapján kapott eredmény. Választ azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk – ha megérkezik, közzétesszük.

Korlátlan lehetőség a visszaélésre

Az online kitöltésre a 2015-ös, bevándorlásellenes nemzeti konzultáció óta van lehetőség. Akkor azzal, hogy a biztonságos, egyszer “használható” levélben történő válaszadás mellett a kormány az internetes kitöltés lehetőségét is megnyitotta, nemcsak a rosszindulatú, “polgárpukkasztó” csalásnak adott szabad utat, hanem a manipulatív célú, tömeges szavazathamisításnak is.

A levélválasz legalább csak egyszer használható Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Három éve még kicsit “munkásabb” volt csalni, mert a hitelesítésnél a lakcímadatokat is meg kellett adni a továbblépéshez – igaz, akkor sem ellenőrizték ennek valódiságát, de most már ezt nem is kérik. Mindössze egyetlen, a tömeges visszaélést lassító korlátra figyeltünk fel:

ugyanazt az e-mail címet nem lehet többször használni, még a név vagy az életkor átírásával sem, mert akkor a “Már töltött ki kérdőívet!” hibaüzenet jelenik meg.

Viszont az e-mail cím akár egybetűs módosítása után újra kitölthető a kérdőív – akkor is, ha az összes többi adat változatlan, vagyis már használt. Így még azzal sem kell fáradni, hogy körülbelül egy perc alatt létrehozzunk a kitöltés kedvéért egy valós elektronikus postafiókot.

Csalási lehetőségek és korlátok az internetes kitöltésnél:

  • Aki levélben már küldött választ, valós adataival újra szavazhat az interneten.
  • Bárki visszaélhet mások könnyen megszerezhető személyes adataival, és helyettük tölthet ki.
  • Egy IP-címről (számítógépről) többször is elfogad választ a rendszer.
  • Hamis adatokat is megadhatunk: csak az e-mail címre szűr a rendszer, az nem ismétlődhet.
  • Az életkor megadása önbevallásos, így a nem választókorú állampolgárok is kitölthetik az ívet.

Noha a Miniszterelnöki Kabinetirodától nem kaptunk választ a fenti aggályokra, a korábbi nemzeti konzultációknál is létező biztonsági rést hivatalosan adatkezelési törvényi korlátokkal magyarázták. Továbbá – elismerve a csalás lehetőségét – a kormány arra hivatkozott, hogy hisz “a magyar állampolgárok becsületességében és jóhiszeműségében.”

Régen minden jobb volt?

Az internetadó ötletéhez és az ez elleni, sikeres civil demonstrációkhoz vezető 2015 elejei, stílusosan kizárólag interneten kitölthető netkonzultációnál még valamennyire számított az eredmények hitelessége. A Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő által menedzselt akció kérdőívét ugyanis háromféleképpen, de megbízhatóbban lehetett kitölteni a mostani megoldásnál. Akkor ugyanis Ügyfélkapu-azonosítóval, Facebook-profillal vagy az e célra létrehozott Internetkon honlap saját regisztrációjával lehetett szavazni. Utóbbinál nevet, lakcímet, születési időt és e-mail címet vagy telefonszámot kellett megadni, ami persze hamisítható volt, de legalább a más által elvileg hozzá nem férhető Facebook-profil vagy Ügyfélkapu-azonosító részben egyedivé tette a válaszokat, és valamennyire kizárta a csalás lehetőségét.

Értelmetlen, de legalább drága

A most zajló, az Orbán-kormány családpolitikai akciótervét előkészítő újabb nemzeti konzultáció apropóján a Zoom.hu írt arról, hogy az ilyen kormányzati akcióknak nemcsak a benne megfogalmazott ígéretek szintjén van egy költségvetési vetülete, hanem konkrétan is azonnali kiadást jelent. Egy ilyen konzultáció önköltségi ára (nyomda, postaköltség, feldolgozás) a tapasztalatok szerint bőven egymilliárd forint fölött van.

Nemzeti konzultáció, amiből sosem elég: értelmetlen, de legalább drága

Nagycsaládosok gépkocsivásárlási kedvezménye, “az anyaság szolgálatának jobb megbecsülése”, a háromgyerekes anyák élethosszig tartó szja-mentessége – a kiszivárgott hírek szerint ezek a témák is szerepelhetnek a várhatóan jövő héten startoló újabb nemzeti konzultáció kérdéssorában, amely az Orbán-kormány családpolitikai akciótervét hivatott előkészíteni.

A közvetlen költségeket növeli az ilyenkor megszokott mozgósító kormányzati reklámkampány összege, amely több milliárd forint is lehet. Persze van miből, hiszen nemrég újabb hatmilliárd forintot szavazott meg a kormány konzultációra és kommunikációra. Így csak az idén 36,6 milliárd forintot költenek el propagandára az adófizetők pénzéből. A 2018-as költségvetés már eleve horribilis, 20,6 milliárdos költést tartalmazott ezekre a célokra – ezt júliusban 10 milliárd forinttal, ősszel pedig további 6 milliárddal emelték.

Mint az a fenti adatsorból is látszik, ha a legutóbbi, tavaly ilyenkor, a “Soros-tervről” rendezett nemzeti konzultációt, pontosabban Soros-, Brüsszel- és menekültellenes kormányzati hecckampányt vesszük, az végül több mint 5 milliárd forintba került. Igaz, az volt “minden idők legsikeresebb nemzeti konzultációja”, hiszen rekordszámú, 2,35 milliónál is több válasz érkezett. Legalábbis, ha a hivatalos adatközléseket elhisszük. Arról, hogy ezeknek mennyire nem lehet hinni, itt írtunk bővebben:

Fizettünk Rogánéknak, hogy Soros-ügyben még jobban összezavarodjunk

Csak pénzért adták ki Rogánék a legutóbbi, Soros- és bevándorlás-ellenes nemzeti konzultáció postai összesítő adatait a Zoom.hu-nak, de a 145 oldalnyi irat sem vitt közelebb a megoldáshoz: össze-vissza számokat, átdátumozott bizonylatokat találtunk.

Borítókép: A családokról szóló, most futó nemzeti konzultáció kérdőíve / Fotó: Ivándi-Szabó Balázs