Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nemcsak a Marsra jutni lesz nehéz, de ott életben maradni is

Nemcsak a Marsra jutni lesz nehéz, de ott életben maradni is

Folytatódik a National Geographic Mars – Utunk a vörös bolygóra című sorozata, amelyben a tudomány mai állása szerint kell a szereplőknek megbirkózniuk betegségekkel, terhességekkel és természeti katasztrófákkal.

Valóságunk Tony Starkja, Elon Musk már több alkalommal azt a kijelentést tette, hogy az emberiség 2025-re képes lesz embert küldeni a Marsra, a National Geographic ezt (is) meglovagolva 2016-ban új sorozatot indított el: a Mars – Utunk a vörös bolygóra azt járja körül, hogy

ha 2033-ra tényleg meghódítjuk legközelebbi bolygószomszédunkat, milyen viszontagságokkal kell szembenéznünk?

 

Az idén november 18-án érkező második évad már 2042-ben folytatódik, vagyis csaknem tíz év telt el a Mars meghódítása óta, a maroknyi embercsoport már több tucat fősre duzzadt, és ez idő alatt egy jól működő kolóniává vált Olympus Town nevű bázisuk. Az egész missziót finanszírozó állami űrügynökség viszont már nem képes egyedül fedezni a végtelen mennyiségű pénzt felemésztő expedíció költségeit, ezért megnyitja a magánszektor előtt az utat.

Mivel tudományos-ismeretterjesztő csatornáról van szó, nemcsak fiktív történetet kapunk, hanem ezzel párhuzamosan egy napjainkban játszódó szálat is, amelyben korunk nagy gondolkodói, tudósai és kutatói beszélnek arról, miként lehet felkészülni már jó előre a nem várt marsi eseményekre. Hiszen amennyiben megtörténik a baj, 80 millió kilométerről – a Földről – viszonylag nehéz bármit is tenni.

Fotó: National Geographic/Dusan Martincek

Megjelennek a Lukrum nevű multinacionális cég bányászai a Marson, akik jócskán felborítják a már évek óta ott élők mindennapjait, elsősorban azért, mert az érkezők már korántsem lánglelkű kutatók, akik a tudományos megismeréstől vezérelve tevékenykednek a vörös bolygón, hanem közepesen kvalifikált jó munkásemberek, akiket egy cél vezérel: megtenni azt, amit a cég kér tőlük. Az igazi hátsószándék pedig nem ismert.

Emellett számos egyéb izgalmas kérdés is felmerül:

  • Miként gyógyítsák a betegségeket, a járványokat?
  • Hogyan kezeljék az első marsi terhességet? Egyáltalán megszülethet-e a magzat egészségesen az alacsony gravitáció miatt?
  • Mit kezdenek az esetleges természeti katasztrófákkal?
  • Fel tudják-e dolgozni azt, hogy nem élhetnek olyan életet, mint amilyet megszoktak a Földön?
  • Hogyan vészelik át a rokonok és a barátok hiányát, miként őrizhetik meg mentális egészségüket?

Fotó: National Geographic/Dusan Martincek

Emellett a fő vezérmotívum, hogy amennyiben az emberiség tiszta lapot kap egy bolygó benépesítésére,

vajon képesek leszünk-e elkerülni azokat a hibákat, amelyeket elkövettünk itt, a Földön?

A sorozat ehhez a valós időben játszódó szálához megszólaltatja többek között Elon Muskot, a SpaceX vezérigazgatóját; Andy Weirt, A marsi című bestseller íróját; Ellen Stofant, a NASA korábbi vezető tudósát; Leland Melvint, a NASA egykori űrhajósát; és Neil DeGrasse Tyson asztrofizikust is.

A felvetett kérdések ebben az évadban is izgalmasak, a baj továbbra is azzal van, ami több Natgeós sorozatra is igaz, vagyis akad benne szájbarágás bőséggel, és ezért leginkább az amerikai mintájú gyakori műsormegszakítás okolható. A gyakori reklámok miatt ugyanis sok a repetitív rész, ráadásul a napjainkban játszódó történetek, amelyek megtámogatják a marsi szálat – azért, hogy beleférjenek egy reklámblokkba – néha még erőltetettek is. Példa erre, hogy bár a készítők részéről ugyan jó a párhuzam, a sarki olajfúrótornyokon dolgozók ugyanúgy a szeretteiktől elszakadva dolgoznak, mint az asztronauták, de a Greenpeace aktivisták manővere, amely ezután arra irányul, hogy gátolják a tornyon dolgozók munkáját, már nehezen illeszthető a vörös bolygón történtekhez.

Fotó: National Geographic/Dusan Martincek

Ez azért is kár, mert egyébként a marsi témák, a megvalósítás, a speciális effektusok és a díszletek mind tudományos megalapozottsággal készültek, mindegyik tudósok és asztronauták bevonásával történt. A látványos szériát ennek ellenére is érdemes néznie azoknak, akik kicsit is érdeklődnek a Mars kolonizációja iránt, és szeretnék látni, hogy ennek az elképesztő tervnek a megvalósításában hol tart az emberiség.

A sorozat egyébként fél évig forgott az etyeki Korda Stúdióban, itt épült az egész marsi város is. A 300 fős stáb tagjai között számos hazai szakember dolgozott, és még a szereplők között is találkozunk magyarokkal.

A Mars – Utunk a vörös bolygóra második évada november 18-tól vasárnaponként 22 órakor látható a National Geographic műsorán.

Kiemelt kép: National Geographic/Szalai Attila