Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nyolc éve harcol ellene az Orbán-kormány, de csak most jöhet a fordulat

Nyolc éve harcol ellene az Orbán-kormány, de csak most jöhet a fordulat

Tíz évvel ezelőtt vette fel Magyarország az IMF-EU hitelt. Két évre rá jött az új Orbán-kormány, meg is hirdette az államdósság elleni harcot. A nagy szavak ellenére egy évtized alatt sem sikerült az államadósság mértékét a 2008-as szintre mérsékelni, 2022-ig viszont megtörténhet a csoda.

A magyar állam adóssága az idei harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 70,9 százalékára csökkent, adta hírül hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy gyorsan cáfolja is magát, ugyanis, ha az Eximbank kötelezettségeit is beszámítjuk az államadósságba, akkor ez a mutató még mindig 72,8 százalék. Márpedig a magyar kormány elfogadta a Eurostat érvelését, miszerint a száz százalékban állami tulajdonban lévő Eximbank adósságát is az államadósságba kell számítani. Szeptember végén így bruttó 29 702,4 milliárd forintra rúgott az adósság, a betétekkel csökkentett nettó adósság pedig a GDP 57,4 százaléka, azaz 23 436 milliárd forint volt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint még mindig nem sikerült elérni az IMF-hitelfelvétel előtti szintet. Akkor, 2008 szeptemberében a bruttó államadósság a GDP 64 százaléka volt, az azt követő fél évben viszont gyorsan a GDP 81,9 százalékára emelkedett a mutató. Ám nem ekkor regisztrálták a csúcsot, az 2010 második negyedévére esett – épp a kormányváltás idejére. Ebben az időszakban 83,5 százalékra emelkedett az adósságmutató. Azóta kisebb-nagyobb hullámzásokkal bő 10 százalékpontot sikerült faragnia a kormánynak, holott ennél lényegesen nagyobb adósságcsökkentésre is sor kerülhetett volna.

A Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormány 2008 októberének utolsó napjaiban fordult előbb a Nemzetközi Valutalaphoz (IMF), majd az Európai Unió illetékeseihez. A nemzetközi pénzpiacok összeomlása miatt ugyanis a hitelezők elfordultak az akkor igencsak kockázatos magyar államadósság finanszírozásától. A piaci befektetők nem bíztak abban, hogy a magyar kormány a jelentős államháztartási és fizetési mérleghiány mellett ki tudná fizetni a nemzetközi pénzügyi válság következtében megemelkedett kamatokat. Az államcsődtől Magyarországot akkor a két szervezet gigantikus, eredetileg 20 milliárd euróra méretezett hitelkerete mentette meg. Ezzel párhuzamosan a Bajnai-kormány költségvetési megszorító intézkedéseket hozott, amelyek csökkentették az államháztartás hiányát. A 2010-es kormányváltásra a magyar államháztartás helyzete normalizálódott.

Újra hiteleztek a piacok a magyar kormánynak, ám az államadósság leépítése a 2010 áprilisában hatalomra került, új kormányra maradt.

Menet közben megfeledkeztek a harcról

A második Orbán-kormány 2010-ben az államadósság elleni harcot tűzte a zászlajára, ami azonban kimerült abban, hogy a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) jól hazaküldték, s az IMF- és EU hitelt lecserélték magasabb kamatozású piaci kölcsönökre. Valójában az elmúlt nyolc évben nem igazán sikerült nagyot dobni az adósságcsökkentésben. A 2010-14-es időszakban nem volt nagy mozgástere a kabinetnek, hiszen azt az időszakot az alacsony növekedés jellemezte. Azt azonban nem felejthetjük, hogy ebben az időben államosították a magánnyugdíjpénztárakat, amelyek mintegy 3 ezer milliárd forintos vagyont rejtettek, ám azt a pénzt szinte nyomtalanul eltüntették – miután átmeneti csökkenés után 2013-14-ben újra nőtt az államadósság.

