Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Zuckerbergék újabb botránya: elárverezte saját lányát egy szudáni család a Facebookon

Zuckerbergék újabb botránya: elárverezte saját lányát egy szudáni család a Facebookon

Október végén egy 16 éves dél-szudáni lányra lehetett licitálni a Facebookon, mint „szűz menyasszonyra”, akiért egyszerre öt férfi versengett online. A legmagasabb ajánlatot egy tehetős üzletember tette, egészen pontosan 500 tehenet, 3 luxusautót és 10 ezer dollárt (2,8 millió forintot) kínált a fiatal lányért – írja a Guardian.

Egy élet ára

Úgy tűnik, a szülőknek mindez elegendő is volt, november 3-án megtartották az esküvőt. Annak ellenére, hogy az országban illegálisnak számít 18 éven aluli személlyel házasságot kötni, a lányok felének még nagykorúvá válásuk előtt bekötik a fejét – a vőlegény személyét illetően sincs beleszólásuk. A kormány információs minisztere, Taban Abel azóta mindössze annyit osztott meg a nyilvánossággal, hogy a férjezett lány a fővárosban, Judában tartózkodik.

Emberjogi aktivisták attól tartanak, az eset több családot is arra buzdíthat a jövőben, hogy a közösségi média segítségével még magasabb összegeket kérjenek lányaikért, ezért a Facebookhoz és a hatóságokhoz fordultak. Zuckerberg és munkatársai ugyanis csak 15 nappal később vették észre a fent említett posztot, amelyben a lány fotója is szerepelt, ekkor függesztették fel a profilt, amelyről a bejegyzés kikerült. „Semmiféle olyan poszt, oldal vagy csoport nem megengedett a Facebook felületén, amely emberkereskedelemmel tevékenykedik”– jelentette ki a közösségi oldal szóvivője.

Fake news miatt tömegmészárlás

A dél-szudáni lány jövőjére való licitálás nem az első alkalom, amikor a Facebook nem cselekedett időben. A Mianmarban élő rohingya népcsoport üldöztetéséhez is nagyban hozzájárultak – a 2016-os mészárlások előtt elképesztő ütemben terjedtek az álhírek és nyilvános felületet kaptak a gyűlöletbeszéd olyan megnyilvánulásai, miszerint a rohingyák „koszosak”, „megmérgezik a burmaiak vizét”, „túlszaporodásra hajlamos emberek” és „nőket erőszakolnak”.

Később ugyan töröltek 18 profilt, 52 szervezeti Facebook-oldalt (ezeket addig összesen 12 millióan követték), letiltották továbbá a hadsereg főparancsnokát, Min Aung Hlaing tábornokot, valamint a hadsereg televíziójának oldalát is. A Facebook a népirtást követően beismerte, hogy (részben a nyelvi nehézségek miatt) későn cselekedett, de akkor már a sajnálkozó szavak mit sem értek: több tízezer embert lemészároltak, megerőszakoltak és elkobozták minden vagyonukat.

Rohingya menekült nő / Fotó: MTI/EPA/Nyunt Win

Befolyásolt szavazók

Legnagyobb botrányát és annak következményeit a Facebook idén tavasszal szenvedte el, amikor kiderült, a Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző, adatkutató és tanácsadó cég több tízmillió Facebook-profilt használhatott a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során. A közösségi oldalról azóta letiltott vállalat csaknem 90 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szabott üzenetekkel próbálta meg befolyásolni őket – a tudtuk nélkül.

A történet külön pikantériája, hogy Steve Bannon, Donald Trump egykori kampányfőnöke volt az adatkutató cég egyik fő finanszírozója, később pedig alelnöki pozíciót töltött be a vállalatnál. A cég vezetője, Alexander Nix elmondása szerint az elnökválasztás alatt a korábban megvásárolt, 50 millió Facebook-felhasználó adatait arra használták, hogy kiszűrhessék a meggyőzhető szavazókat, és rávegyék őket például a Trump-kampány támogatására. A Cambdridge Analytica nem csupán az amerikai, hanem – a többi közt – a kenyai választásokba is beavatkozott. Zuckerberg a botrány kirobbanása után a saját profilján tett közzé egy bejegyzését, amelyben elismerte, hogy hibáztak, később pedig az amerikai kongresszus kérdéseire is felelnie kellett – a beismerés ellenére elindult a #DeleteFacebook mozgalom és a közösségi oldal rengeteg felhasználót veszített.

