Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A Tarlós-Orbán megállapodás annyit ér, amennyit betartanak belőle

A Tarlós-Orbán megállapodás annyit ér, amennyit betartanak belőle

Ugyan a felek a kormány és a főváros közötti megállapodásról beszélnek, ám a Tarlós István és Orbán Viktor által nemrég aláírt dokumentum inkább tűnik egy szándéknyilatkoznak, amelyben a párt mindenféle szépet és jót ígér a támogatásával a főpolgármesterségért induló jelöltnek – értékelte a Budapest egyesítésének 145. születésnapján aláírt megállapodást a Republikon Intézet várospolitikai szakértője a Zoom.hu-nak.

Király Dávid szerint ráadásul az ígéretek többsége csak akkor igaz, vagyis akkor váltja be a Fidesz nevében Orbán Viktor, ha Tarlós nemcsak elindul 2019 őszén, hanem meg is nyeri a választást – vagyis, ha nem ő győz, és más lesz a főpolgármester, a Budapestnek szóló pozitívumok nem feltétlenül teljesülnek.

Legalább rosszabb nem lesz

A 15 pontból álló megállapodást egyébiránt egyfajta „minimumprogramként” értékelte a Republikon Intézet szakértője, mondván: az egyik legjelentősebb, legkonkrétabb tétele az, hogy az állam 80 milliárd forintot ad a 3-as metró felújítására, ám az eddig is nyilvánvaló volt, hogy az uniós támogatás kevés lesz, a fővárosnak pedig nincs tartaléka, tehát szükségszerűen az államnak kell a zsebébe nyúlnia, ha be akarják fejezni a már megkezdett beruházást.

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester MTI/Koszticsák Szilárd

A további pontok közül Király Dávid kiemelte azt, amelyik rögzíti, hogy Budapesten továbbra is a főváros saját szemétszállító cége, az FKF Zrt. végzi a hulladék begyűjtését és szállítását. Értékelése szerint ezt már nehezebb pozitívumként feltüntetni, hiszen csupán arról szól az ígéret, hogy ezt a tevékenységet nem „államosítják”, nem veszik el a fővárostól úgy, mint korábban az iskolákat és az egészségügyi intézményeket. „Annyiban persze ez mégis pozitívum, hogy a nemzeti kukaholding körüli botrányok ismeretében a budapestiek nagyon is örülhetnek ennek” – tette hozzá.

„Több pontból is az köszön vissza, hogy Tarlós István mindössze annyit tudott kiharcolni Orbán Viktornál, hogy Budapestnek – legalábbis egy darabig – nem lesz rosszabb”

– vonta le a következtetést Király.

Aláírta, de nem tartotta be

A szakértő felhívta a figyelmet arra is: minden szerződés annyit ér, amennyit betartanak vagy betartatnak belőle. „Orbán Viktor pedig írt már alá olyan megállapodást miniszterelnökként Tarlós István főpolgármesterrel, amiből nem sokat tartott be” – emlékeztetett a Budapest ’21 elnevezésű, 2013-as Budapest-szerződésre.

Sőt, volt egy, a főváros szempontjából legalább ilyen fontos ígéret, amit Orbán egyszerűen figyelmen kívül hagyott: a BKV akkor 77 milliárd forintnyi adósságállományának átvállalásáról 2011. augusztusában döntött a kormány, ám a Magyar Közlönyben Orbán aláírásával megjelent ígéretét a kabinet csak 2015-ben váltotta be, és ezzel 25 milliárdot spórolt – ennyivel csökkent időközben a BKV adóssága. (Az eredetileg a MÁV és a BKV összesen mintegy 400 milliárd forintnyi adóssága átvállalásának fedezetéül szánt, korábban elvont magánnyugdíj-pénztári vagyont másra fordították, így a BKV-ra már nem jutott pénz.) Ráadásul a négy év csúszással teljesített BKV-adósságleírás fejében a kormány 2015-ben már elvárta, hogy a főváros ingyen átadja az államnak a 2017-es vizes világbajnokság helyszínét, a Dagály fürdőt – Tarlós ezt meg is tette.

Fotó: Halász Nóra

Később, 2016-ban a fővárosi agglomerációs közösségi közlekedés finanszírozásával összefüggő, a részint a Budapest ’21 szerződésből, illetve a nemzeti fejlesztési tárcával kötött megállapodásból fakadó állami fizetési kötelezettség behajtása okozott gondot – az aláírt papírok ellenére – a fővárosnak. Akkor Tarlós István főpolgármester Orbánra és a kormány Budapest-politikájára utalva egy interjúban ki is fakadt:

“Szégyellje az magát, aki így bánik a szövetségesével”.