Ha a magánnyugdíjpénztárak 3 ezer milliárd forintját az utolsó fillérig az adósság enyhítésére fordították volna, az -10 százalékpontos csökkenést jelentett volna.

Az újabb nagy ugrásra a 2016 óta tartó gazdasági fellendülés adott volna lehetőséget, ám a kormány elhalasztotta az államadósság csökkentését, sőt inkább annak növeléséről döntött. Az elmúlt években mintegy 3 ezer milliárd forintnyi uniós támogatást előlegezett meg a kormány, amit az államadósság növeléséből finanszírozott, így megint elmaradt a régóta várt csökkenés.

Hatalmas zuhanás jöhet a következő években

A kabinet az Európai Bizottság számára készített konvergenciajelentésében erre az évre nem kecsegtet nagy csodával, viszont annál nagyobbat ígér a kormányzati ciklus végéig. Prognózisuk szerint az idei éves hiány 73,2 százalék lesz, vagyis elvileg magasabb, mint a harmadik negyedéves adat. Egy biztos, arra nagyon fognak vigyázni, hogy a csökkenő államadósság-pálya megmaradjon. Az elmúlt hónapokban Brüsszel gyakorlatilag nem, vagy csak minimális összeget fizetett ki a magyar kormánynak uniós támogatásként, ám a pénzcsapok előbb-utóbb megnyílnak. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy néhány év alatt 3 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás zúdul az országra.

Mivel a kabinet ezt a pénzt egyszer már elköltötte (megelőlegezte), a szigorú elszámolási szabályok miatt nem tehet mást, minthogy azt az államadósság csökkentésére fordítja. Így 2019-ben előbb a GDP 70 százaléka, majd 2022-ben a GDP 60 százaléka alá csökkenhet az adósságmutató – hacsak az élet keresztbe nem húzza a kormány számításait egy gazdasági válság képében. Ha ez sikerülne, fontos sarokpontot jelentene, hiszen ezzel teljesítenénk az Európai Unió 60 százalékos (maastrichti) követelményét, amely az euró bevezetésének egyik feltétele.

A kormány saját magával szemben állított regulái azonban furcsa módon nem az említett szinthez kötődnek. A fideszes alaptörvény a kabinet mozgásterét csak akkor veszi vissza, ha az ország tartozása a GDP 50 százaléka alá csökken. Egészen pontosan, amíg a mutató magasabb, mint 50 százalék, addig az Alkotmánybíróság (Ab) nem vizsgálhatja azt, hogy az adótörvények ellentétesek-e az alapjoggal vagy sem. Amíg nem érjük el az említett szintet, addig az Ab csak abban az esetben semmisíthet meg egy adószabályt, ha az emberi jogot sért, esetleg korlátozza a gondolat, a lelkiismeret vagy a vallás szabadságát – vagyis az adók kivetésében szinte korlátlan szabadsága van a kormánynak.

Kapóra jön Paks 2 csúszása

A magyar államadósság csökkenő tendenciáját az olyan gigaprojektek fenyegetik igazán, mint a Paks 2 beruházás, amely önmagában 3 ezer, de a kapcsolódó beruházásokkal együtt 4 ezer milliárd forintos kiadással jár. Mivel momentán sem a projektcégnek, sem a magyar államnak nincs felesleges 10-12 milliárd eurója, így két atomerőművi blokk is orosz hitelből épül – ez is az államadósságot növeli. Az eredeti tervek szerint a két paksi blokk 2024-től, illetve 2026-tól termelne, ám jelenleg még az alapvető engedélyekkel sem rendelkeznek, így az építkezés 4-5 évet is csúszhat, most inkább 2032-es indulással számolnak a szakemberek. Ez pedig azzal a kellemes következménnyel járhat, hogy az államadósság a következő években végül is tovább olvadhat.

Borítókép: Pexels