Régóta tudták, mit tesznek az adatokkal?

A felhasználók adatainak védelméért küzdő osztrák aktivista, Max Schrems szerint a Facebookot már 2011-ben tájékoztatták arról, hogy ismeretlenek kihasználják az oldal gyenge pontjait, de a közösségi portál akkor azt állította, nem lát okot módszerei megváltoztatására. Schrems, aki több ügyben is az európai bíróságokhoz fordult a felhasználók adatvédelmének megóvása érdekében, azt mondta az AFP francia hírügynökségnek, hogy a Cambridge Analytica botránnyal kapcsolatos adatfelhasználásánál ugyanazokat a módszereket használták, amelyek miatt 2011-ben feljelentést tett az ír adatvédelmi hatóságnál.

Schrems elmondta, akárcsak 2011-ben, 2012-ben is hétórás értekezleten vett részt a Facebook képviselőivel, hogy megvitassák a hasonló alkalmazások kiváltotta aggodalmakat, de a közösségi oldal munkatársai állították, nem látnak semmilyen problémát. „Egyértelműen azt mondták, nézetük szerint azzal, hogy valaki használja a hálót, beleegyezik abba, hogy mások olyan alkalmazást telepíthetnek, amellyel összegyűjtik az adatait – tette hozzá Schrems, aki szerint „lehet, hogy nem is ez volt a legnagyobb ügy”, csak a többi még nem derült ki.

Szigorítás – de vajon elegendő?

Zuckerberg a botrányok után újabb szigorításokat vezetett be a Facebookon: átnézték az összes olyan alkalmazást, amely a szigorítás előtt nagyobb mennyiségű felhasználói adathoz fért hozzá. Erről az érintett felhasználókat értesítették, a gyanús tevékenységek mögött lévő fejlesztőket pedig igyekeznek letiltani az oldalról. Továbbá szigorították a fejlesztők adatokhoz való hozzáférési lehetőségeit is. Ha egy felhasználó 3 hónapon át nem használ egy facebookos webalkalmazást, akkor az adott app fejlesztője ezt követően nem férhet hozzá az adataihoz. Az alkalmazások mostantól alapvetően csak a felhasználó nevéhez, profilképéhez és e-mail címéhez kapnak jogosultságot. Ennél több adathoz csak akkor kaphat hozzáférést egy alkalmazás, ha annak fejlesztője külön elfogadtatja ennek feltételeit a felhasználóval. És megjelent egy új felület is, amelyen az eddigieknél egyszerűbb módon lehet kezelni az adatvédelmi beállításokat.

Forrás: Pixabay

De nemcsak Zuckerbergék, egyes országok is lépéseket tettek a felhasználók védelmének érdekében: 2018. január 1-jén Németországban életbe lépett a világ legszigorúbb törvénye a közösségi oldalakon terjedő gyűlöletkeltő tartalmak ellen. A hatósági monitorozáson túl pár kattintással bárki bejelentést tehet a német igazságügyi minisztérium honlapján, ha problémás tartalommal találkozik. Amennyiben a német hatóságok jogosnak ítélik meg a panaszt, továbbítják azt a közösségi oldalak felé, akiknek 24 órájuk van törölni a jelentett tartalmat. (Kivétel, ha egy nagyon sok felületen megosztott posztról van szó, ilyenkor 7 napjuk van rá.) Amennyiben ezt nem teszik meg, 50 millió euró, vagyis több mint 15 milliárd forint büntetésre számíthatnak – például még az olyan cégek is, mint a Facebook, a Twitter, a Tumblr vagy a Flickr.

Borítókép forrása: MTI/EPA/Stephanie Lecocq