Az említett 2013-as Budapest ’21 szerződés egyik előnye volt ugyanakkor, hogy Budapestet megszabadította adósságállománya 60 százalékától, 104 milliárd forinttól, később pedig a maradékot is szanálta a kormány. Ám ezzel csak azt érték el, hogy újra hitelképessé vált az önkormányzat, így már nem volt akadálya, hogy a főváros 69 milliárd forintos (plusz kamatok) kölcsönt vegyen fel a 3-as metró járműfelújítására – más választása nem is volt, a kormány nyomására muszáj volt belemennie az orosz Metrowagonmash-nak a munkával való megbízásába, ahelyett, hogy alig többért új szerelvényeket vásárolt volna. Az oroszokkal máig tartó pénzügyi vitája van a BKV-nak.

Csorbított már a kormány

Ami még a mostani megállapodás szavahihetőségét illeti, Király Dávid felhívta a figyelmet a 7-es, a főváros önállóságát garantáló pontra, amely – szerinte – „nettó hazugsággal indít”, hiszen úgy fogalmaz: „Felek rögzítik, hogy a Kormány megalakulásakor, és azóta sem született, illetve készült, készül és nem is fog készülni semmilyen olyan döntés, jogszabály- vagy intézkedés tervezet, amely csökkentené, csorbítaná a Fővárosi Önkormányzat vagy a Főpolgármester jogait, hatáskörét, alkotmányos jogállását.”

MTI/Koszticsák Szilárd

Csakhogy, ha nem is a májusban megalakult IV. Orbán-kormány, hanem annak ugyancsak Orbán Viktor vezette elődei több ilyen, a főváros mozgásterét, jog- és hatáskörét csorbító döntést hoztak, elég csak az iskolák és az egészségügyi intézmények „központosítására”, az agglomerációs közlekedés elvételére, vagy éppen a Városliget és az Erzsébet tér „állami tulajdonba vételére” gondolni. Az autonómiát csökkentő intézkedések sorát gyarapítja az is, amikor a csatornázási- és szemétdíj ármegállapító jogát veszítette el a főváros, ezeket a rezsitörvény alapján már központilag szabályozzák.

Tarlós ezermilliárdos ígéretcunamit lát

A Republikon szakértőjénél sokkal pozitívabban értékelte az Orbán Viktorral aláírt megállapodást Tarlós István. A Zoom.hu is írt róla, hogy a főpolgármester az aláírás után úgy fogalmazott: megállapodásuk “körülbelül ezermilliárd forintot jelent Budapestnek”. Utalva a főként a 3-as metró felújításához adott 80 milliárdos támogatásra, megjegyezte: “gyakorlatilag sikerült szinte napok alatt 108-110 milliárdot szerezni a városnak.” A kormányfővel aláírt megállapodás részleteit ismertetve elmondta, hogy Budapest tízéves fejlesztési tervét a kormány és a főváros közösen készíti el az önkormányzat korábbi – Budapest 2030 elnevezésű – koncepciójából kiindulva.

“Közmunkatanács light” lesz

A 15 pontos megállapodás talán Orbán és Tarlós által is legtöbbet emlegetett eleme a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa elnevezésű, a főváros és a kormány közös, budapesti fejlesztésekről tárgyaló, egyeztető és döntéshozó testületének létrehozása – a fórum már az aláírás után meg is tartotta első ülését. Az ülésen résztvevő Orbán Viktor, Tarlós István és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is deklarálta, hogy a testület célja: ha bármilyen, Budapestet érintő fejlesztés történik, azt a tanácsnak meg kell vitatnia és döntenie kell, a döntések pedig a kormány- és a fővárosi oldal között egyhangúlag születnek.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

A Republikon Intézet szakértője „jó szándékú”, ám mégis inkább „kirakat-diplomáciai” lépésnek látja a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa megalapítását. Elvileg ez az a szervezet, amelyet a XIX. század végén, a XX. század elején a legendás, jól működő Fővárosi Közmunkatanács mintájára hoztak létre, ám Király Dávid szerint „már most látható, hogy ebben alárendelt szerepe lesz a fővárosnak, a főpolgármestert illető vétójoggal pedig a kormány számára fontos kérdésekben az elmúlt évek tapasztalatai alapján Tarlós aligha fog élni, hiszen például

„a dél-budai szuperkórház ügyében a főpolgármester szava láthatóan éppen annyit ér, mint bármely budapestié: semmit.”

Ami pedig a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megszüntetésének a szintén az Orbán-Tarlós megállapodásban is rögzített elvi lehetőségét illeti, arról Király Dávid azt mondta: „az alapvetően jó és új megközelítést hozó BKK” már a 2014-es átszervezés óta nem az, amire eredetileg szánták, így valójában már teljesen mindegy, hogy tovább redukálják a méretét és a hatáskörét egy városházi főosztály méretére, vagy teljesen megszüntetik.

Borítókép: Orbán Viktor és Tarlós István / Fotó: Halász Nóra